Ami 2014-nek a deep web és 2015-nek a gamification volt, az lett 2016-ban a big data: a módszer, ami új alapokra fogja helyezni a gazdaság működését, és egyáltalán, meg fogja váltani a világot.
Bár a McKinsey kutatása szerint ez a legtöbb fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél kevéssé térült meg, az olyan óriáscégek, mint a Walmart vagy a Rolls-Royce
milliókat kerestek az adatokból kinyert megfigyelésekkel.
De mit várhatunk jövőre a big data-tól?
2020-ra duplázódni fog az elemezhető adatok mennyisége. Persze, az is folyamatosan bővül, hogy mit tartunk elemezhető adatnak.
Példaképp: novemberben a British Airways lefoglalta a „Digitális tabletta” szabadalmát. Ez szolgáltatna a gép személyzetének információt az utas gyomorsaváról, hogy annak fényében módosítsák a felszolgált ételt, a fénymennyiséget és a megtekintésre ajánlott filmeket – természetesen big data szoftvereken át iterálva.
Bár a „data scientist” az elmúlt évek slágerszakmája volt, a cégek egyre inkább azon dolgoznak, hogy ne egy plusz főt kelljen felvenni, hanem csak egy olyan szoftvert kelljen megvenni,
amiből még az átlagmenedzser is gond nélkül tud tájékozódni.
A Hadoop – a big data szoftverek eredője – jelenleg azon dolgozik, hogy az interaktív SQL lekérdezések minél gyorsabban vissza tudják adni az ismétlődő teljesítménymutatókat – ugyanakkor feltáró elemzéseket is lehessen vele végezni, BME-s diploma nélkül is.
Miről is van szó?
A Hadoop egy nyílt forráskódú keretrendszer, nagy mennyiségű adatok tárolására és feldolgozására. Lehetővé teszi, hogy viszonylag olcsón, elérhető hardverekből szerverfürtöket építsünk ki. A világ legnagyobb Hadoop-fürtje vélhetően a Facebooké: 2012-ben 100 petabájtot (PB) tároltak, És akkori állításuk szerint az adatmennyiség naponta nagyjából fél petabájttal nő.A big data-nak mindig is az lett volna a lényege, hogy ne csak a múlt eseményeit magyarázza, hanem megmutassa, mi lesz: miből mennyit kell rendelni, lesz-e influenzajárvány, mely embereknél esélyesebb, hogy cukorbetegek lesznek. A leírókkal szemben a nehézség a prediktív elemzésekben az, hogy
sokkal nagyobb számítási teljesítményre és tárhelyre van hozzá szükség.
2017-ben viszont remélhetőleg ez lesz már a norma.
A jog mindig pár évvel a technológia után kullog, de úgy tűnik, most kezdenek felébredni a jogalkotók azzal kapcsolatban, hogy mi mindent tárolnak rólunk a cégek.
Az EU 2018-as adatvédelmi irányelve teljesen meg fogja változtatni az internetes marketinget, a bankoknak és egészségügyi szolgáltatóknak pedig sokkal jobban oda kell majd figyelniük, mit és hogyan tárolhatnak a felhasználókról.
A big data már annyi ideje sláger, hogy lassan normává fog alakulni:
elvárás lesz,
hogy az üzleti és egyéb döntéseket a rendelkezésre álló legnagyobb adathalmaz segítségével hozzák meg. Ugyanakkor az ebből származó döntések felhasználása egyre inkább a dolgok internete (IoT) és a blockchain szolgálatába fog állni.