Tényleg félnünk kell a felkapott arcöregítős alkalmazástól?

A napokban hirtelen újra elképesztően felkapottá vált a FaceApp nevű okostelefonos alkalmazás, aminek a segítségével pillanatok alatt elöregíthetjük az arcunkat. A végeredmény nagyon meggyőző, ezért is kedvelik ennyien, de hamar elkezdődött a károgás is, miszerint ellopják a feltöltött fotóinkat, ezért érdemes óvatosnak lenni, és inkább nem használni az alkalmazást. Mit tegyünk?

Azzal érdemes kezdeni, hogy a FaceApp nem egészen új dolog. Egyszer 2017-ben már a mostanihoz hasonlóan nagyon felkapták, boldog-boldogtalan elkezdte használni, habár leginkább Ázsiában vált kiemelkedően sikeressé. Akkor akadtak vele problémák, botrány is lett belőle, hogy az alkalmazás hajlamos volt kifehéríteni a sötét bőrű emberek fotóit.

Maga a FaceApp egyébként egy orosz startupvállalkozás szüleménye, és alapvetően egy nagyon ügyes program. Habár jellemzően mindenki arra használja, hogy öregítse magát, és a végeredményt megossza Facebookon, ennél sokkal több dologra képes: varázsolhatunk mosolyt az arcunkra, megszépíthetjük magunkat, változtathatunk a hajszínünkön, és így tovább.

Persze, sok hasonló fotómanipuláló alkalmazás létezik, azonban a FaceApp legnagyobb ütőkártyája, hogy nem egyszerűen a képet manipulálja, hanem ténylegesen átalakítja az arcunkat.

Ettől annyira valósághű a végeredmény, hogy az sokszor már tényleg ijesztő. Ehhez a fejlesztők a mesterséges intelligencia egy formáját, a neurális hálózatokat vetették be, és a végeredmény eléréséhez viszonylag komoly számítási teljesítmény szükséges. Éppen ezért a FaceApp nem helyben, a telefonunkon végzi el a szükséges számításokat, hanem az általunk készített fotót felküldi a felhőbe, ott megtörténik a manipuláció, majd visszaküldi az eredményt.

A népszerű stárséf, Gordon Ramsay is kipróbálta az alkalmazást Forrás: Twitter / Gordon Ramsay

Igazából mi ezzel a baj?

Az aggályok pont innen indultak el, nagyjából azon a vonalon, hogy „ha oroszoknak töltjük fel a fotóinkat, az csak rossz lehet”. Hogy pontosan mennyivel jobb a Facebookkal megosztani a teljes életünket, az ugye már más kérdés, de ne is ragadjunk le itt, ugyanis hamar olyan összeesküvés-elméletek születtek, mely szerint a FaceApp a fotóink metaadatait is elszipkázza, és bónuszban még a korábban készített összes fényképünket is ellopja a telefonunkról.

Közelebbi vizsgálatok azonban hamar kimutatták, hogy a FaceApp programkódjában semmilyen kirívó dolog nincs, és a feltöltés során keletkező adatforgalmat ellenőrizve sem került elő bizonyíték arra, hogy az alkalmazás bármi mást csinálna azon kívül, mint amire szolgál. Ezen túlmenően a program engedélyt is kér, még az első indítást követően is figyelmeztet, hogy a fényképeket a felhőbe tölti majd fel.

Yaroslav Goncharov, a FaceAppot fejlesztő vállalkozás vezetője elmondta, hogy bizonyos ideig ténylegesen tárolják a felhasználók fotóit, de ennek csak praktikus okai vannak: ha egy fotón később másféle manipulációkat is el akarunk végezni, akkor nem kell újra feltölteni a képet, ezzel spórolnak az adatforgalmon. Mint közölte, a legtöbb fotót jellemzően 48 órán belül törlik a szerverekről.

De ez még nem minden. A fényképeket nem is Oroszországban, orosz szervereken tárolják, hanem az Amazontól és a Google-től bérelnek felhős kapacitást, így tehát fizikailag a feltöltött fotók nagyjából bárhol lehetnek Európában és Amerikában. Innentől pedig akár már azon is aggódhatnák, hogy a két amerikai vállalat mit kezd, vagy kezdhetne vele (ha akarna). Goncharov még egy dologra hívta fel a figyelmet:

a felhasználók túlnyomó többsége nem jelentkezik be az alkalmazásba, így tehát, még ha akarnák, akkor se tudnák azokat összekapcsolni egy-egy személlyel.

Mindenesetre a vállalkozás ismertette, hogy van lehetőség manuálisan kérni a fotóink törlését. Ez most még nem a legegyszerűbb folyamat, de azért nem is bonyolult. Az alkalmazáson belül rá kell nyomnunk a bal felső sarokban található beállítások (Settings) ikonra, majd a „Report a bug and send logs” menüpontra. Ezt alapvetően azért találták ki, hogy jelenteni lehessen a fejlesztők felé a programhibákat, azonban, ha ide beírjuk azt a szócskát, hogy „privacy” (magánélet, magánszféra), akkor a feltöltéseinket törölni fogják. Az alkalmazás készítői ígéretet tettek arra, hogy később egy ennél egyszerűbb, egyértelműbb megoldást is fognak nyújtani.

Adele, a rendkívül népszerű énekesnő erre számíthat, ha megöregszik Forrás: Instagram

Tehát most akkor féljünk, vagy ne?

Erre nincs igazán jó válasz, és ezt a kérdést felesleges is feltenni külön a FaceApp kapcsán. Annyi adatunkat, bánatunkat, örömünket, fotóinkat, videóinkat, életeseményeinket adjuk meg napi szinten különböző külföldi vállalatoknak, hogy ehhez képest egy szelfi megosztása egy programmal nem tűnik különösebben nagy dolognak.

Hacsak nem vagyunk nagyon-nagyon tudatosak, a Facebook ennél ezerszer több dolgot tud rólunk, és

a közösségi oldal kapcsán most már lassan minden évben kitör legalább egy-két hatalmas botrány

azzal kapcsolatban, hogy hány tíz- és százmillió felhasználó adatai, fotói kerültek illetéktelen kezekbe.

Persze, biztosak csak akkor lehetnénk bármiben is, ha soha senkivel nem osztanánk meg sem az adatainkat, sem a fényképeinket.

Nyilvánvaló, hogy nem életszerű dolog egy barlangba visszavonulni attól rettegve, hogy ki mit kezdhet titokban az ártatlanul feltöltött szelfinkkel. Ha az Origo Techbázis véleményére kíváncsi, mi azt mondjuk, nyugodtan és vidáman öregítse magát ön és barátai szórakoztatására.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!