"Nagy csata lesz!" - Till Attila és Sebestyén Balázs a Megasztárról, az X-Faktorról

Egy héttel a sok százmillió forintba kerülő, őszi tévés hangulatot is meghatározó, monstre tévéshow-k indulása előtt a két műsorvezetőt kérdeztük saját műsorukról, a rivális zsűrijéről, a poppiac helyzetéről, az élő adásokról. Till Attila nem örül, hogy egy időben megy majd a két műsor, Sebestyén Balázs szerint viszont az új formátum fog nyerni, noha a Megasztár-t nagyon erős márkának tartja. Más zenéket szeretnek, a műsorvezetők, a zsűritagok szerepeit is másképp ítélik meg, miközben be-beszólogatnak Friderikusznak, Pressernek.

Az X-Faktor augusztus 28-án, a Megasztár 21-én indul. Miben lesz más ez a két műsor, mint a korábbiak?

Till Attila: Sok mindent felvettünk már az ötödik Megasztár-hoz, így van rálátásom. Nagyon számít, hogy ezúttal kórusok, zenekarok is jelentkezhettek. Megjelent egy új generáció, kétnyelvű, kettős állampolgárságú, hazatelepült, ideiglenesen itt élő fiatalok többen jelentkeztek, akik korábban nem voltak a műsorban. Angolszász zenei kultúrából csöppentek ide, ez pedig jó, új színt hoz.

Sebestyén Balázs: Már abban más, hogy mentorok vannak, elkötelezettek a fellépők mellett, ráadásul ők is versengenek egymással. Sokkal több lesz a mi műsorunkban a dráma, az érzelem, a feszültség. Emberibb oldalról közelítjük meg őket, így mire az élő show-hoz jutunk, a tévézők jól megismerik és megszeretik az indulókat. A szabályrendszer is más, tehát lesz bőven különbség.

Az őszi show levezénylése miatt le kellett mondania más munkáit?

T. A.: Nem mondtam le semmit, nekem ez a munkám. Most augusztusban forgattam volna egy kis költségvetésű filmet, de állandó anyagi problémák miatt ez csúszik. Ősszel lehet, hogy elkezdem: apukafilm lesz, a korosztályom, az apák problémáiról fog szólni.

S. B.: A tervezett late night show-mal kevesebbet tudok majd foglalkozni. Az X-Faktor nekem élő felvételeket és heti egy-két forgatást jelent, bírni fogom. A széf-ből pedig előre fel vannak véve részek, de azt, hogy mikor és hogyan indítja a csatorna, azt Kolosi Péter programigazgató dönti el. Lehet, hogy 2011-ben lesz képernyőn.

A műsor sikeréhez mennyit adnak a műsorvezetők?

T. A.: A műsorvezető sem annyira fontos. Az én esetemben megszokásról beszélhetünk, a műsor immár hozzám tartozik, de akár más is vezethette volna. Az énekesek a legfontosabbak, minden marketing-hókuszpókusz mellékes, ha van a műsorban három vagy akár csak egy különleges arc.

S. B.: Mindenképp fontos a műsorvezető szerepe, mert mindenki hoz egy nézettséget, mindenkinek, így Nórának és nekem is van egy közönségünk, olyan emberek, akik miattunk ülnek le a képernyő elé. Kellenek a személyiségek egy ilyen műsorba.

Pár mondattal, gesztussal befolyásolhatják a műsorvezetők a nézőket, a szavazókat. Figyelnek erre?

T. A.: Nagyon ügyelek, hogy ne irányítsam a nézőket, a szavazataikat. Néha még aránytalanul is feljebb húzom az énekeset, nem ócsárolom őket.

S. B.: Én viszont kevésbé fogom majd vissza magam. Szerintem egy műsorvezető megteheti, hogy valakit jobban kedvel, és ennek hangot is ad. Ha valakit jobban megkedvelek, azt a néző is észleli majd.

Megtehette volna, hogy nemet mond a csatorna felkérésére?

