A polgári peres eljárást Kaliforniában indította a magát „John Doe” néven álcázó alkalmazott, arra hivatkozva, hogy a cég munkaszerződései számos állami foglalkoztatási törvényt megsértenek. A felperes szerint a titoktartási szerződések azt a kitételt is magukba foglalják, hogy a dolgozók semmit nem mondhatnak a cégről, még egymás között sem, azaz
nem beszélhetnek nyíltan problémáikról, nem formálhatnak véleményt.
A szerződésben a bizalmas információt úgy definiálják, mint „bármilyen információ korlátok nélkül, aminek köze van a Google-höz, és nem ismert”.
A felperes szerint ez meggátolja, hogy az alkalmazottak a munkabérükről vagy más fontos dolgokról beszélhessenek a kormány szerveivel.
A Google szóvivője szerint a vádak alaptalanok,
a titoktartási szerződés pedig az érzékeny üzleti információk megvédésére készült.
„Elkötelezettek vagyunk egy nyitott vállalati kultúra mellett, ami azt jelenti, hogy rendszeresen osztunk meg alkalmazottainkkal információkat készülő termékekről, és más bizalmas céges tudnivalókat is” – mondta a szóvivő.
A Google-nek hasonló vádakkal kell szembenéznie egy másik ügyben is: egy másik alkalmazott az amerikai nemzeti munkaügyi szervezetnél panaszolta be a céget. A felperes szerint a Google arra kényszeríti dolgozóit, hogy egymás után kémkedjenek a Stopleaks nevű programmal, és jelentsék, ha azt tapasztalják, hogy valaki megszegi a szabályokat. Ezért az alkalmazottat kirúghatják, vagy akár be is perelhetik a munkaszerződés megsértéséért.
A felperes minden jelenlegi és korábbi Google-alkalmazottat képvisel, aki aláírta a szerződést, ami körülbelül 65 ezer dolgozót jelent.