Borderlands GOTY játékteszt: Olyan, mint a felmelegített leves

Mindenkinek megvan a maga célkeresztje.

Bár évente videojátékok ezrei jelennek meg, mégis kevés olyan darab akad, amely képes radikálisan megváltoztatni, új irányba terelni a trendeket. Az egy évtizeddel ezelőtt bemutatott Borderlands viszont pont ilyen volt. A Pandora nevű fura bolygón játszódó belső nézetű lövöldözős stílusba tartozó alkotás mesteri módon mixelte a sci-fi és a western stílusjegyeit, amit nyakon öntöttek egy nagy adag jófajta humorral, eltalált karakterfejlődéssel, RPG-elemekkel, szabadon bejárható világgal, korrekt irányítással, járművek, fegyverek és ellenfelek garmadájával. Sikeresen interpretálták a külső nézetes fantasy MMO-kból ismerős zsákmányvadászatot, azaz, hogy pusztán csak azért megéri leállni harcolni, hogy utána összeszedhessük a kipotyogott mannát, ami akár valami különleges tárgyat, speciális fegyvert vagy töltényt is jelenthetett.

Szóval hozzáadták a véletlenen múló kincskereső faktort is a recepthez, a végeredmény pedig kifejezetten szórakoztató lett. Nem csoda, hogy a Borderlands első részéből majd 27 millió darab fogyott, készült hozzá egy rakat kiegészítő, majd később néhány folytatás is. Sőt, jelenleg is folynak a legfrissebb epizód munkálatai, és a tervek szerint 2019 szeptemberében már meg is vásárolhatjuk a szimplán csak Borderlands 3 névre keresztelt új programot.

Borderlands: Game Of The Year Forrás: Origo

A fejlesztők addig is, felvezetésként, valamint hogy gyorsan lehúzzanak még egy bőrt a rókáról, piacra dobták a legendás első rész felújított változatát, a Borderlands: Game Of The Year (szerényen, Az év játéka) címmel, amely így most már elérhető egyszerűen az új generációs konzolokon is.

Mit tartalmaz?

A Game Of The Year tehát tartalmazza az alapjátékot, az összes kiegészítőt, eldugtak benne néhány extra fegyvert, emellett kapott egy enyhe grafikai ráncfelvarrást, valamint korrekt többjátékos támogatást is.

Tehát nincs új sztorivonal, új karakterek, új ellenségek, a lényeg az, hogy némileg szebb környezetben játszhatjuk a régi Borderlandset egy új játékgépen, akár másokkal is, egymást segítve.

Ez az utóbbi opció a legnagyobb vonzerő, hiszen az ilyen kooperációs móka még a kevésbé sikerült darabokat is képes megmenteni. Ez a funkció itt jól működik, a neten keresztül, vagy ugyanazon gép előtt ülve is játszhatunk együtt barátainkkal vagy akár vadidegenekkel is. Bár az interneten azt lehet olvasni, hogy rengeteg felhasználónál egyszerűen nem működött a netes opció, mert nem tudtak csatlakozni sem ők sehova, sem hozzájuk senki, de mi ilyen problémát nem tapasztaltunk.

A Borderlands ma

Az eredeti játékot mi is szerettük, elismertük az érdemeit, hiszen a maga idejében tényleg újítónak számított. De ez ma már egyszerűen kevés. A 2019-es igényekhez, elvárásokhoz, még a felújított verzió sem tudott felnőni. Az egykor forradalminak tűnő, elnagyolt képregényes grafika most már meglehetősen gagyinak tűnik. Az ellenségek mesterséges intelligenciája kiábrándító, ugyanis egyszerűen ostobák, és ez régen is az egyik komolyabb hibája volt a Borderlandsnek, de most még feltűnőbb. A világ, amelyre úgy emlékeztünk egy évtized távlatából, hogy szabadon bejárható, valójában széles folyosók kusza hálózata, és köze nincs ahhoz az open world élményhez, ami a jelenlegi érában olyan természetes. Csak az tűnik fel, hogy mennyi a zárt terület, hogy az objektumok többségébe nem lehet bemenni, a házakra, sziklákra nem lehet felmászni, sok a korlát, egyszerűen nem ehhez vagyunk hozzászokva.

Kedves, szimpatikus hely (nem) Forrás: Origo

Mindez persze nem meglepő. 10 év a játékosvilágban eszméletlenül nagy idő. Ezalatt szó szerint komplett technológiák emelkednek fel és süllyednek alá, elég csak a Kinectre vagy a 3D-re gondolni. Nem csoda, ha ennyi idő alatt elavul egy program, nagyon kevés olyan alkotás van, amely szépen meg tud öregedni, és ezek is jellemzően olyan darabok, amelyeket menet közben folyton toldoztak-foldoztak. Aki még nem találkozott a programmal korábban, ezt látva nehezen hiszi el, hogy válhatott legendává.

A látványvilág nem valami nagy durranás így húsz évvel az ezredforduló után, a játékmenet repetitív, hiányoznak a változatos küldetések, és mivel a történet már ismert, így igazából az sem okozott különösebb katarzist.

Az összképen persze segít, hogy a Borderlands tényleg egyedi atmoszférával rendelkezik, hogy az irányítás is kifejezetten rendben van, valamint, hogy a stabilitással sincsen semmi probléma. Az még mindig nagy erőssége, hogy a karakterünk annak függvényében fejlődik, hogy mit csinálunk gyakran, és szabadon meghatározhatjuk azt is, hogy milyen képességei fejlődjenek.

Mindenkinek megvan a maga célkeresztje Forrás: Origo

Szóval mindent összevetve a Borderlands: Game Of The Year olyan mint a felmelegített leves, amely a keletkezése pillanatában nagyon finom volt, de az állás nem tett neki jót. Azt távolról sem mondanánk, hogy a végeredmény tragikus, hiszen alapvetően egy jól játszható szoftverről van szó. Ám az is tény, hogy mostanra eljárt felette az idő, és ezen a ráncfelvarrások sem tudnak segíteni. A rajongók, akik tíz éve is rommá nyüstölték, valószínűleg ettől még imádni fogják, főleg a kooperációs módban, ahol együttes erővel kaszálhatják az ellent. De a többiek számára ez már kevés. A mi érzéseink vegyesek: a Borderlands GOTY szép napokat idézett fel bennünk, de egyben el is homályosította az emlékeinkben azt a csillogást, amelyet az eredeti játékkal kapcsolatban őriztünk. Kicsit olyan ez, mint mikor az ember megnéz egy filmet, amit fiatalkorában szeretett, és rádöbben, hogy az effektek gagyik, a történet klisés, és a színészi játékkal is vannak problémák. Mindent mérlegre téve azt tudnánk mondani, hogy ezt a Borderlands-újrakiadást ebben a formában talán nem kellett volna erőltetni, de attól még izgatottan várjuk a szeptemberben megjelenő vadiúj részt, ez nem is lehet kérdés!

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!