T. A.: Bármikor nemet mondhatunk egy felkérésre, de ha semmit nem akarunk megcsinálni, miért vagyunk ott? Az egész világ úgy működik, hogy együttműködés van, ezért díjazást kap az ember, ez így van minden vállalatnál. Nem kell tehát kiemelten gonosznak beállítani a kereskedelmi tévéket, mintha itt nem lehetne nemet mondani. Nemet mindig mindenütt lehet mondani, csak akkor felmerül a kérdés például az én esetemben, hogy mi egyebet csináljak a Tv2-nél? Nincs olyan sok műsor.

S. B.: Megtehettem volna, de indulatokat váltott volna ki. Nem mondom, hogy következménye lett volna, de úgy tűnt volna, hogy cserbenhagyom az RTL Klubot, a legfontosabb, új, őszi műsor előtt: úgy vélték volna, és teljes joggal, hogy elárulom őket. Valójában ez meg sem fordult a fejemben, tudtam, hogy ha hívnak, akkor igent mondok. Olyan vagyok, mint egy frontszolgálatos katona: ha hívnak, megyek, és beleteszek mindent, amit tudok.

Mit gondol a rivális kereskedelmi tévére készülő tehetségkutatóról?

T. A.: Nem tartom szerencsésnek, hogy egyszerre, egy időben lesz két ilyen műsor. A nézők szerintem ide-oda fognak kapcsolgatni, ki fog alakulni egy nézői szörfölés, mert sokan mindkettőt néznék. Az X-Faktor behozása az RTL Klub részéről azt mutatja, hogy az elmúlt években számukra a Megasztár brand volt a legnagyobb ellenfél. Ezt mindig irigyelték, íme, a bizonyíték. Persze azt RTL azt csinál, amit akar, joga van a Megasztár ellen behozni egy show-t - én meg örülök, hogy ezek szerint a kereskedelmi televíziózás egyik legerősebb brandjének lehettem és lehetek a műsorvezetője.

S. B.: Nagy csata lesz. Látva a Megasztár-promóciót, a castingot, a Tv2 nagyon készül. Ez a húzóbrandje, egy igazán erős műsoruk, amelyet persze őszre időzítenek, amikor sokkal nagyobb a nézettségért való küzdelem, mint tavasszal. Bejáratott műsorral szállunk szembe. Sokszor előre szoktam látni, egy-egy műsorunk hány százalékkal nyer, de itt nem mernék nagy pénzbe fogadni. A Megasztár-ból viszont ez az ötödik széria, ismert zsűrivel, bejáratott forgatókönyvvel. A mienk új, izgalmas formátum, jó benne lenni: szerintem nyerünk.

Ismeri a rivális tehetségkutató két műsorvezetőjét?

T. A.: Ördög Nórával egyetlenegyszer találkoztam, egy közös fotózáson, amikor a Csillag születik végén bejelentették, hogy lesz X-Faktor. Talán másnap volt a fotózás, ott beszélgettünk, helyes volt, amúgy nem ismerem igazán őt. Sebestyén Balázzsal tán háromszor találkoztunk, jóformán csak köszöntünk egymásnak, tehát nem tudom, milyen ő. Érdekes, hogy a feleségét viszont jobban ismerem, vele vezettem műsort, a Big Brother éjszakai adásában volt, hogy Horváth Viki volt a társam. Szerkesztőként is dolgozott évekig a Tv2-ben, szerintem még szövegeket is írt nekem a Megasztár-ba. Balázs tehát női oldalról van meg, egy képet látok, amint egy szerelmes nő ül a szerkesztőségben és várja haza párját a Celeb vagyok argentínai forgatásáról. Arra emlékszem, hogy Balázs képes volt egy napra hazajönni Vikihez Dél-Amerikából, ez komoly lovagi tett, ezt már akkor csodáltam.

S. B.: Ismerem őket, pici itthon ez a szakma. Vitathatatlanul jó mindkettő. Tilla slágfertig, fesztelen, kicsit szétesett, de bírom. Elismerem, és én kevés emberrel vagyok így. Amikor még vivás voltam, jártam benn nála a Big Brother éjjeli műsorában, rendezvényeken futottunk össze. Liptai Claudia pedig volt nálam vendég a rádióban, a humora nagyon jó, vág az agya, csodálatosan riposztol, szeretik a pasik. Jó párost alkot Tillával, többször bizonyítottak.

