Néhány éve a robotporszívók piacát még teljes egészében az iRobot-féle Roomba modellek uralták, mára viszont egyre több gyártó lát fantáziát az önjáró takarítógépekben.
A Samsungnak is megvannak a maga termékcsaládjai. Ezekből az egyik legújabb modellt, a Powerbot SR20J9040W-t sikerült kipróbálnom első körben. A Powerbot alakja nem követi a kerek dizájnt, inkább
egy hagyományos, kissé lapos porszívóra emlékeztet, amelyről leszerelték a csövet.
Mit kapunk hozzá?
A termék dobozában a teljesen összeszerelt fő egység mellett találunk egy dokkolót, a hozzá tartozó tápegységet, egy pluszszűrőt a portartályhoz, egy eszközt a kefék tisztításához, egy távirányítót, illetve a dokumentumokat.Az üzembe helyezés pofonegyszerű: először a dokkolónak kell helyet találni: érdemes egy stabil falfelület mellé helyezni. Az első tesztkör előtt érdemes maximumra tölteni az akkumulátort.
Az irányítás szintén nem atomfizika,
ráadásul a Powerbotot háromféleképpen is munkába küldhetjük.
A digitális kijelző alatt található három érintésérzékeny gomb: a középsővel indítottam a teljes takarítást, amivel a robot az egész lakást végigjárta, a bal szélsővel egy adott terület felporszívózását tudtam kezdeményezni, a jobb oldalival pedig a dokkolóhoz tudtam visszaküldeni a gépet.
A távirányítóval ugyanezt tudtam elvégezni a gép megközelítése nélkül, illetve segítségével beprogramozható egy fix időpont, amikor a gép mindennap automatikusan takarításba kezd. Szabályozható még a hangerősség (ami a szívóerőt is befolyásolja), elnémítható a porszívó csipogása, továbbá a távirányítóval instruálni tudtam a robotot: például
a konyha közepére küldtem, hogy felszedje a vacsorakészítés közben elhullott morzsákat.
Harmadik lehetőségként adott még az okostelefon: az Androidra és iOS-re egyaránt elérhető Samsung Smart Home applikációból szintén vezérelhető a robot. A telefont és a porszívót a wifin keresztül párosítottam, és innentől a mobilról is tudtam kezelni a készüléket: indítás, leállítás, hangerősség, illetve a napi fix takarítás.
Miután megvolt az első feltöltés, indult is az első kör. A Powerbot ugyan nem olyan hangos, mint egy hagyományos készülék (a gyártó 76 decibelben határozza meg a zajszintet), de aki arra számít, hogy a robotporszívó csendesen elsurrog körülötte, miközben a kanapén ejtőzik,
az bizony csalódni fog.
Ugyanakkor a szívóteljesítményre nem lehet panasz. Gond nélkül szedte fel a cica által kiszórt szárazkaját, a lehullott morzsákat, a felgyűlt szőrgombócokat, a kiszóródott kávézaccot, a cipőről lepergett sárdarabokat, sőt még a valamivel keményebb diónak számító macskaalmot is.
A parkettáról és járólapról gond nélkül takarította fel a piszkot, a céges padlószőnyegen is jól vizsgázott. Egy 0,7 literes tartályba gyűjtötte a felszippantott koszt, ami egyetlen pattintással leszedhető, és könnyedén üríthető.
A porszívó alján egy 31 centi széles kefe pörög folyamatosan, ez a padlón szinte tökéletes munkát végez. És bár a szívóereje nagyobb az átlag robotporszívókénál,
a hosszú szőrű IKEA-s szőnyegen már korántsem volt makulátlan a Powerbot munkája.
A szálak közé ragadt apróságokat nem minden esetben tudta felszippantani, a hosszú hajszálak és egyéb makacsabb szennyeződések pedig rendre ellenálltak neki.
Ez persze valahol természetes, hiszen egy ilyen masina egyelőre még képtelen kiváltani az ember által elvégzett, jóval alaposabb porszívózást, és alapvetően nem is erre tervezték. A mi szemünk egész egyszerűen sokkal jobban kiszúrja a feltakarítandó idegen elemeket, mint a robotunk szenzorjai.
Egy robotporszívó elsősorban arra jó, hogy "szinten tartsa" a lakást,
és feltakarítsa azt, amiért alapból nem feltétlenül rántanánk elő a porszívót vagy a partvist a kamrából.
Ebben pedig remekel a szerkentyű, hiszen a gépbe szerelt szenzoroknak, a kamerának és a melléjük társuló algoritmusoknak hála a Samsung gépe tényleg önállóan, mindenféle asszisztencia nélkül végzi a feladatát. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy be kell avatkoznunk a folyamatba: például ha maga alá gyűri a fürdőszoba kilépőszőnyegét, vagy bedarál egy papírzsepit.
A Google feltérképező autóihoz hasonlóan a Powerbot felméri és érzékeli a környezetét, kikerüli a dolgokat (cipőket, székeket, szekrényeket), megtalálja az útját a különböző helyiségekbe, még a kisebb küszöbök sem okoznak gondot neki, mivel képes magától megemelni a "kasztniját". Ha pedig elég nagy a hely az ágy vagy kanapé alatt, akkor
szépen kitakarít ott is, ahová mi csak hajolgatós szenvedéssel érünk el.
