A sci-fi tematikájú programok gyakorlatilag az első pillanattól kezdve szerves részét képezik a videójátékok univerzumának.
Az ilyen típusú szoftverek népszerűsége állandó, és természetesen ezek együtt fejlődtek a technológiával, így lettek szebbek, jobbak, szórakoztatóbbak az évek, évtizedek során.
E darabok során erősíti a Halo sorozat, amely a távoli jövőben játszódik, ahol az emberi faj küzd a túlélésért mindenféle idegen civilizációkkal.
E küzdelemben óriási szerepet kapnak a szuperkatonák, az úgynevezett "Spartan"-ok, és a széria egyes tagjaiban mi is egy ilyen Spartant, név szerint Master Chiefet irányítjuk.
A csodás körítés nem hiányzik, mert a programozók mindent kisaltoltak az Xbox csúcsgép egyébként brutálisan erős hardveréből. A 4K felbontás a HDR támogatással megspékelve valami fantasztikus látványvilágot eredményez.
A részletesség hihetetlen, a fenyőfáknak például még a tűlevei is látszódnak, az animációk igen jók, a robbanások, effektek kifejezetten látványosak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy olyan érzés, mintha egy interaktív, nagy költségvetésű animációs filmet látnánk. A hangokat, zajokat, zörejeket is remekül eltalálták, és mindennek köszönhetően a hangulat tényleg magával ragadó, az ember nagyon könnyen bele tudja magát élni a játékba.
A történet meglehetősen sablonos, hiszen a már említett idegenek először jól kiporolják az emberiséget, de aztán jön Master Chief és megoldja a dolgokat, legalábbis, ha mindent jól csinálunk. Belső nézetes, lövöldözős (FPS - First Person Shooter) a stílus, az irányítás pedig a kontrollerrel történik. A totálisan kezdők is hamar belejöhetnek a vezérlésbe, és a játék a kihívást is kellő mértékben adagolja. Először egy hatalmas űrhajót kell kipucolni, ahol lineárisan, előre megadott útvonalon kell nyomulni, is a különféle fegyverekkel ritkítani az ellent. Egy idő után leszállunk egy gyűrűvilágra, ahol aztán egy nyílt területen szabadon mozoghatunk.
Rengeteg különféle típusú küldetés, feladat van, szóval a változatosságra nem lehet panasz. Találhatunk, megmenthetünk segítőtársakat, kiépíthetünk bázisokat, és így előbb-utóbb visszafoglaljuk a planétát az agresszív idegen, kicsit majomszerű lényektől. A játék nagy részét teszik ki a csaták, amelyek a felszínen, föld alatt, és épületekben egyaránt zajlanak. A harcrendszert kiválóan megoldották, a fejetlen rohamozás totális bukáshoz vezet, még könnyű fokozaton is. Felváltva kell, ügyesen használni a különféle fegyvereket, gránátokat, és idegen technológiára épülő eszközöket egyaránt.
A játékban érdekesen vegyítették az úgynevezett open world, és a zárt lineáris játékstílusokat, hiszen többször is előfordul, hogy bezárnak minket egy belső térbe, ahova megérkezik valami extra erős ellenfél a szolgáival, és ott már nincs hova menekülni.
Mi nagyjából egy hete nyúzzuk a programot, amit elvileg könnyű fokozaton 24 óra alatt végig lehet vinni, de akkor a küldetések és a sztori nagy része is kimarad. Sokkal jobban megéri kényelmesen, komótosan végigcsinálni az egészet, bejárni, felfedezni az összes területet, kiélvezni minden apróságát.
A Halo Infinite ugyanis mindent összevetve parádésan sikerült, érződik rajta a majd' fél évtizedes fejlesztés.
Egy igazán szórakoztató ékköve egy nemes sorozatnak, és nem utolsó sorban egy ízig-vérig modern topjáték. Akció és/vagy sci-fi rajongóknak kötelező darab.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!