Ha muszáj választani, melyik a fontosabb: győzelem nézettségben vagy gyengébb nézettség mellett nagyobb tehetségeket, meghatóbb, erősebb előadásokat felmutatni?

T. A.: Mindig az embert részesítem előnyben, a gépezettel szemben, nekem fontosabbak az erősebb produkciók, mint a mért számok. A Megasztár 3-ban ott volt Póka Angéla, Rúzsa Magdi, Szabó Eszter, az ő tehetségük, hangjuk nekem fontosabb volt, mint az, hogy a Megasztár2, vagy a 4 megnyerte a nézettséget, és többen követték, mint a harmadikat. Kereskedelmi tévénél persze a nézettség a legfontosabb, és ezért baj, hogy szinkronban mennek ezek a show-k, mert most fokozottan erről fog szólni minden. Az a baj, hogy amelyiket kevesebben nézik, arról leírják majd, hogy vesztett: én viszont örülnék, hogyha a tehetségek ettől függetlenül tudnának majd létezni. Rúzsa Magdit nem nézték annyian, mint Palcsó Tamást, de előbbi 80 ezer példányban adta el az első lemezét, ami extra rekord a mai világban. Mindenki megszerette.

S. B.: Nem tudom, hogy van-e egyik a másik nélkül. Nem lehet nyerni, ha nem mutatunk jó karaktereket, tehetségeket. Kereskedelmi tévében persze a nézettség határoz meg mindent.

Mit gondol a kolléganőjéről, műsorvezető-társáról? Hogyan találkoztak először?

T. A.: Jaj, ez olyan, mintha egy ezeréves házasságban megkérdeznék, mit gondolsz a feleségedről. Liptai Claudiával régóta ismerjük egymást, számos műsort vezettünk együtt, de nem tudok bonyolult elemzést adni róla. Van egy letisztult képem róla, ami úgy foglalható össze, hogy szeretem őt. Egyébként gyors, vág az esze, könnyen váltogat hangnemet, és minden regiszteren mozog: a primitív vicctől a komoly dolgokig. Jó a humora, szívós, szerintem még betonozni is el lehetne vinni. Hogy hol találkoztunk először? Nem emlékszem, túl rég történt, fogalmam sincs.

S. B.: Ördög Nóri jól képzett műsorvezető, nagyon megbízható, mindig ugyanazt a szintet hozza. Szeretik a nézők. Mi azonban más típusú személyiségek vagyunk, én például a jellemem miatt műsorvezető-központú vetélkedőket kaptam. De valójában beugró vagyok ebben a sztoriban, és az X-Faktor nem a műsorvezetőről szól. A fényt nem akarom elvenni a versenyzőkről, a mentorokról. Persze biztos fogok humorizálni, biztosan rám is szólnak majd. Első találkozásunkkor Nóra a Kölyökklub-ot vezette, én pedig kezdő RTL-es voltam, vendégként voltam nála. Nem járunk egy társaságba, mert mindenkinek megvannak a privát életben a barátai. Amúgy egy nagy ház az RTL, de ahogy látom, mindenki jóban van mindenkivel.

Mit gondol a saját műsora zsűritagjairól?

T. A.: Van, hogy automatikusan Mester Tamás öltözőjébe megyek, ő áll hozzám legközelebb, zenéltünk is együtt: egyszer én csengettyűztem, miközben ő zenélt, meg a Vágó, Kovács Áron, Claudia csak a szemét meresztette. Itt hallható a dal, amiben a Mester szerintem zseniális, visszaszívva a hangokat magasan sikítozik, indiai hangulat. Csodálatos muzsikus, rengeteg számot tud, remek hangja van, de közben a saját dalaival valahogy nem futott be igazán. Mindig azzal ugratjuk a Fridivel, hogy nyávog, nyafog, ha saját dalt énekel - a Sándor elég jól tudja utánozni egyébként. Eszenyi Enikőről mindig Madonna jut eszembe, a nő, aki az egész világot súlynak nézi, amit ráadásul meg tud emelni. Az ilyen erős nőket őszintén tudom csodálni. Friderikusz az elmúlt években szerintem rengeteget változott jó irányba, mostanában jópofa, nyitott, míg régen bezárkózott elefántcsonttornyába. Keményen froclizzuk a Mesterrel, ő is minket, nagyon jól lehet vele hülyülni, nyomát sem tapasztalom a diktátor-legendának. Folyamatosan lehet vele röhögni, és szerintem szereti ezt a zsűrizést. Presser Gábor egy kicsit marslakó, de ezt jó értelemben gondolom. Néha látom rajta, hogy ufó, de minden zenei kérdéshez hozzá tud szólni, ő a nagy profi harminc-negyven éve. Bakács Tibor egyszer mondta nekem, hogy a szocializmusban kifejezetten valami nyugati hangulatot képviselt az LGT, azt jelentette, hogy mi is tudunk olyat, mint a nyugatiak, mi is lehetünk profik, ők sem különbek nálunk. Presser ebben a műsorban képes a profizmust háttérbe szorítani az ember javára: itt nem zavarja, ha valaki amatőr, de karakteres próbálkozó, ez jó szerintem.

