Az történt ugyanis, hogy miután a két fél napokon keresztül chatelt egymással, a tulajdonos levette az internetről a lakás hirdetését azt gondolván, hogy gyakorlatilag már nyélbe ütötte az üzletet. Ezt követően azonban az érdeklődők valószínűleg meggondolták magukat, hirtelen ugyanis már nem írtak többé.
A felbőszült tulajdonos azonban nem azt tette, amire számítanánk (idegeskedett kicsit, káromkodott néhányat, majd újra feltette a hirdetést), hanem fogta magát, és beperelte az érdeklődőt mondván, az üzenetei alapján arra lehetett következtetni, hogy az üzlet tulajdonképpen megköttetett.
De a leginkább meglepő, hogy az izraeli bíró 2200 dolláros kártérítést ítélt meg a tulajdonosnak. És mindezt miért? Nos, azok a fránya, túlságosan vidám hangvételű emojik miatt!
A bíró az ítéletben elmondta, hogy a csevegés és a hozzá kapcsolódó emojik ugyan nem tesznek semmit kötelező érvényűvé, azonban a mai modern világban számolni kell azzal, hogy az ilyen kifejezésformák is megmutathatják, hogy valaki jó- vagy rosszhiszeműen jár el egy megbeszélés során. A bíró kiemelte, hogy a vádlott által küldött üzenetben található mosolygós fej, pezsgősüveg, táncoló figurák és egyéb emojik optimistává tették a felperest azzal kapcsolatban, hogy a bérlők szándéka tényleg komoly.
Jogi szakértők között egyre többen foglalkoznak a közösségi médiumokhoz és online kommunikációhoz kapcsolódó ügyekkel, és abban egyelőre egyetértenek,
hogy egy ilyen jellegű üzenetváltásnak az európai vagy amerikai jogrendszerben nem lett volna következménye.
Először ugyanis a szerződést mindenképpen ki kellett volna dolgozni, és persze a leendő bérlő még abban is találhat olyan kifogásolni való dolgokat, amik miatt elállhat annak aláírásától.
Ezzel együtt az emojik felhasználása és értelmezése bírósági ügyek során láthatóan egyre fontosabbá válik majd a következő években. Az egészben a legnagyobb bizonytalansági faktort az jelenti, hogy ezeket hogyan értelmezi valaki, hiszen ennek megfelelően láthatunk bele komolyabb vagy komolytalanabb szándékot.
Jó példa erre, hogy két évvel ezelőtt New Yorkban letartóztatták a 17 éves Osiris Aristyt, aki a Facebookon egy
olyan bejegyzést tett közzé, amiben egy rendőr feje felé irányuló pisztoly látható.
A rendőrség ezt fenyegetésként értelmezte, ráadásul még terrorfenyegetéssel is megvádolták a srácot (később ezt ejtették).
Nehéz tehát felismerni, hogy mi mögött húzódhat meg valódi szándél, és mi az, amikor egy meggondolatlan tinédzser csak „szórakozásból" ír ki valami keményet Facebookra, vagy más közösségi médiumra.
Persze a helyzet értékelésében fontos a kontextus és a körülmények is: jelen esetben a 17 éves fiút korábban letartóztatták már erőszakoskodásért, rablásért és illegális fegyverbirtoklásért is, így talán érthető, ha a rendőrség kicsit „túlreagálta" a helyzetet.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!