Az azonnal látszik, hogy ez a termék is az ultrahordozható, úgynevezett "lifestyle" laptopok családját erősíti. 30 centis szélességéhez 21,7 centiméteres mélység, csupán 1,4 centiméteres vastagság és 1,33 kilogrammos súly társul. Tehát kompakt, keskeny és nagyon könnyű!
Akkora mint egy füzet, annál sokkal több helyet nem is foglal, egy kisebb táskába is komfortosan befér. Nálunk a smaragdzöld változat járt, és meg kellett állapítanunk, hogy ez a színválasztás egyszerűen tökéletes. Ritkán használják ezt a tónust a laptopgyártók, pedig visszafogott eleganciát sugároz, és mégis figyelemfelkeltő, jelzi, hogy itt nem egy hétköznapi notebookról van szó.
A színválasztás és a fém szálcsiszolt készülékház önmagában dizájnelem, így különösebb díszítések nem is találhatóak a modellen, ami egyáltalán nem baj. A csatlakozók terén nem kényeztet el különösebben a gép, hiszen két, töltésre is szolgáló USB-C 3.1 mellett egy-egy USB 3.0, illetve egy hagyományos fejhallgató kimenet található rajta. Szóval a HDMI-t lehagyták, ami azért pici fájó, és el tudtunk volna viselni egy kártyaolvasót, illetve még egy hagyományos USB portot is.
A teljesítmény terén hozza azt, amit ma egy felső kategóriás, "luxus" ultrabooktól elvár az ember. Az egyik jelenlegi legjobb 11. generációs, Intel i7 processzor került bele 16 GB DDR4 RAM társaságában, ám a dedikált videókártya hiányában be kell érni az integrált Intel Iris grafikus chippel. Emiatt aztán játékra, 3D-s alkalmazások futtatására nem igazán alkalmas, munkaállomásként nem nagyon állja meg a helyét. De hát az ilyen gépeket nem is igazán erre szánják általában, hanem hogy könnyen lehessen mozgatni, be lehessen velük ülni egy tárgyalásra, előadásra, kávézóba, elvinni egy üzleti útra vagy akár egy vendégségbe.
Tehát az irodai alkalmazások futtatására, levelezésre, chatelésre, netezésre, videózásra gond nélkül alkalmas, a nagy felbontású filmeket is hibátlanul játssza le.
Azaz az általános hétköznapi használatra remekül alkalmas. A termékbe 1 TB-os, villámgyors SSD került, szóval a tárolókapacitás félelmetesen jó.
A termékbe 54 Wh-s akkumulátor került, amivel az e szinttől elvárt kötelezőt hozza a MateBook X Pro. Az üzemidő nagyjából 8-10 óra körül alakul 50 százalékos fényerő mellett, ami azért messze van attól, amit az e téren legjobbnak számító készülékek produkálnak. De még így is ki lehet vele bírni egy napot, szóval igazán sok ok a panaszra nem lehet.
A billentyűzet kifogástalan, a gépelés hosszú órák után is kényelmes, viszont egyelőre a jelek szerint magyar kiosztással nem érhető el a készülék. így néhány karakter csak speciális billentyűkombinációk használatával érhető el. Ez egyébként a tapasztalataink szerint nem tragédia, viszonylag rövid idő alatt készségszinten meg lehet tanulni ezeket, hamar bele lehet jönni a dologba. A tapipad is remek, hiszen egyrészt kiváló az érzékenysége, és a tapintásra, másrészt határozottan reagál a gombnyomásokra, több helyen elhelyeztek alatta érzékelőt, aminek köszönhetően támogatja a több ujjal történő parancskiadást.
Meg kell említeni még az integrált webkamerát, amit a szokásoknak megfelelően a billentyűzetbe süllyesztettek. A kép minősége ugyan remek, viszont nem szeretjük ezt a megoldást, mert alulról mutatja az arcot, ami a legtöbb embernek nem tesz jót.
A beépített hangrendszerről a Hauwei azt állítja, hogy fantasztikus megszólalást produkál, ám a véleményünk szerint a hangminőség meglehetősen középszerű. Kellően hangos, azzal nincs baj, de feltekerve a hangerőt némi zajosodás világosan észlelhető. A basszusok hiányoznak, emiatt a végeredmény vékony, kopogós, művi. Természetesen egy videót, filmet simán meg lehet nézni így is, ám zenehallgatásra már nem nagyon válik be.
Igazodva a termékcsoport mai trendjeihez, a Huawei is húzott egy váratlant, legalábbis ami a képminőséget illeti. A hagyományos 16:9 képarány helyett 3:2 képarányú, tehát sokkal inkább "négyzetszerű", mint amit megszoktunk általában a hordozható számítógépektől, monitoroktól.
Ezt hamar meg lehet szokni, és a mai tartalomfogyasztáshoz, dokumentumokhoz passzol is ez a képarány. Az LTPS képernyő 3000 x 2000 képpont megjelenítésére képes, ami sokkal jobb annál, amit a legtöbb mai laptop produkál. Tehát részletesség terén magasan veri a vetélytársak jó részét. A színpontosság remek, a színtérlefedettség eléri az iparági referenciának számító sRGB színtér 100%-át. A 450 nites maximális fényerő pedig elég ahhoz, hogy akár kültéren is látható maradjon a kép.
A HDR tartalmak megjelenítése nem támogatott, de ezt simán túl lehet élni. A mozgásmegjelenítés során hibákat nem tapasztaltunk, zavaró anomáliákba nem futottunk bele. A betekintési szög remek, oldalról nézve sem kezdenek fakulni a tónusok, viszont a tükröződés egy picit zavaró lehet olykor. Azt muszáj megemlíteni, hogy a képernyő érintésérzékeny, ami számos alkalmazás során nagyon-nagyon komoly segítséget nyújthat. Már vannak olyan lifestyle laptopok, amelyek képernyője kihajtható, így azok tabletként is bevethetőek, ám a Huawei MateBook X Pro nem tartozik közéjük.
Tehát mindent összevetve egy remek készüléket tett le az asztalra a Huawei. A teljesítmény remek, a kép minősége pazar, a kezelésre sem lehet panasz, mint ahogyan az akkumulátor által kínált üzemidőre sem. A dizájn elképesztően jó lett, tehát tényleg egy pöpec notebookot ismerhettünk meg. Viszont mindennek ára van, sajnos ez is tény. A készülékért 650 000 forintot kérnek el, ami bárhogy nézzük azért elképesztően sok pénz, egy ilyen alapvetően hétköznapi használatra tervezett és szánt notebookért.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!