S. B.: Malek Miki egy jéghideg bérgyilkos-típus: keveset beszél, két mondatban helyre tesz mindenkit. Alig szól, de akkor jót, ezt szeretem benne. Világsztárokkal dolgozott együtt, nagyon érti a szakmáját. Nagy Feró a lenyugvó nap ereje, megmutatja, mire képes egy idősödő rocker, nagy szája és nagy szíve van. Geszti Péter az egész szellemi motorja, ő visszafogottabb, intellektuálisabb szinten zsűrizik, vajszívű, de jókat mond. Keresztes Ildikó az időzített bomba: ha odavan, sír, ha nem tetszik, kőkeményen megmondja. Nagyon jó csapatot alkotnak, remek választás.

És a rivális műsor zsűritagjait hogyan látja?

T. A.: Malek Miklóst egyáltalán nem ismerem, csak azt tudom, hogy ő lett volna a kilencvenes években Mester Tamás menedzsere Amerikában. Mester nem váltotta meg a világot - de a legenda szerint nem ő volt a hibás. Keresztes Ildikó erdélyi lány, de csak a zenéjét ismerem, feltűnően jó hangja van. Az utóbbi tíz évben nem sokat hallottam felőle. Gesztit ismerem a legjobban a társaságból, barátom, dolgoztunk és buliztunk is már együtt, az a fajta, manapság már csak "szemét liberálisnak" titulált ember, mint én is vagyok. Gesztit nagyon szeretem, és azért is jó, hogy bekerült az X-Faktor zsűrijébe, mert a Péternek eddig minden televíziós próbálkozása "roppant sikeres" volt. Ha csak annyira lesz sikeres az X-Faktor, mint a Gesztiméter show, nekünk már megérte a szereplése. Nagy Feró fel-felbukkant korábbi Megasztár-okban, ismerem a Sztárok a jégen-ből is. Volt, hogy egy Megasztár-válogató turnéról együtt jöttünk fel, órákon át beszélgettünk. Őt is nagyon szeretem, rémisztően szórakoztató volt amiket mesélt a ricsés korszakról. Laza, öntörvényű, és teljesen kiszámíthatatlan. Egyszer fel is állhat, ráboríthatja az asztalt a versenyzőkre, hazamehet show közben. Feró igazi szívember, egyenes, őszinte, ez nagyon vonzó szerintem az ő személyiségében. Ő az egyetlen magyar híresség, aki majdnem minden párttal rokonszenvezett, az SZDSZ-től kezdve a MIÉP-ig, de ezt vállalja is. Azt mondta nekem, egy jó mondattal behülyíthető volt bármire, de ha igazságtalanságot érzett, azonnal lelépett.

S. B.: Presser olyan, mint egy téli álomból előjött, dörmögő medve: tisztelem, nagyra értékelem a tudását, de fel kell hangosítanom a tévét, ha ő beszél. Mester Tamást kedvelem, bírom a zenéjét, de a szakmai értékelései nem túl erőteljesek. Eszenyinek nagy szíve van, de én inkább színésznőként tekintek rá, semmint zsűritagként! Sándor? Hát, nem tudom... Ha önmagán kívül néha képes kicsit a produkciókat is szeretni, alkalomadtán egész jókat tud mondani!

