Végítélet a félelem kórházában - Stephen King tévés munkái

A világ legismertebb horrorírója, Stephen King jelenleg saját művéből, A búra alatt-ból forgat sorozatot, de nem ez az első kirándulása a képernyőre: számos művéből készült már tévés átirat, némelyiknek ő maga volt a producere, más adaptációkban pedig színészként is feltűnt. Volt könyv, amelyből azért született sorozat, mert King képtelen volt játékfilmmé rövidíteni a sztorit, egy másik szériába pedig azért vágott bele, mert elégedetlen volt a filmes megvalósítással.

A magyarul is megjelent A búra alatt egy kisvárosról szól, amely köré egyik napról a másikra láthatatlan, de áthatolhatatlan bura kerül, amit a lakók nem tudnak mire vélni. A könyvből a CBS készít egy minisorozatot, amely várhatóan a nyáron le is megy a csatornán: maga Stephen King executive producerként közreműködik a megvalósításban, ahogyan már több műve filmre vitelekor is.

Kingnek szinte az összes művéből készült tévé- vagy mozifilm, illetve sorozat, ami azért nagy szó, mert az író első regénye, az 1974-es Carrie óta csak úgy ontja a könyveket. Műveinek mozgóképes adaptációi azonban sokszor eltérnek az eredeti sztoritól, és általában eléggé vitatott értékűek - persze akadnak azért kivételek, hisz King írásai nyomán olyan filmek is születtek, mint Stanley Kubrick Ragyogás-a, A remény rabjai vagy éppen a Tortúra, melynek női főszereplője, Kathy Bates Oscar-díjat is kapott. Lássunk azonban néhány tévés munkát:

Végítélet (1994)

A négyrészes minisorozat - amint arra a címéből következtethetünk - egy lehetséges világvégét tár a nézők elé, amelynek során az emberiség legnagyobb része halálos kórnak esik áldozatul. A túlélők egymást keresve csoportokba verődnek, és hamar kiderül, hogy egytől egyig ugyanazt az álmot látják: egyik oldalon a jót képviselő vallási vezető, a másikon a megtestesült gonosz hívja őket - vagyis a végítéletnek tűnő, világméretű katasztrófa csak előjáték volt a jó és a rossz végső összecsapásához.

A főszerepet a New York-i helyszínelők főzsaruja, Gary Sinise játszotta - alakításáért SAG-díjra is jelölte az amerikai színészszakszervezet -, de feltűnt többek között Molly Ringwald, Laura San Giacomo és Miguel Ferrer is. Ferrer először a Randall Flagg nevű szereplőt szerette volna eljátszani, de King közbeszólt, mondván, ő valami kevésbé ismert színészt képzelt el a szerepre: így került a képbe Ferrer jó barátja, Jamey Sheridan, aki azonban nem volt biztos benne, hogy el akarja vállalni a munkát - végül Ferrer győzte meg, ő pedig cserébe kapott egy másik szerepet a szériában.

A könyvből egyébként eredetileg játékfilmet akartak készíteni, amelyet George A. Romero (Az élőhalottak éjszakája, Holtak hajnala) rendezett volna - ez végül azért nem valósult meg, mert a forgatókönyvírónak felkért King képtelen volt annyira megrövidíteni a sztorit, hogy beleférjen két órába. Végül átadta a munkát az Excalibur-t is jegyző Rospo Pallenbergnek, de mire az végzett volna az átírással, King megkapta az ajánlatot a tévétől.

Langolierek - Az idő fogságában (1995)

A történet egy repülőgép fedélzetén kezdődik, ahol tíz - természetesen különböző személyiségű - utas elalszik, majd arra ébred, hogy az összes többi ember eltűnt a gépről - még a pilóták is, a gép robotvezérlésre van állítva. A tíz utas között szerencsére akad egy, aki tud repülőt vezetni, egy másik pedig sci-fiket ír, így egyből időutazásra gyanakszik. Aztán van még egy vak lány, aki állandóan furcsa morajlást hall, valamint Toomey, akit meg gyerekkorában a címbeli langolierekkel ijesztgettek a szülei.

King itt nem nagyon vett részt a munkában, bár egy kisebb szerepet azért eljátszott, a szériát pedig szülővárosában, Maine-ben forgatták. A sorozatba több utalás is bekerült, ami nyilvánvalóan nem szerepel a könyvben, ilyenek például az egyik szereplő, Dean Stockwell korábbi karakterére való hivatkozások. A színész korábban a Quantum Leap - Az időutazó-ban szerepelt: ott egy Ziggy nevű figurától szerezte az értesüléseit, és a nevet itt is említi egy párbeszédben; továbbá az időutazás lehetőségéről vitatkozva arról beszél, hogy meg lehetett-e volna akadályozni a Kennedy-gyilkosságot, miközben a Quantum Leap-ben ténylegesen megpróbálja megállítani a merénylőt.

