NEM TÖBBÉ, HANEM JOBBÁ KELL VÁLNI

A fenntartható működésnek vannak költségei, de drágább, ha nem foglalkozunk vele – mondja az Országgyűlés korábbi elnöke és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke, Dr. Szili Katalin. A téma nem csak az energia-kérdéskör miatt aktuális, várhatóan a nyár közepére feléljük a bolygó ez évi tartalékait. Az iparkamara Országos Vállalkozói Mentorprogramja ezért példaértékű gyakorlatokkal támogatta a vállalkozókat.

- A 'fenntarthatóság' sokak szemében egy megfoghatatlan, magasztos fogalom. Ha egy vállalkozó kérdezi, mi a gyakorlati haszna ennek, mit mond neki?

Egyrészt hivatkozom arra a rendszerszerű gondolkodásra, ahol a társadalmi, gazdasági, ökológiai kérdéseket egységben tekintjük, és a rendszerszintű kihívásokra rendszerszerű válaszokat adunk. Ezen belül napjainkban mind gyakrabban találkozunk a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak való megfelelés együttesével. Az EU 2022 januárjától már jogszabályi keretekbe foglalta az ezzel kapcsolatos elvárásait.

Fenntarthatósági alprogram zárórendezvény 2022. december Forrás: MKIK

- Mit jelent a fenntarthatóság üzleti értelemben? Úgy is kérdezhetném: mennyibe kerül, mennyivel kerül többe fenntarthatóan működni?

A vállalkozások már mind szélesebb körben számot vetnek működésük pénzben nem számszerűsíthető vetületeivel. Hiszen ma már fontos szempontok a piacon azon tényezők is, mint az erőforrásokkal történő takarékosság, energiahatékonyság, vevői elégedettség, közösségi kapcsolatok, elkötelezettség, kockázatkezelés, társadalmi felelősségvállalás. Össztársadalmi szinten és távlatosan mindenképpen versenyelőnyt jelent az ezeknek való megfelelés. Ma már nem elegendő a piacon a növekedés szempontjait előtérbe helyező „többé válni" szemléletmódnak megfelelni, hanem „jobbá kell válni", azaz a fejlődést kell a gondolkodásmód középpontjába helyezni. Röviden úgy is megfogalmazhatnám, hogy a fenntarthatóság rövidtávon lehet, hogy drága, de hosszútávon biztos drágább, ha nem foglalkozunk vele.

Fenntarthatósági alprogram zárórendezvény 2022. december Forrás: MKIK

- Sorjáznak az elvárások a vállalkozók felé: legyen hozzáértő, ügyfélközpontú, alkalmazkodó, közben HR-es, marketinges és vezető is egyben. Hányadik számú kompetencia kell legyen ebben a sorban a fenntarthatóságra való nyitottság?

A felsorolás is jelzi, mi mindennek kell megfelelni. A fenntarthatóság, ahogy jeleztem, egyrészt egy szemléletmódot, másrészt kezelésmódot jelent, nem egy újabb kompetenciát. Azt, hogy a gazdasági, pénzügyi szempontok számos esetben nem veszik figyelembe a természet, a környezet adta alapvető előnyöket, következésképpen elmarad az ösztönzés az erőforrások takarékos, ésszerű felhasználására, azok távlatos megőrzésére. Gazdasági értelemben a természet tőkevagyon. Azonban a hagyományos, csak a növekedésre fókuszáló gazdálkodás és annak mérése nem képes megjeleníteni az élhető környezet romlását, mind nagyobb kockázatot örökítve utódainkra.

Fenntarthatósági Kézikönyv bemutató sajtótájékoztató a BankCenterben, 2022. április. (balról jobbra) Dr. Mezősi Balázs, OVM szakmai vezető – Dr. Szili Katalin, NFFT alapító – Kaszap András, KPMG igazgató Forrás: MTI

- A tudásvágy elengedhetetlen a vállalkozók részéről. De mivel lehet még támogatni szervezeti, kormányzati oldalról a fenntarthatósági szemlélet terjesztését?

E tekintetben jelentős előrelépés volt a parlamenti elnökségem idején alapított Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, melynek, mint alapító, ma már tiszteletbeli elnöke vagyok, tekintettel arra, hogy elnöke a mindenkori házelnök. Ezt ma is működteti Kövér László elnök úr, tagjai többek között a parlamenti pártok képviselőin kívül civil szervezetek, érdekképviseletek, kamarák, köztestületek, egyházak és a kormányzat képviselői. Ez év márciusában lesz tíz éve, hogy elfogadta a parlament azt a keretstratégiát (ez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia), mely a civil közösségek, önkormányzatok, vállalkozások és a kormányzat felelősségi keretében feladatokat határoz meg a gazdasági-társadalmi-környezeti kérdések együttesében. Ezek teljesítéséről kétévente részletes jelentés készül. Emellett a programok, projektek, pályázatok is már tartalmazzák a fenntarthatósági szempontokat, így előnyt élveznek azok a gazdálkodók, akik ezen elvárásoknak megfelelnek.

- Van még olyan szervezet a tanácson kívül, amelynek kimondottan első számú feladata a fenntarthatósági eszme támogatása?

Hiszem, hogy a jövő nemzedékek ombudsman helyettese is ezen őrködik és a tanács sokszínűsége is jelzi, hogy ma már nem csupán valamennyi szektor, hanem a kormányzat a végrehajtásban is érvényesíti a fenntarthatóság szempontjait, szemléletét.