Fontos egyáltalán a zsűri egy ilyen műsorban?

T. A.: Nem annyira fontos, de presztízst adnak a show-nak.

S. B.: Szerintem nagyon fontos. Az X-Faktor-ban a felelősség, teher sokkal nagyobb, mint a Megasztár-ban, ugyanis a mentorok kapnak egy csoportot, rajtuk is múlik, mire viszik az előadók az élő adásban.

Kit javasolna egy ilyen zsűribe?

T. A.: Nekem hiányzik a Bakács. Imádtam a költői képeit, filozofikus meglátásait, összefüggéseit. Szerettem, ahogy reagált az előadásokra.

S. B.: Magamat!

Mi a legnehezebb egy élő show élő levezénylésében?

T. A.: Szerintem nem annyira nehéz foglalkozás, csak az a furcsa benne, hogy kevés ember alkalmas rá. A méreteket viszont meg kell szokni. A Megasztár stúdiójába 600 ember fér be, ezt a nyomást kell kibírni. Kicsit olyan, mint egy hadsereget vezetni: a tábornok kiáll, szónokol, majd mint egy motor, beindítja a dolgokat. Nyilván nem ő nyeri meg a háborút, de a csapatokat próbálja egy személyben elhúzni, irányítani, mozgatni. Közben nem omolhat össze, nem ijedhet meg a tömegtől. Sok alkalmatlan embert láttam már a tévéiparban, olyanokat, akik megzavarodtak a nagy tértől, a méretektől, a visszaszámlálástól, a hangzavartól. Bár ezt is lehet gyakorolni, hozzá lehet szokni.

S. B.: Nem könnyű, de nekem ment a Celeb vagyok, ments ki innen is, hat héten át, minden nap élőben voltunk képernyőn. Szövegeket kellett betanulni, jól kellett improvizálni, pörgés volt, ráadásul szélsőséges körülmények közt, a szabadban, hol viharban, hol nagy hőségben, nem stúdióban. Egy ilyen élő show-ban tudni kell az időket, nem szabad túl sokat szövegelni - azt pedig meg fogom tudni állni, hogy ne humorizáljak nagyon valaki kárára. A zsűrivel, mentorokkal viszont jó a viszonyunk, szívatjuk egymást a felvételeken, ilyen tréfálkozás, csipkelődés várható adásban is.

A Tv2 tavasszal beindította pár casting-adással a Megasztár-t. Mit gondol a tavasz végi bikicsunáj-őrületről?

T. A.: Nagyon érdekes, ha valami vírusszerűen elterjed, felmerül a kérdés, mitől lett divat. A jelenség, hogy halandzsanyelven dalolt egy ember, nem volt új keletű. A szó viszont valamiért tetszett a magyaroknak, szerették kimondani, a magyarok nyelvkészletébe beilleszkedik ezek szerint. Lehetne akár egy létező magyar szó. Ha bonyolultabb dolgot, halandzsát énekelt volna Szarka László, nem marad meg. Az ő neve sem épült be, ő csak mint "Bikicsunáj pap" van jelen, akinek az a dolga egy fellépésen, hogy levezényeljen egy háromperces Bikicsunáj-szeánszot, amiben vigyorgó boldog emberek azt üvöltözik, hogy Bikicsunáj. Ez már rítus szinte, a közös erő összetartja az embereket néhány pillanatra, és lehet, hogy ez a legfontosabb része: az összeröhögés igénye. Hogy mitől lesz valami zászló? Nehéz kérdés. A Tv2 persze nyomta, de későbbi támogatása csak egy válaszreakció volt a közönség szeretetére. Ilyesmit mesterségesen nem lehet irányítani, nem is lehet igazán kitalálni, mert az nem üt ekkorát.

S. B.: Túl korán lett ellőve! Nem biztos, hogy én kijöttem volna vele nyáron, ezt a bombát ősszel kellett volna robbantani, tehát szerintem hiba volt. A Tv2 amúgy tök jól felépítette a karaktert, de szeptemberben, a legnagyobb nézettségi csatában közönségvonzóbb lett volna, mert mire indul ősszel, a műsor le fog csengeni! Ezeknek az embereknek, kedves félbolondoknak érdekes módon mindig sikerük van, de biztos vagyok benne, hogy hosszabb távon a valód arcok, valódi hangok számítanak.

