Korda, Harsányi - egy furcsa páros

Már az ötödik adásánál jár a Csináljuk a fesztivált. Az m1 műsora ötven év legjobb magyar slágerét keresi, mi a poénokat a műsorban - a csatornának könnyebb dolga van.

Váratlanul szórakoztató ez a műsor annak, aki az abszurd és a blőd kedvelője, igaz, maga a csatorna is "nagyszabású szórakoztató műsort" ígért. A nagyszabás egyelőre elmarad, igaz, arra a meglepetésre sem számíthatott senki, hogy egy alapvetően új típusú műsorvezető párost üdvözölhetünk a magyar képernyőkön: olyat, amilyet eddig csak a Monty Python-csoportnál, vagy a Muppet Show-ban láthattunk. Korda és Harsányi, ahogy az idézetből is kitűnik, azt az abszurd humort hozták be egy hagyományos műsorba, amit eddig csak paródiákban láthattunk. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy nem valószínű, az adó és nézői erre számítottak, és hogy maguk a főszereplők szándékosan csinálják, amit csinálnak. Vagy igen?

Korda az utóbbi időben túllépett a kedves, idősödő magyar slágerénekes figuráján, és immár önmaga paródiáját is megjeleníti, mosolyt csalva szinte mindenki arcára, egy egyszerű "Klárikám"-ozással is. Harsányi Levente már több popzenei tárgyú műsor levezénylésén túl van, ehhez képest meglepő, hogy nem találja a fonalat, ha néhány slágerről kell kötetlenül beszélgetni. Az MTV szerint ő a "szószatyor" (ez a definíció akár tőle is származhat) kettejük közül, de a humora, ahogy az a fönti idézetből is kiderül, mintha megkopott volna egy kicsit.

A műsor jelen szakaszában a párosnak nincs igazán nagy tere tehetségét csillogtatni, mert ötven percben el kell férnie több ajánlónak, az egy héttel korábbi adás győztes dalainak, és tizenkét versenyző zeneszámnak teljes hosszúságban. Ezért Harsányinak és Kordának az adás néhány blokkjának le- és felkonferálásában merül ki a szerepe, a hatáskeltésben pedig nem segít sem őrjöngő közönség, sem betelefonálók, sem vendég. Lemegy négy szám, ezekről beszélgetnek egy kicsit, és felkonferálják a következő négyes blokkot, néhány mondatuk van csak humoruk megvillantására. Ahogy várható, Korda György emlékeit idézi (van mit, az adás tárgyául szolgáló ötven évet a poppályán töltötte), Harsányi Levente pedig faarccal adja elő viccesnek szánt gondolatfutamait.

És nagyon nem értik egymást. A sztorizó slágergyárost elnézően, és az érdeklődést alig eljátszva figyeli Harsányi, őt pedig koncentrálva, és szavaiban értelmet keresve Korda. Nem megy neki, és ezen nincs mit csodálkoznia, vagyunk még páran így ezzel, de végül is az abszurd humor akkor jó, ha rossz. Kár, hogy Gyuri bá' néhány tényleg érdekes sztoriját is megöli Levi. Például, elég lenne csak némi érdeklődést felmutatnia, amikor Korda arról mesél, hogy az Illés zenekar a beatkorszak kellős közepén egyszer a Kisstadionban hagyta, hogy az ő kíséretükkel elénekelje az egyik slágerüket. "Lekísértek? És visszajutottál?" - Ezt sikerül reagálnia, pedig Korda még dalra is fakad, ami jót tesz a show-nak.

Az alja az, amikor Harsányi szexuális töltetű poénokra ragadtatja magát, például amikor a sajtokról a lyukakra tér át, arról meg, hogy mivel kell becsöngetnie a Korda-villába, ha tele van a keze, inkább nem szeretnénk elmesélni, biztos rosszul értettük. Azzal kapcsolatban, hogy saját humorát mennyire értékeli, beszédes, ahogy Harsányi búcsúzik a nézőktől: "Köszönjük a türelmet, figyelmet és kitartást."

144 dalból lehet válogatni

Ötvenéves a Magyar Televízió, ezt a kerek számot több műsorral is ünnepli, ezek sorába tartozik a Csináljuk a fesztivált. Azért, mert az elmúlt ötven év slágereinek legjobbját keresik (az ötlet ismerős lehet az [origo] olvasóinak ezekről a hasábokról), és az egyik műsorvezető, Korda György épp fél évszázada kezdte popipari pályafutását. Hatalmas az archívum, ami a sok év alatt összegyűlt, ezt nem csak olcsó használni, de kár is lenne porosodni hagyni. Innen jöhetett a műsor ötlete: kilencven százalékban konzerv anyagot tartalmaz, mindössze a maradékot kell leforgatni egy stúdióban két emberrel, ráadásul ennek költségeit biztosan behozzák az emelt díjas sms-ek, melyeket a nézők küldenek. A bevezető adások, melyekben régi táncdalfesztiválokat idéztek meg, szép nézettséggel futottak, a mostani sorozatban tizenkétszer tizenkét dalt mutatnak be, aztán az elődöntőkben és a döntőben kiderül, melyiket tartják a nézők a legjobbnak.

A műsorban szereplő 144 dal is a nézők szavazatai alapján kerül adásba. A csatorna közönségének gerincét nem a tinédzserek adják, ez látszik is a beszavazott számok átlagéletkorán is, ami minden bizonnyal a matematikai közép, huszonöt év alatt van. Nem baj ez, azt szokás mondani, hogy nagyobb távolságból már jobban látszik, hogy mi számít értéknek.