Ragyogás (1997)

Talán kevesen tudják, hogy a nagyfilm mellett sorozat is készült a Ragyogás nyomán. King nem volt megelégedve Kubrick adaptációjával, így a széria forgatásába már jobban belefolyt: nemcsak a rendező munkáját segítette, de egy cameót is vállalt - egy karmestert játszott, akit ugyanúgy Gage Creednek hívnak, mint a Kedvencek temetője csecsemőjét. A szemfüles rajongók észrevehették, hogy a szériában feltűnt Frank Darabont is, aki King több könyvét megfilmesítette, ő készítette A remény rabjai-t és a Halálsoron-t.

King közreműködése nyomán a sorozatba több minden bekerült, ami Kubrick filmjéből kimaradt: több erőszakos jelenet van benne, és nagy hangsúlyt kap például a főszereplő, Jack harca az alkoholizmussal - ami egyébként egy direkt utalás King hasonló küzdelmére. A szériát ráadásul az igazi Stanley Hotelben forgatták, abban a szállóban, amely Kinget inspirálta a Ragyogás megírására. King tehát több ponton belerakta saját magát a sztoriba, de a történethez hozzátartozik, hogy az ABC csak úgy hagyta jóvá a sorozattervet, hogy előtte megígérte, nem pocskondiázza tovább Kubrick művét.

A holtsáv (2002-2007)

A Ragyogyás-hoz hasonlóan A holtsáv-ból is készült játékfilm és sorozat is: a különbség csak annyi, hogy amíg a Ragyogás minisorozat volt, addig A holtsáv-ból egy rendes szériát is tudtak készíteni, amely nyolcvannál is több epizódot számlált. Persze itt a történet is olyan, hogy több esetet fel lehet húzni rá: a középpontban ugyanis Johnny Smith áll, aki hat év után ébred fel kómából azzal a képességgel, hogy akit megérint, annak a jövőjéből meglát egy kis részletet.

King egy valós személyről, a holland Peter Hurkosról mintázta hősét, aki azt állította, hogy ilyen képességre tett szert, miután leesett egy létráról, és fejsérülést szenvedett - közben beleírta saját magát is, hisz a főszereplő eredetileg angoltanár volt (ahogyan King is), csak a sorozatban lett belőle természettudós. A szériába azonban több utalás is került King korábbi munkáira, Smith a felépülése után például ugyanazt a botot használja, amely a Végítélet-ben, illetve Az évszázad vihará-ban is látható volt egy-egy szereplőnél.

Kingdom Hospital - A félelem kórháza (2004)

Több csatornán is láthattuk itthon Stephen King kórházas sorozatát, amelynek a címe is arra enged következtetni, hogy nem a műfaj hagyományos darabjával van dolgunk. Igazából remake-ről van szó, vagyis itt nem King könyve volt az alap, hanem Lars von Trier sorozata, A Birodalom. Az európai Twin Peaks-ként is emlegetett szériában megvan ugyan a klasszikus kórházsorozatok jó néhány eleme (orvosi műhiba, hipochonder páciens, vértől elájuló nővérke), de emellett egy régóta halott kislány sír a liftaknában, a dokik titkos páholyt működtetnek az alagsorban, a főorvos a vuduvarázslattal flörtöl, a végén pedig eljön maga a Gonosz is.

Az amerikai változatba King persze beleírta a maga agymenéseit is, nála a kórház például a tizenkilencedik században leégett malom helyére épült, ahol annak idején rengeteg gyermekmunkás vesztette életét a tűzben - a többit innentől kezdve el lehet képzelni. A sorozatban maga King is feltűnt (egy bizonyos Johnny B. Goode szerepében), és a később a Lost-tal ismertté vált Evangeline Lillyt is láthattuk.

Haven (2010-től)

A legújabb tévés adaptáció A coloradói kölyök nyomán készült, amely King egyik kevésbé tipikus könyve, hiszen a horror vagy a misztikum helyett inkább a krimi eszközeivel igyekszik hatni az olvasóra: a történet középpontjában egy gyilkosság áll, ahol az áldozatnak már csak a személyazonosságát is egy évbe telik felderíteni. A tévés változat már jóval inkább hajaz az író korábbi munkáira, tekintve, hogy egy olyan kisvárosban játszódik, ahol a lakók többsége természetfeletti képességekkel bír - a sorozatnak a címe is más: Haven, vagyis Menedék.

Haven a városka neve is egyben, egyébként itt játszódik King egy másik műve, a Rémkoppantók is. Az író korábbi munkáira több földrajzi utalást is felfedezhetünk a sorozatban: gyakran emlegetik például Derry és Castle Rock nevét, amelyek fiktív városok, és King szívesen használja őket helyszínként. A széria elég jól megy az Egyesült Államokban, idén már a negyedik évadja érkezik.