Fenntarthatósági Kézikönyv bemutató sajtótájékoztató- Dr. Szili Katalin, NFFT alapító Forrás: MTI

- A közelmúltban zárult egy kamarai mentorprogram (OVM), amelynek Fenntarthatósági Vállalkozói Szemléletformálás alprogramjának ön szintén tevékeny támogatója volt. Mi volt ennek a programnak a szerepe és az erőssége ön szerint?

A kamarai mentorprogramban közel 3000 vállalat 5000 mentorálási alkalmon vett részt. Ennek legújabb szolgáltatása volt a fenntarthatósági mentorálás első üteme azzal a céllal, hogy olyan fenntarthatósági ismereteket adjon át a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek új elemekkel gazdagítják a vállalkozások tudatos döntéshozatalát, segítik a környezettudatos szemléletmódot a mindennapi működésben, és a környezetünk megóvása mellett egyben a vállalkozások versenyképessége is növekedjen. Az elmúlt év májusa és novembere közti időszakban 46 mentorvállalat és 248 hazai kkv képviselője dolgozott együtt szakértőkkel és kamarai koordinátorokkal. A program során térítésmentesen letölthető Fenntarthatósági Kézikönyv készült el a mentoráltak részére, a csoportos mentorálások során megismert alapismeretek, fogalmak és trendek tanulmányozására. A régiós központokban szakértők és mentorok támogatásával dolgoztak fel egy-egy fenntarthatósághoz tartozó témakört. A mentoráltaknak lehetőségük nyílt céglátogatásokon részt venni a mentoroknál, ahol a fenntartható szemléletmód elsajátítását segítő gyakorlatokat és technológiákat ismertek meg és a résztvevők végül szakértői segítséggel elkészítették fenntarthatósági akcióterveiket is. Összegezve, a helyes szemlélet átadása és a mentoráltak fenntarthatóbb fejlődési pályára állítása volt a program legfőbb erőssége.

- Hogy látja, mi a jövője ennek a konkrét programnak és a hasonló ismeretterjesztő képzéseknek, gyakorlati tudásátadásoknak?

Ahogy Dr. Mezősi Balázs, a mentorprogram vezetője szokta mondani, a fenntarthatósági szemléletformálás célja ebben a programban egy „zöld szemüveg" feladása volt a vállalati döntéshozókra. Ezáltal egy új, remélhetőleg állandósult döntési szempontot kaphattak a cégek, hogy amikor beruháznak, vagy üzleti partnert választanak, akkor a fenntarthatósági, „zöld" szempont is ott legyen a szempontok között. Ennek a szemléletnek a kialakulása és a fenntartása az igazán fontos - az eszközök és a tudás megvásárolható.
A mentorálás, mint kkv-fejlesztési módszer egyedi, a kamara által fejlesztett és alkalmazott innováció. Az elmúlt évek során át több témában bizonyított, mint hatásos, tömeges szemléletformálási módszer és eszköztár. Kiemelendő, hogy sok más fenntarthatóság programhoz képest ez a program nem passzív, hanem aktív és aktív együttműködésen alapuló volt. Eredményességét, vállalat-elérési mutatószámait más hazai program meg sem tudta közelíteni.
Az elmúlt években tehát felépült egy aktív támogató rendszer, majd több mint két éven át kiválóan működött és bizonyított. Ezért racionális folytatni a programot – a jelenlegi gazdasági recessziós környezet és a sok ezer, még elérhető vállalkozás erre jó alapot teremt. Emellett a program a kormányzat támogatását is élvezi, a kormányzat és a kamara közös szándéka a program folytatása és kiterjesztése.

- Miben tudjuk majd lemérni – akár záros határidőn belül, vagy egy generáció múlva – ezek eredményességét?

Két közvetlen eredményt érdemes megemlíteni. Egyrészt a program zárásaként a már kiképzett cégek a szakértőkkel közösen fenntarthatósági akciótervet készítettek. A program több hónap közös tanulás után ezzel engedte el a mentoráltak kezét. Az akciótervek későbbi megvalósítása eredményeket fog hozni – ezek a program közvetlen eredményeinek is tekinthetők.
Egy másik, közvetlen mutató lehet az is, hogy hány végzett cég használja fel uniós támogatásra, tehát pénzre váltható pluszpontjait az akciótervében szereplő beruházások megvalósítása érdekében, melyet a program elvégzéséért kapott tanúsítvány tesz lehetővé.
Általánosságban úgy látjuk, hogy a programot elvégzett cégek takarékosabbak és tudatosabbak, így rugalmasabbak és várhatóan válságállóbbak is lettek. Lehet, hogy a 3000 programban résztvevő céghez képest az a 250 cég, aki részt vett a fenntarthatósági programban nem tűnik elsőre nagy számnak. De ha csak átlagosan 10 fős cégekről beszélnénk, akkor ez 2500 fő alkalmazottat és akár ugyanennyi családot ért el, ez pedig már egy kisváros lakossága.
A kamarai szakértők is úgy látják, hogy az alkalmazkodási kényszer elkerülhetetlen. Ami tegnap még versenyelőny volt, az ma már piaci elvárás, holnap szabályozási minimum lesz. A kérdés az, hogy a cégek mikor indulnak el az úton. Hosszú távon várhatóan csak olyan cégek maradhatnak talpon, amelyek fenntarthatóan működnek. A mentorprogram első üteme ebben segített, és már előkészítés alatt áll a második ütem azoknak, akik az elsőről lemaradtak.

infók: https://www.vallalkozztudatosan.hu/