A papírgyilkos is csúnyán néz

Még mielőtt valaki abban a tévhitbe ringatná magát, hogy a tévésorozatokkal leginkább rokonműfajnak a film számít, meg kell mondanunk: tévednek. Bár mind a film, mint a tévésorozat (és nem filmsorozat, ahogy azt még mindig tévesen emlegetik idehaza) mozgóképes műfaj, a tévésorozatok filozófiájukban, felépítésükben leginkább a képregényekkel rokoníthatóak.

Nem kell különösebben messzire menni ahhoz, hogy a kutakodó beleütközzön egy képregényből készült tévésorozatba. Vasárnap délutánonként idehaza is látható a nem túl nagy, de annál lelkesebb magyar táborral rendelkező Smallville, mely Amerika egyik legnépszerűbb képregényhősének, Supermannek a gyermekkoráról szól. A nyolcvanas években különben sok más szuperhős is kapott több-kevesebb tévés műsoridőt, azaz a "képregényből a képernyőre" irány nem egészen új.

Az adaptációk mellett napjaink egyik legdivatosabb, legkommerszebb sorozata, a nálunk bukást hozó, de azért jó pár rajongót így is szerző Hősök (Heroes) is képregényes alapra építkezik, bár direkt előzménye nem volt nyomtatásban, azonban a felépítése, a szuperképességekkel rendelkező átlagemberek koncepciója már a Marvel kiadó X-Men füzeteiben is megjelent.

Az említett frigy azonban a másik oldalra is nyitott, vagyis nem csak képregényekből készülnek sorozatok, hanem sorozatokból is képregények. Ezek összegzése nem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre gondolná az ember, hiszen többféleképp is magára öltheti a comix-gúnyát kedvenc sorozatunk. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a szóban forgó tévésorozat legyen kellőképpen fiatal célközönségre tervezve, hiszen a képregényeket leginkább vásárló réteg is 18-29 év közötti. Természetesen Amerikáról van szó, hiszen idehaza a képregények még mindig sokak számára - teljesen indokolatlanul - gyerekes dolognak számítanak, így inkább a 10-14 éveseknek készülnek nagyobb mennyiségben, így ők forgatják ezeket - miközben a villamoson kevés negyvenes urat látni, amint képregénybe temetkezik. A fiatal értelmiség persze nem szégyelli, ha ilyet vesz a kezébe, de ebből a szempontból messze vagyunk még Belgiumtól vagy Franciaországtól - de egy olasz újságosstandon is több tucatnyi felnőtt-képregény várja olvasóit.

Ha már a Hősök, akkor az evolúció utolsó lépcsőfokával kezdenénk, hiszen a képregényes alapokra építkező széria teljesen egyedik módon valósította meg önmagát. A készítők ötlete szerint ugyanis minden egyes epizódhoz elkészült egy kiegészítő, pár oldalas képregény is, mely eleinte az epizódban történteket vitte tovább, kiteljesítve az utolsó jeleneteket, majd később néhány kiemelt szereplőre koncentrálva kiemelte azok eredetét, vagy a sorozatba be nem kerülő történetét.

Ezek a képregények meglehetősen tanulságosak voltak, mert bár a sorozat élvezetéhez nem elengedhetetlenek, azonban az általuk közölt plusz információk mégis csak növelik a Hősök élvezhetőségi faktorát. Többek között, ezekből a netes alapú képsorokból tudhattuk meg, hogy mi történt Claire-rel a karambol után, hogy mi történt Peter Petrelli édesapjával, illetve, hogy a hallgatag Haitii karakternek hogyan zajlott a gyermekkora. A képregények visszamenőleg is elérhetőek az NBC oldalán, de a hazai képregényes fellegvárban, a képregény.net-en a részek magyar fordítását is lehet olvasni.

Természetesen ezután már adta magát, hogy a neten megjelent Heroes-képregényeket nyomtatásban, díszkötésben, csikóbőrös kulaccsal meg is jelentessék, hogy a rajongók azonnal el is kapkodják.

Ugyancsak friss és meglehetősen izgalmas alműfaja a képregényesített tévésorozatnak, a történet tovább gondolása. Ezalatt azt értjük, amit a tavaly megjelent új, Joss Whedon által írt Buffy-képregény képviselt. A készítő elmondása szerint ugyanis a 7. évadjával véget érő sorozat az új képregény hasábjain folytatódott tovább, teljesen hivatalos formában, a régi szereplőkkel, viszont új történetekkel.

Ez a jelenség azért is érdekes volt, mert már a Buffy-sorozat vetítése alatt is, utána pedig főleg, nem egy Buffy-minisorozat jelent meg képregényes formában, melyek jó része különálló, független vagy szerződéses viszonyban lévő íróktól származó saját, ám tévében le nem adott történeteket tartalmaztak, azonban ezen sztorik annyiban különböztek a boltokban jelenleg kapható történetektől, hogy a kontinuitásból ki voltak ragadva, vagyis jószerivel bárhova elhelyezhetőek voltak. Ezen történetekkel szemben az újak már szigorúan a 7. évad fináléja után zajlanak, a finálé során elvarrt, vagy éppenséggel lógni hagyott szálakkal matatnak és új irányba viszik a történetet.