Ahogy arról tegnap este óta folyamatosan beszámoltunk, a Facebook összeomlása nemcsak azt eredményezte, hogy a közösségi oldal elérhetetlenné vált, hanem a vállalathoz tartozó összes szolgáltatás is leállt, így a Messenger, az Instagram, a WhatsApp és az Oculus is. Ráadásul a helyzet a külsős szolgáltatókat is érintette, akikhez a felhasználók Facebook-fiókkal próbáltak belépni, amik így szintén nem működtek.
Mostanra már nagyjából biztos, hogy a 3,5 milliárd embert érintő leállás oka a DNS- és a BGP-konfigurációk elbaltázása volt. Ezt nagyon röviden és egyszerűen úgy lehetne kifejteni, hogy valószínűleg emberi mulasztás következtében a Facebook szerverei gyakorlatilag láthatatlanná váltak az internet számára. Fizikailag persze nem szűntek meg létezni, mint ahogy megmaradt rajtuk az összes adat és minden más is, csak bekerültek egy fekete lyukba.
Ezen kívül a leállás a belsős rendszereket is érintette, ráadásul a helyzet odáig fajult, hogy a Facebook munkatársai nem tudtak még csak bejutni sem a saját épületeikbe, hogy nekiállhassanak a probléma elhárításának, ugyanis még a belépőkártyák sem működtek.
Habár a Facebook-barát liberális média első körben leginkább amiatt aggódott, hogy szegény Mark Zuckerberg hány milliárd dollárt veszített el hirtelen a vagyonából (ami persze fizikailag nem létező vagyon, hiszen a Facebook részvényárfolyamához kötődik), ennél talán fontosabb, hogy a közösségi oldal által kialakított monopóliumot használni kénytelen kisvállalkozók rosszabbul jártak.
A New York Times egyik újságírója szerint a Facebook leállása alatt akár óránként 160 millió dollárt is veszíthettek.
Ez leginkább azokat a kis- és középvállalkozásokat érinti, akik egyrészt a Facebookon tartják a kapcsolatot az ügyfeleikkel, ott hirdetnek, vagy akár közvetlenül onnan értékesítenek termékeket, illetve használják a Marketplace funkciót.
Sokan még most sem tudják, hogy mi történt a befizetett hirdetési pénzekkel, és arra panaszkodnak, hogy az Instagram például a leállás alatt is vonta le tőlük a pénzt, miközben azokat senki nem látta. De nem jártak jól a rendezvényszervező vállalkozások sem, akiknek az eseményeiről így lemaradtak az emberek.
Habár jellemzően kevesebbet foglalkoznak vele, legalább ennyire fontos és súlyos a szintén a Facebook alá tartozó WhatsApp leállása. A titkosított üzenetküldő szolgáltatás rendkívül népszerű nemcsak Európában, hanem Dél-Amerikában és Ázsiában is.
Amellett, hogy számos országban és régióban ez jelenti a kapcsolattartás alapját a család és barátok között, valójában még ennél fontosabb a vállalkozások számára, hiszen például Brazíliában vagy Indiában már lehet fizetni is a WhatsAppon keresztül, így rengeteg vállalkozás ezen keresztül bonyolítja az üzletét, szervezi a kiszállításokat és tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel.
A WhatsApp már tavaly arról számolt be, hogy világszerte több mint 175 millióan használják a szolgáltatást arra, hogy vállalkozásokkal tartsák a kapcsolatot.
Sajnos továbbra sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire veszélyes tud lenni egy ekkora technológiai monopólium a világ gazdaságára és az emberek mindennapi megélhetésére nézve. Habár elsőre logikusnak látszana a cégbirodalom feldarabolása, a múltbéli tapasztalatok alapján ez a módszer nem működik (a Microsoft esetében sem vált be), így egy rendkívül erős szabályozás lehet a megoldás, amit azonban az Egyesült Államok törvényhozása még nem tudott meglépni, azonban egyre nagyobb esély mutatkozik rá, hogy a közeli jövőben történnek előrelépések.