Ügyesen navigál: a szenzoroknak hála a tárgyakat óvatosan közelíti meg, nem dönt fel semmit, sőt ha sarkot érzékel, akkor a motor nagyobb teljesítményre kapcsol, és háromszor is nekifut az illesztéseknek, hogy összeszedjen minden oda torlódott szennyeződést.
A Powerbot teljes feltöltése maximum három órát vesz igénybe, majd ez után
a robot nagyjából 40-50 percen keresztül képes a folyamatos takarításra.
Ez első blikkre elégnek tűnik: én legalábbis ennyi ideig sosem porszívózok a hagyományos készülékemmel. Ugyanakkor a robot sokkal komótosabban végzi a dolgát az embernél, így ennyi idő nem mindig volt elég a robot számára elérhető 70 négyzetméter végigjárására.
Persze akkor sincs gond, ha a robot nem végez a lemerülés előtt. A porszívó érzékeli, hogy a töltöttség a végét járja, ilyenkor kikapcsolja a szívás funkciót és szépen visszagurul a helyére, hogy feltöltsön. Ha pedig újra tele az akku, akkor a gép ott folytatja a melót, ahol korábban abbahagyta.
Ez amúgy igen dicséretes és hasznos funkció, viszont rávilágított arra, hogy a Samsung robotporszívója
egyáltalán nem olyan okos, mint amilyen lehetne, vagy amilyennek lennie kellene.
Mivel a készülék tesztre volt nálam, úgy programoztam be, hogy este nyolckor kezdje a fix programot, hiszen látni szerettem volna, hogy miképp viselkedik az automata funkció. A Powerbot a beállítottaknak megfelelően el is indult, szépen járta körbe a szobákat, majd 45 perc után kifogyott a szusz, visszagurult a helyére, és elkezdett tölteni.
Én persze elfeledkeztem róla, így a macskával együtt kaptam egy kisebb szívrohamot, amikor éjfélkor a feltöltött gép hangos zúgással elindult, hogy befejezze, amit elkezdett. Ez volt az a pillanat, amikor újra elővettem a Smart Home alkalmazást, hogy beállítsak egy olyan időintervallumot, amikor a gép nem kapcsolhat be:
kár, hogy nem jártam sikerrel.
Ilyen funkció ugyanis egyáltalán nincs, ami igencsak csalódást keltő, főleg úgy, hogy a Samsung már rég belépett az okosotthonos piacra.
És itt érdemes megjegyezni, hogy eleve a Smart Home applikáció kapcsolódó része meglehetősen fapados. Nemcsak a dizájn szempontjából, de az elérhető funkciókat illetően is. A feladatát ugyan maradéktalanul ellátja, de 2017-ben azért egy
kicsit többet várnék annál, hogy egyszerű távirányítóként működjön a telefonom.
Rögtön ott van például az említett csendes időszak beállítása, de szerintem az sem sci-fibe illő kívánság, hogy a robot készítsen egy sematikus lakástérképet takarítás közben, hogy később egyetlen érintéssel jelölhessem ki azt a területet, ahol porszívózást szeretnék.
De nem kell ilyen messzire menni: kifejezetten mókás lenne, ha a telefonon keresztül elérhető lenne a porszívóba szerelt kamera képe. Értelme nincs sok, de ettől még vicces lenne néha rápillantani, hogy pontosan merre jár a gép –
lehet pont így találnám meg az egyik rég elveszett mini-legófigurámat.
Az ilyen funkciónál persze felmerül a biztonsági kockázat, a személyes tér (privacy) és az adatok védelme, de a Samsungnak ezt is illene megoldania, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi pénzt kérnek egy ilyen masináért.
A Powerbot technikai szempontból egy kifejezetten jól összerakott szerkezet, aminek még haszna is lehet, ha hétköznap nincs időnk/kedvünk azzal foglalkozni, hogy a lakást szép apránként ellepi a kosz - főleg ha háziállatokkal élünk együtt.
Szóval az ember elgondolkodik, és fejben megállapít egy összeget, amit még reálisnak tarthat egy ilyen kütyü elköltésére. Ez persze mindig alacsonyabb, mint az elérhető termékek ára, és ilyenkor jön a matek, hogy belefér-e a különbség, vagy sem.
A Powerbot esetében viszont el sem kezdtem a számolgatást, hiszen az ajánlott fogyasztói árként meghatározott 209 990 forint egész egyszerűen irreális egy olyan készülékért, ami csak meggátolja, hogy a piszok elharapóddzon a mozgalmas hétköznapok során, és
nem váltja ki az ember által végzett porszívózást.
A véleményemen még az sem változtat, hogy a gépre "rászerelhetünk" egy okostelefont, hogy a lakásban grasszálva gyűjtse a Pokémon Gó-ban a tojáskeltetéshez és cukorkagyűjtéshez szükséges kilométereket.
Ha nyernék a lottón, akkor lehet, hogy beruháznék egyre, de ezért az összegért még ebben az esetben is nagyobb eséllyel bérelnék egy takarítót, aki nemcsak úgy porszívózna, hogy utána nekem ne kelljen, de emellé elvégezné azt is, amit egy robot ebben az évszázadban még biztos nem fog: például a felmosást és a portörölgetést.