Ki volt a kedvence az eddigi hazai tehetségkutatókból?

T. A.: Eleve bajom van a kedvencekkel, mert sok minden tetszik, sok stílust tudok szeretni. Csak egy nagyon gazdag listát tudnék adni, szeretem a korai Gáspár Lacit, Oláh Ibolyát, Tóth Verát, Boogie-t, Nagy Edmondot, Caramelt, Puskás Petit, Rúzsa Magdit, Szabó Esztert, Király Viktort, többek közt.

S. B.: Nem vagyok nagy cédévásárló, de Caramelt kifejezetten szeretem. Volt pár előadó, akit kedveltem, de nem rajongásig.

Van barátja a tehetségkutatókban feltűnt emberek közt? Olyan, akivel akár összejár vagy rendszeresen hívják egymást?

T. A.: Nincs. Sok embert szeretek, de nem járok össze velük.

S. B.: Nincs. A stábban van, de celeb, énekes nincs. Gyerekkori haverságok maradtak meg, hírességekkel kevésbé barátkozom.

Elfér még hat-nyolc új előadó a hazai poppiacon?

T. A.: Egy nem létező piacon elfér-e még pár előadó? Hát, nem tudom. A hazai poppiac elég nehéz helyzetben van, a lemezeladás, a klipkészítés is hanyatlik, kezd megszűnni. Ahogy én látom, három rétege van ennek a világnak: A Viva sztárjai tiniknek szólnak, a Megasztár-ból Hien, Király Viktor is ott népszerű. Aki ebbe a világba kerül be, annak biztos nem őrülnek a már jelenlévők, ha viszont valaki jól csinálja, én nem bánom a tévés hátszelet. A tini bálványokon túl aztán van a haknivilág, a falunapok, az önkormányzati, céges bulik világa: Gáspár Laci, Caramel, Rúzsa Magdi, a United zenekar, sokan éltek ebből. Eleve baromi sokan vannak arra a pár fellépésre: Pély Barna mesélte, hogy hiába szeretik a zenekarok az élő koncerteket, a tévézők nemigen járnak el a klubokba. Akik szavaznak a tévéshow-ban, később nem biztos, hogy élőben megnézik a kedvencet, így pokoli nehéz munka a tehetségnek újra összeszedni a rajongókat. Ezen a területen van a legnagyobb tömörülés a fellépésekért, itt biztos, hogy nem jön jól majd a két új műsorból még tíz új előadó. Aztán van egy harmadik terület, a régi underground világ folytatása, amely mára erősen átalakult: ők lettek ma a stabil bázissal rendelkező sztárok, az ő közönségük jár koncertre, és valamennyire a lemezeket is megveszik. Ilyen a Tankcsapda, a most búcsúzott Kispál, főleg Lovasi, utóbbiak nagyon erősek a hazai poppiacon. A kereskedelmi tévé például nem foglalkozik annyira a Quimbyvel vagy a PASO-val, rengeteg zenekar van még, de így is megvan bőven a közönségük. Ebbe a világba viszont nem kerül be soha megasztáros előadó, kicsit merevek a magyarok ilyen szempontból is. Nincs átjárás, talán csak a Bocskor Bíborka vagy a Torres Dani került be egy kicsit. Tehát ezen a területen nem jelent konkurenciát egy megasztáros, vagy egy X-Faktor-os, mert fesztiválokra nem nagyon engedik be őket.

S. B.: Szerintem elférnek a piacon. Akik tehetségesek, jó dalszerzőkkel, szövegírókkal dolgoznak, befutnak. Szükség van új arcokra, mert sokan - pár év után - elkopnak.

Milyen stílusú előadóból, együttesből, énekesből van hiány itthon?

T. A.: Tehetséges ember mindig van, de sokat nem lehet látni, nincs fellépési lehetőségük. Vagy mondjam azt, hogy kevés a hazai reggae-előadó? Vicces lenne.

S. B.: A magyar zene egyre inkább európai, elmosódnak a határok. Minden műfajban vannak szerethető arcok.

Milyen zenei stílust kedvel leginkább, milyen cédé van a kocsijában?

