Elő a törülközőkkel!

Vasárnap jeles eseményt ünnepelhetünk, május 25-re esik ugyanis a törülközőnap: ilyenkor Douglas Adams, illetve fő műve, a Galaxis útikalauz stopposoknak rajongói, akárhová mennek, mindenhová egy törülközőt visznek magukkal. A mester azonban nemcsak ezen fürdőszobai eszköz népszerűsítésében szerzett vitathatatlan érdemeket, de figyelemreméltó többek között tévés munkássága is.

"A törülköző a lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos" - írja Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknak című kultregényben, és egy magára valamit is adó rajongónak illik ehhez tartania magát. A törülközőnap eredetileg egy megemlékezésnek indult, először 2001-ben, az író halála után két héttel rendezték meg. Az eseményre aztán felfigyelt a sajtó, és egyfajta közösségi performansszá nőtte ki magát.

A mozgalomnak Magyarországon is akadnak hívei, legalábbis az ide kapcsolódó internetes fórumok szerint - szervezett eseményről azonban kevésről tudunk, ezek közül kiemelkedik a Törülköző Szépségverseny, amelyet immár harmadik alkalommal rendeznek meg Szegeden.

De rátérve fő témánkra, vagyis Douglas Adams televíziós munkásságára: nagy művét, a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet a lehető legtöbb formában feldolgozták, így érthető, hogy mozifilm, színdarab, rádiójáték és számítógépes játék mellett tévésorozat is készült belőle. Pontosabban előbb volt az 1978-80-as rádiójáték, ebből született a könyv első része, majd 1981-ben a BBC sorozata.

Az elkészítésben természetesen maga Adams is részt vett, segített szerializált formába átültetni a cselekményt: mint elmondta, a tévés főszerepet, vagyis Arthur Dent némileg átszabott karakterét direkt Simon Jonesra írta. A színész a tévénézők számára leginkább a Fekete Viperá-ból lehet ismerős (itt Sir Walter Raleigh-t játszotta), de olyan filmekben is feltűnt, mint a Brazil, a 12 majom vagy a Zöld kártya.

Bár színészi szerepnek talán túlzás nevezni, amit Adams vállalt, de tény, hogy ő maga is megjelenik a sorozat pár epizódjában: az elsőben például egy bár végében üldögél, biztosítva ezzel, hogy csak a jó szemű rajongók szúrják ki ottlétét. Az író szerepelt két Monty Python-szkeccsben is, ahol nyilván ugyanúgy nem került előtérbe, de a felkérés valószínűleg így is megtiszteltetésnek számított.

Adams egyébként írt is egy jelenetet az abszurd társulat számára: ez az igen sötét humorú Patient Abuse, melyben a műveiben amúgy is megjelenő bürokratikus túlzásokra játszik rá azzal, hogy egy beteget addig hagy vérezni, amíg az ki nem tölti az összes szükséges papírt. A mester amúgy is jó kapcsolatban állt a pythonokkal, egyik ötletét például Terry Jones írta meg könyv formájában - ez lett a Titanic csillaghajó. Jones aztán az azonos című számítógépes játékban is kapott egy szerepet, egy papagájnak kölcsönözte a hangját.

A Douglas Adams által írt Monty Python-jelenet:

Adams emellett a Doctor Who sorozathoz is írt kilenc epizódot, és még vagy húszban közreműködött. Nálunk csak a széria kétezres években készített újrája ment (Ki vagy, doki? címmel), de ez nemigen adott módot arra, hogy belelássunk a kultikus sci-fi sorozat univerzumába: az időben utazgató doktor ugyanis valóban meghatározó alakja a brit tudományos-fantasztikus irodalomnak - népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eredeti tévésorozatot 1963-tól 1989-ig, vagyis mintegy 26 éven keresztül sikerült képernyőn tartani.

A történetbe Adams is beleszeretett, már iskoláskorában írt egy darabot Doctor Which címmel, amit elő is adott. A Galaxis útikalauz stopposoknak tévés változata után egy másik sorozattervvel is előállt, mely a Doctor Who and the Krikkitmen címet viselte: mivel Adams összekülönbözött a BBC-vel, a szériából nem lett semmi, a történetből viszont megszületett a Galaxis útikalauz stopposoknak-ot is tartalmazó ötrészes "trilógia" harmadik darabja, Az élet, a világmindenség meg minden.