Az Egyesült Államok immár 300 millió lakójából nagyjából 81,7 százalék fehér vagy latin, 12,9 százalék az afroamerikaiak, 4,2 százalék az ázsiaiak aránya, miközben indiánnak csak egy százalék vallotta magát. Ennek fényében is érdekes megnézni, hogy népszerű tévéműsorokban milyen súllyal vannak jelen a kisebbségek. Pár hete a Survivor válogatási módszere háborított fel sok tévézőt - nézzük, miről van szó!
Ahogy az lenni szokott, a táj ismét csak varázslatos. Az utóbbi évek Vanuatuja és Panamái után ezúttal a Cook-szigetek ad otthont a show-nak, ahol is rekordszámú, húsz résztvevő dönti el, hogy ki lesz az a túlélő, aki mindent visz. A tavasszal bevetésre került és sikert aratott száműzött-sziget ismét szerephez jut, vagyis a játékosok időről időre elküldhetik egy kietlen földarabra társukat, aki élelem nélkül tengődhet, cserébe viszont megúszhat akár egy kiszavazást is és kutathat a szigeten elrejtett védettségi talizmán után.
Az újdonság idén, amely a nézőket és az amerikai közvéleményt is erőteljesen megosztotta, a játékosok rassz szerinti szétválasztása volt. Az előző évadban a négy csoportot férfi-nő és öreg-fiatal tengely szerint választották ketté, ezúttal a latin-amerikai, ázsiai-amerikai, afroamerikai és a klasszikusan fehér, angolul kaukázusinak mondott rasszba tartozók alkották a törzseket. Persze a felháborodás hatalmas volt, bár azt nem tudni, hogy a "negatív reklám is reklám" alapon ez mennyire volt mesterségesen gerjesztve, mindenesetre boldog-boldogtalan értesülhetett a történésekről. A dolog egyértelmű árnyoldala az egyes szponzorcégek kihátrálása volt a produkcióból, amelyek természetesen nem ismerték el, hogy a rasszista felhangok okozták lépésüket, de érdekes módon már akadt vállalat, amely a törzsek egyesülése után ismét támogatója lett a Survivor-nak. Mert igen, a nagy társadalmi kísérlet sem tartott túl sokáig, ugyanis már a harmadik adásban a négy törzs kettőbe rendeződött, és a rasszbeli különbségek eltűntek. De előtte azért történt egy s más.
Az amerikai sajtó természetesen a különböző rétegújságok szerkesztőinek köszönhetően inkább negatív hangokkal illette a kezdeményezést, Mark Burnettet, a műsor producerét és a szegregáció kitalálóját azzal vádolták, hogy istent játszva kénye-kedve szerint kísérletezik az emberekkel, s teszi mindezt a nézettség kedvéért. Tény, hogy az ilyetén fajta felzúdulást nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen idén már akadt olyan sorozat (a januári The Book of Daniel), amit a vallásos újságok által gerjesztett hisztéria söpört el. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy az anyacsatorna (a Survivor esetében a CBS), mely rengeteg helyre kábeladókon, partnertársaságokon (ún. affiliate-eken) keresztül juttatja el adását, megszenvedhet bizonyos eseményeket, ha a partnertársaság körében olyan személyek vannak, akik ellenzik vallási - vagy esetünkben rasszista - alapon a műsort, és ilyenkor nem is engedélyezik a vetítését.
A készítők persze próbáltak minél több anyagot úgy összevágni, hogy ráerősítsenek bizonyos fajbéli sztereotípiákra, amolyan tipikusan "ahogyan azt Móricka gondolja" stílusban, de a játékosok nem mindig voltak ebben partnerek. A naiv módon ázsiai billoggal megbélyegezett játékosok közül, mint kiderült, szinte több a különbség, mint a hasonlóság, hiszen a vietnami, filippínó és koreai résztvevők homlokegyenest más kultúrákból érkeztek (csoda, hogy épp japán nem volt köztük), mint ahogy a többi törzsben is voltak hasonló eltérések, amelyek alapján nyilvánvalóan nem lehetett egy kalap alá venni a résztvevőket.