Megasztár: győzött az esélyegyenlőség

A szombati swing-reggae fesztiválon a Megasztár zsűrije Boogie-t küldte haza. A közönség után láthatóan a zsűri is felhagyott azzal a szándékkal, hogy a legjobb énekes nyerjen. A közönség szívből, a zsűri meg az esélyegyenlőség alapján szavazza ki az integrálhatatlan arcokat. A továbbjutókra viszont nem lehet panasz: kiegyensúlyozottan egyre jobb teljesítményt nyújtanak.

Minél jobban kifelé araszolunk a Megasztárból, annál rutinosabbak a játékosok. Hiába bombázzák őket a szervezők dupla feladattal, az énekesek látszólag könnyedén teljesítik azokat, sőt kiegyensúlyozottan, egyre színvonalasabb teljesítményt nyújtanak. A feladatok száma logikusan nő: a műsoridőt kevesebb szereplővel is ki kell tölteni, ráadásul több produkció alapján könnyebb értékelni, szavazni, dönteni.

A döntés azonban ennek ellenére se racionálisan történik. Bevett gyakorlat, hogy a műsor demokratikus mozzanatát megjelenítő közönség nem a fülére hallgat, hanem emócióból nyomkodja a mobilt: ergo a pelyhesállú istencsászárok nagyobb eséllyel indulnak, mint a kevésbé integrálható, de jóval tehetségesebb egyéniségek. Ez volt az oka annak, hogy Bartók Eszter és Boogie az elmúlt hetekben rendre a legkevesebb voksokat kapta.

A szombati döntő újdonsága, hogy a zsűri is felhagyott azzal a szándékkal, hogy ha már énekverseny, akkor győzzön a legjobb. Ehelyett az emberbaráti szeretet és az esélyegyenlőség jegyében azt zavarták haza, akit pont nem kellett volna, nevezetesen Boogie-t. Presser Gábor azzal indokolta Tóth Gabi bent tartását, hogy Gál Csaba annyira jó, hogy könnyen boldogul már a Megasztár nélkül is. Bakács Tibor annak a kezét akarta elengedni, akit a legjobban a kedvel. Soma pedig a véleménynyilvánítástól is távol tartotta magát, egy érme feldobásával hozta meg a döntését. Így a két legkevesebb szavazatot kapott játékos közül Boogie ment, Tóth Gabi meg maradt.

Közönség-frusztrációt a helyszínen mégsem ez váltott ki, hanem olyan szituációk okoztak gondot, hogy a szervezők ez alkalommal nem engedélyezték a táblával való hadonászást. Többeknek dilemmát jelentett, hogy melyik reklámszünetben vonuljanak a mosdóba. Egy 10 éves kislány pedig indulatosan magyarázta, hogy nem látja a színpadot.

Az estét az [origo]-nak értékelő Bartók Eszter szerint szakmailag a swing-szekció volt az erősebb, a reggae-daloknál mégis jobban tombolt a közönség, aminek oka, hogy a swinggel ellentétben itt talán mindenkinek többet sikerült saját személyiségéből a produkcióba csempésznie. "A magyar emberekkel akkor tennél jót, ha te szólnál a Kossuth rádióból" - kommentálta Bakács Torres Dani Buju Banton-adaptációját. Tóth Gabi reggaeje kissé poposra sikerült, Caramel pedig, aki a kiesését erre az estére prognosztizálta, Aswad Shine-jával könnyedén jutott tovább. A zene sokféleségében leginkább hívő Boogie Jimmy Sommerville-feldolgozással csapott le utoljára a Millenárisban. A lassan barbár módon rivalló és egyre jobban éneklő Palcsó Tamás pedig odáig merészkedett, hogy már heccelte a tömeget. Annak ellenére, hogy állítása szerint fiatalabb korában még nem értette a reggae lényegét.

A négyfősre apadt csapat jövő héten rock-fronton debütál. A kipottyantak közül nekünk biztosan hiányozni fog majd Pál Tamás ősereje, Boogie furcsán határozott mozgása, valamint Bartók Eszter ébenfekete tincsei.

Szabó András