T. A.: Rock, rock and roll. Általában azokat az előadókat szeretem, akik túl tudnak lépni azon, hogy egy dalt énekelnek, és több történik, amikor zenélnek. Ezért a nagy királyok nekem: James Brown, Edith Piaf, Janis Joplin, Elvis, Prince, Tricky, Amy Winehouse, Tom Waits, Nick Cave. Aztán jön a Motörhead, a Tankcsapda, a Guns N'Roses, a Rolling Stones, King Khan, a PASO, a Mistery Gang, Oláh Ibolya, Rúzsa Magdi, Tóth Vera, Szabó Eszter, Rachid Taha, Khaled, Sex Pistols, Roy Paci, gyakorlatilag a zenetörténet 15 százalékát felsorolhatnám. Csak ilyen vegyes salátát tudok mondani. Érdekes, hogy ha sokszínű az ízlés, az mindig gyanús, azt mondják az emberről, hogy nem tudja, mi kell neki, határozatlan - holott szerintem ez a természetes. Az ember sok mindent képes szeretni egyszerre.

S. B.: Acid jazz, rock, funky, mindent meghallgatok. Guns N'Roses, Massive Attack, Yonderboi, Tankcsapda is van a kocsimban.

És milyen zenei stílustól megy a falnak?

T. A.: A diszkó, a pop bizonyos fajtái tudnak idegesíteni, de ez minőségfüggő. Van olyan Communards-szám, amit ma is meg tudok hallgatni, a másiktól falra mászok. A szintipopban is van jó, de olyan is, amitől megőrülök. A nyolcvanas években amúgy nagyon sokat kísérleteztek, aminek a zöme nekem nem tetszik. A Eurythmics, Alphaville meg ilyenek például sose tetszettek. A mai zenékből pedig olyan dömping van, amit én nem tudok követni. De nyitott vagyok, nem zavar, ha gép adja a ritmust: ebben az esetben csak a nagyon primitív diszkók ízlését nem szeretem, de ilyen helyekre nem is járok.

S. B.: A technót, a house-t, a durva, hörgős metált nem szeretem. Vadon Jani rendre próbál meggyőzni arról, hogy a metál jó - de nekem nem jön be.

Melyik volt a legemlékezetesebb tévés bakija?

T. A.: Amikor II. János Pál pápa meghalt, élő adásban kellett kapcsolni a Tények-et, miközben ment a Megasztár. Volt némi kapkodás, pár baki. Viszont ami nagyon szórakoztató volt, az a Görög Zitával való munka, vele röhögtem a legtöbbet. Remélem, nem haragszik meg a Zita ezért, hogy elmondom, volt olyan, hogy egy másik, komplett szegmensbe fogott bele, dőltünk a nevetéstől, alig tudtunk elvergődni a következő reklámig. Nekem inkább a nevekkel tud problémám lenni, van, hogy egy Megasztár korai szakaszában még nem tudom rendesen a neveket, és adáson kívül összevissza hívok mindenkit. A műsorra azért összeszedem magam!

S. B.: Néhány gyerekkori, zenetévés zsengém fellelhető a neten, azóta nemigen akadt ilyen.

Milyen tévéműsort vezetne, ha a pénz nem lenne akadály?

T. A.: Most megelégednék azzal, ha a Propagandá-t be tudnám indítani.

S. B.: Készülődik egy késő esti show-, amit régóta tervezgetek, én 2011-re szeretném képernyőn. Nem tény még, hosszú egyeztetés vár a csatornával. Heti vagy kétheti műsor lesz. Most jött el az ideje, mert a napi képernyős jelenlét kevésbé foglalkoztat.

Végezetül: milyen más műsorban, akár rádióban lesz látható, hallható ősszel, milyen más munkái vannak?

T. A.: Készülünk a Propaganda című műsort feltámasztani, felújított verzióban. Ennek az anyagi feltételeit próbáljuk előteremteni, szponzorált műsor lesz. Tervünk korunk hőseit bemutatni a magunk nyelvezetével.

S. B.: A Class FM-en a Morning show marad, szeretem. Nem jó, ha elhasználódik az ember a képernyőn, az a jó, ha a nézők megörülnek, ha látnak.