A technológia fejlődése látszólag rendszeresen több kérdést vet fel, mint amennyi megválaszolásában segít. Erre most érdekes példával szolgált egy Dr. Stephen Thaler nevű kutató, a The Artificial Inventor Project keretében megpróbált több hivatalnál is szabadalmaztatni két olyan találmányt, amelyeket az általa készített, DABUS nevű mesterséges intelligencia állított elő.
Persze ezúttal is lehet vitatkozni arról, hogy mi számít egyáltalán mesterséges intelligenciának, azonban ez a jelen kísérlet szempontjából lényegtelen. Thaler érvelése az volt, hogy ő maga még csak nem is rendelkezik azokkal képességekkel, amelyek szükségesek volnának a kérdéses vészhelyzeti világítás és formaváltásra képes italtartó megtervezésére, így szerinte magát az MI-t kellene feltüntetni feltalálóként a szabadalmakban.
Most a hivatalos válaszokkal véget ért a kísérlet: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, továbbá az Európai Unióban sem sikerült a DABUS-t bejegyeztetni feltalálóként.
Az indoklás minden esetben ugyanaz volt: a jelenlegi szabályok szerint a szabadalmakban bejegyzett feltalálók kizárólag személyek lehetnek, a mesterséges intelligencia pedig nem az.
Thaler szerint azért lenne szükség az MI-feltalálók elismerésére, mert
az ösztönözné a kreatív mesterséges intelligenciák fejlesztését.
Ez érdekes álláspont annak fényében, hogy a feltalálóik a saját nevükben bejegyeztethetik a mesterséges intelligenciájuk által kifundált találmányokat. Emiatt nem világos, hogy a jogi kérdés miért hátráltatná a kreatív MI-k fejlesztését, főleg mivel a „másodkézi feltalálók" számára is sokkal egyszerűbb lehet az élet, ha közvetlenül a saját nevükön vannak a szabadalmak.
A papíron szereplő név jelen esetben puszta formalitás: ha egy fél licencdíjat kíván fizetni egy MI által generált szabadalom használatáért, akkor így is, úgy is az MI készítőjének a zsebébe vándorol majd a pénz.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!