20 év alatt ilyen hatalmasat fejlődött a technika

Az LG a világ első 8K-s OLED tévéjét mutatta be.

Két évtized egy ember életében is számottevő időszak, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a technológiai-elektronikai univerzumban gyorsabban telik az idő. De tényleg így van ez? Megvizsgáltuk, hogy mekkora a különbség, hogy mit tudott az ezredforduló évében egy menő tv, telefon, vagy laptop, és persze a háztartási gépekre is vetettünk egy pillantást.

TV

2000-ben még az LCD vagy pláne az OLED televíziók még sehol sem voltak. A piacot a hagyományos katódsugárcsöves, azaz CRT technológia uralta, de már elérhetőek voltak a boltokban a plazma tévék. E modellek voltak a legmenőbbek, de iszonyatos áron adták őket.

Ebben az időszakban például Magyarországon egy Suzuki autót adtak ajándékba, ha valaki plazma televíziót vásárolt.

A csúcsot a Plasmaco 60 hüvelykes készüléke jelentette, ami gigantikusnak számított, de a felbontás még mindig csak VGA-volt, azaz a képernyő csupán 640 x 480 képpont megjelenítését szavatolta, és persze a HDR támogatásról még azt sem tudták, hogy eszik-e vagy isszák. Természetesen ekkor még okostévé rendszerek sem léteztek, azaz a televíziókba épített internetes alkalmazások futtatására sem nyílt lehetőség.

Az LG a világ első 8K-s OLED tévéjét mutatta be nemrég. Forrás: JK HWANG/Photo By Hjk

2021-ben a plazmák már nincsenek sehol, rég eltemettük őket. Helyettük a csúcsot a 8K felbontású, azaz 7680 x 4320 képpont megjelenítését szavatoló OLED és Mini LED háttérvilágítású Neo QLED televíziók jelentik az LG és a Samsung jóvoltából. A csúcsmodellek ára magas, de már csak fülhallgatót vagy hangprojektort adnak melléjük ajándékba. A HDR támogatás alapkövetelmény, mint ahogy az okostévé rendszer is, amely már sok belépő szintű modellben is megtalálható. A húsz évvel ezelőtti készülékekhez képest sokat változott a dizájn is. Az akkori vastag kávák helyett ma már láthatatlan keretben, és ultravékony készülékházban gondolkodnak a gyártók.

Telefon

Az ezredforduló évében a mobiltelefóniát még a hagyományos gombos modellek uralták. A legjobb modellek is monokróm, maximum másfél inches kijelzővel rendelkeztek, amelyek felbontása nem nagyon haladta meg a 84 x 48 képpontot. A mai netes alkalmazások helyett az azóta már megbukott WAP technológia jelentette a csúcsot. Az akkumulátorok kapacitása nem lépte át az 1000 mAh-t, de ennél többre nem is nagyon volt szükség, mert simán ki lehetett húzni akár egy hetet is egyetlen töltéssel.

Az akkori toptelefonok mellett a mai csúcsmodellek úgy festenek, mintha egy más fajból származnának. A gomboknak nyoma sincs, az egész frontfelületet egyetlen hatalmas, olykor széthajtható érintőképernyő uralja. A legjobb készülékek képernyőjének mérete elérheti a 6,8 inchet, szédületes, 3200 x 1400 képpontos felbontás, és HDR támogatás mellett. A kijelző a monokróm LCD helyett OLED technológiára épül, és nem ritka az 5500 mAh-s akkumulátor sem.

Ma már a kettéhajtható okostelefon is a harmadik generációnál jár. Forrás: onleaks

A mai idők telefonjában a telefonálás csak egy ritkán használt funkció, sokkal inkább egy hordozható számítógépről beszélhetünk, amelyek teljesítménye a csúcskészülékek esetén akár a notebookokkal is versenyre kelhet. Milliónyi netes alkalmazás elérését teszik lehetővé, filmezni, videózni, fotózni és játszani is lehet velük. Amíg 2000-ben a telefonos piacot olyan cégek uralták, mint a Nokia, az Ericsson, a Motorola vagy a Sony, addig mára a helyüket átvette a Samsung, az Apple és a Xiaomi.

Notebook

Ma már a notebookok abszolút tömegcikknek számítanak, amiket kis túlzással bárki beszerezhet, hiszen a legolcsóbb vagy használt darabok már pár tízezer forintért hazavihetőek. Két évtizede még más világ volt, és a laptop, ha nem is luxuscikknek, de bizony csak egy szűkebb réteg által elérhető, és emiatt kifejezetten menő, trendi terméknek számított.

