Ennek a csoportnak jó ideje az egyik legerősebb harcosa a Samsung A szériája, hiszen ezek a modellek évek óta rettenet népszerűnek számítanak pont amiatt, hogy jól sikerült eltalálni a fent említett összetevők arányát. Az idén bemutatott A6 családnak épp emiatt nincs is könnyű dolga, hiszen ideális esetben csak egy kicsit tudják túlszárnyalni az elődök sikerét, ha pedig beüt a mennykő, akkor viszont nagyot bukhat. Szerencsére a megjelenést követően elég hamar eljutott hozzánk egy példánya, nézzük tehát, hogy milyen esélyekkel indul a vásárlók elcsábításáért vívott küzdelembe!
Az itt is alkalmazott keret nélkülinek nevezett, azaz egészen a készülék oldalsó perméig lógó dizájnvonal sosem fog kimenni a divatból. Ez a megoldás a csúcstelefonoknál mutatkozott be, és onnan szivárgott le az olcsóbb szintekre, és továbbra is rém elegáns külsőt kölcsönöz egy telefonnak, így az A6-nak is, főleg a fekete színű változat esetén. A mattra csiszolt készülékház fémhatású műanyagból készült, az illesztések tökéletesek, az egész masina nagyon masszív, nagyon egyben van, és ráadásul csak 7,7 milliméter vékony.
Kijelenthetjük, hogy abszolút prémium érzetet kelt a termék, nyugodtan ki lehet tenni az asztalra, nem fog szégyent hozni a gazdájára külsejével. Sőt.
Ha Samsung, akkor AMOLED, és nem is lephet meg senkit, hogy az A6-ba is egy ilyen technológiára épülő Infinity Display kijelző került. Az eljárás elméletileg képes a tökéletes, 0 nit fényerejű fekete, és ezáltal a végtelen valós kontrasztarány megteremtésére. A fénymérő eszköz bevetése után pedig bebizonyosodott, hogy ez most a valóságban is így van. A hibátlan mélyfekete egyébként az összes többi árnyalatot is ragyogóvá, élettelivé teszi, a tónusok pedig egyébként szépek és természetesek. A maximális fényerő 388,3 nit, ami azt jelenti, hogy még napsütésben is használható a készülék.
A betekintési szög hibátlan, még teljesen tágra zárt szögek esetén sem kezdenek fakulni az árnyalatok.
Az 5,6 inch képátlójú HDR (HDR 10 formátum) támogatású képernyő felbontása képpont, ami 294 ppi-s pixelsűrűséget jelent, ami ezen a szinten teljesen korrekt értéknek számít, de azért a top telefonoktól, így például a Samsung S9-től jelentősen elmarad. Mindenesetre az egyes pixelek csak akkor vehetőek észre, ha az ember nagyon közelről nézi a képernyőt, és erre koncentrál. Azt fontos megjegyezni, hogy a képernyőt Gorilla Glass 5 üveg fedi, amely papíron képes arra, hogy megóvja az ütődésektől. De az az igazság, hogy ezt azért nem teszteltük, tehát nem ütögettük kővel, kalapáccsal kíváncsian, hogy vajon mikor is törik már be.
A kijelző-készülékház arány 75 százalék, amit még sok felső kategóriás modell is megirigyelhetne.
Az Android 8.0 Oreo operációs rendszert futtató Samsung A8 teljesítményén azért érződik, hogy a költséghatékonyság fontos szempont volt a termék megtervezése során. Az alkalmazott, saját fejlesztésű és gyártású nyolcmagos (1.6 GHz Cortex-A53 magokkal) megtámogatott Exynos 7870 Octa chipset a 3GB RAM-mal (vagy 4 gigás változata is egyébként) és a Mali-T830 grafikus egységgel kiegészítve csak közepesen erős, ezen nincs mit szépíteni. Az AnTuTu tesztprogramon 62729 pontot ért el, ami jelentősen elmarad az első vonalbeli mobiloktól, de azért a középkategória átlagát hozza.
Persze az is igaz, hogy a felhasználók nagy többsége nem futtatna különösen erőforrás-igényes appokat, ahol ezek a hiányosságok látványosan kijöhetnének, hiszen a mindennapi használattal nincs gond. Akadozástól, lassulástól, fagyástól ugyanis nem kell tartani, legalábbis mi ilyesmit nem tapasztaltunk. Viszont, ha valaki mindenképpen a csúcsra húzna olyan komplex 3D grafikájú alkalmazásokat, mint mondjuk a rém népszerű PUBG vagy a Lineage 2, akkor bizony másik modellt kell keresnie, mert azok csak az alapbeállítások mellett futnak hibátlanul.
Tesztünk folytatódik. A továbbiakért kérjük, lapozzon!