Minden így kezdődött: IBM ThinkPad 700C. Forrás: Origo

Elképzelhetetlen volt, hogy egy gyerek ilyet vigyen az iskolába magával, helyette programozók, ügyvédek, pénzügyi területen dolgozók, közgazdászok, tolmácsok, diplomaták használták jellemzően, leginkább munkára. Akkoriban egy jobb modell kijelzője nagyjából 10-11 inch körül mozgott. A színes LCD technológia már elérhető volt, de be kellett érni VGA felbontással, hogy a hardverről már ne is beszéljünk. Az akkori idők egyik legjobb gépének számító Sony VAIO laptopban egy 850 MHz-es Pentium III-M processzor dolgozott 256 MB RAM és 32 GB-os belső adattároló társaságában. Ez a vas akkoriban egy álomnak számított, de ma olyan, mintha egy kőbaltát nézegetnénk.

Egy 2021-es csúcslaptopban már simán van 32 GB RAM, és akár 1 TB tárhely. A legújabb generációs Intel vagy AMD 8 magos processzor pedig akár 3,6 Ghz-en is zakatolhat. Ráadásul az integrált grafikus kártya sem hiányzik, aminek köszönhetően akár a legjobb grafikájú játékok, vagy akár 3D tervezőprogramok futtatása is lehetséges. A képernyő mérete elérheti a 17 inchet, a felbontás pedig a 4K-t, azaz a kijelző már akár 3840 x 2160 képpont megjelenítésére is képes lehet, természetesen LED háttérvilágítással, gigantikus fényerő és HDR támogatás mellett. Az üzemidő viszont nagyjából maradt ugyanannyi, mert bár az akkumulátorok fejlődtek, ám a jobb hardver és képernyő egyszerűen zabálja az energiát. Érdekes, hogy az összegek nem változtak, tehát ugyanannyiba kerülnek papíron ma a csúcsgépek, mint két évtizede, csak hát azóta némi infláció azért történt. Tehát a régi eszközök relative lényegesen drágábbak voltak, mint modern, mai társaik.

Mosógép

Biztosan sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a mosógépek aztán nem sokat változtak. Tény, hogy mondjuk egy húsz évvel ezelőtt gyártott elöltöltős top mosógép nagyon hasonlít 2021-es rokonára. Ez persze érthető, hiszen a termék lényegét nem tagadhatták meg, azaz elöl van a kerek ajtó, felette az adagoló, és a kezelőpanel. Azonban ha közelebbről megnézzük a modern masinákat, akkor azért már találunk igen lényeges eltéréseket.

A mosógépek okostelefonnal is vezérelhetőek. Forrás: Origo

Rengeteget fejlődtek a motorok, elterjedtté váltak például a hatékonyabb és halkabb inverteres megoldások, amelyek kevesebb energiát is használnak. A dobokon is sokat dolgoztak, aminek eredményeként megjelentek a trükkös kiképzésű alkatrészek, amelyek a korábbiaknál jobban kímélik a ruhákat. De az igazi nagy evolúciós ugrást az intelligens technológiák felbukkanása jelenti. A manapság a boltokba kerülő felső kategóriás eszközök már rendelkeznek beépített WiFi-vel, képesek telefonhoz vagy számítógéphez csatlakozni, így távolról vezérelhetőek, akár új programok is letölthetőek rájuk, és a távdiagnosztikára is van mód. A tartósság szempontjából viszont érdemi előrelépés nem történt. Már az ezredforduló korában is voltak olyan mosó masinák, amelyek akár negyedszázadig is bírták a strapát, és ez ma sincs másként. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a tradicionális cégek, tehát például a Miele, az Electrolux vagy az Ariston mellé mára felzárkóztak a távol-keleti riválisok, így például a Samsung vagy a Gorenje révén a Hisense is komoly tényezővé vált ebben a szektorban.

Játékkonzol

A Sony 2000-ben dobta piacra az akkori világ legerősebb játékkonzolját, a PlayStation 2 személyében. Az az eszköz a maga korában egy erőgépnek számított a maga 6,2 gigaflops teljesítményével. A grafikája vert mindent, amit korábban láttunk, csak a legjobb PC-k kelhettek vele versenyre.

A legújabb szuperkonzol a Sony PlayStation 5. Forrás: Sony

A japán cég húsz évvel később lépett színre a család ötödik generációjával, amely a fantáziadús PlayStation 5 névre hallgat. Ennek teljesítménye már 10,28 teraflops, azaz nagyjából 15 000x (igen, tizenötezerszer) olyan erős, mint két évtizede megszületett elődje. Ebben a szektorban a fejlődés döbbenetes, hihetetlen, és elképesztően látványos, ehhez elég csak ránézni a játékok grafikájára.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!