Végleg kihull a kés Dexter kezéből

Vágólapra másolva!

Szeptember 22-én nyolc évad után véget ér a Dexter, az utóbbi évtized egyik legkarakteresebb sorozata. Nagy fejlődésen ment át a főhős, komplett szociopataként kezdte, és néha már gyengének tűnő, érzelgős szerelmesként ért a végjátékba. Michael C. Hall talán nem bánja, hogy vége, mert a folytatásban még papucsférjet faragnának belőle. Cikkünk nyomokban spoilert tartalmaz!

Kalmár Csaba

Vágólapra másolva!

sorozat Dexter krimi tévé

Szeptember 22-én vége a Dexternek, amelynek főhőse a 2006-os rajt óta jelentős belsőváltozáson esett át. Ezzel nincs is különösebb baj, hiszen a filmekkel szemben, ahol egy másfél-kétórás sztoriban nem mindig sikerül jellemfejlődést is ábrázolni, a sorozatokban van idő kibontani a főhős karakterét, megmagyarázni egyes tetteit, belevinni újabb csavarokat. Ezért is vannak, akik jobban szeretik a sorozatokat, mint a filmeket: ha megszeretnek egy figurát, láthatják évekig, akár száz epizódban – miközben a film esetében, ha nincs folytatás, két óra együttlét után már jön is a búcsú.

A búcsú Dexternél nyolc év után jött el, noha nyilván akadtak, akik szerint volt pár fölösleges szezon, ahol csak vonszolta magát a történet, mint maga a kettős személyiséggel bíró főhős a tetemeket a kikötőben ringó jachtja felé. Dexter személyiségfejlődése lassú, de folyamatos volt, a mindenféle érzelem megélésére és kimutatására képtelen fickó idővel kezdte megszeretni feleségét (akit megöltek később), annak gyerekeit, saját kisbabáját, sőt, idővel érdeklődni kezdett munkatársai hogyléte iránt is. „Nem vagy az a tökéletes pszichopata, akinek gondoltalak" – mondja róla szomorúan és lemondóan Vogel doktornő a vége felé, és ebben benne van minden.

Míg Dexter az első pár évadban egy nagyjából kiszámíthatóan működő robot, egy éjszakai gyilkológép (aki csak azt likvidálja, aki nagyon kártékony lény, emberölést megúszó bűnöző), addig a vége felé egyre több a meglepő tette, lépése, és gyakran megy át érzelgősbe, ami nem is áll neki túl jól. Szinte gyerekként, infantilis daccal indulna bosszút állni a nyolcadik évad vége felé: „Megtalálom az Agysebészt, Zach gyilkosát, majd Hannah-val való közös életemre koncentrálok" – mondja egyszer, ábrándos arccal, mintha egy ovis lenne, aki arról magyaráz, hogy meg kell találni azt a csibészt, aki kinyomta a temperát a kisasztalra.

Miközben egyre több támadási felületet hagy magán, látszólag egyre puhább, annál többen tudnak arról, hogy kettős énje van (míg nappal rendőrségi vérnyomelemző, addig éjjel egy lélektelen gyilkos), ami megint csak sebezhetővé teszi. Míg az első évadban ez még egy féltve őrzött titok volt, idővel már-már az a benyomása alakult ki a nézőnek, hogy mindenki, a sarki zöldségárus vagy a parkolóőr is be van avatva, csak jóindulatúan, elnéző félmosollyal hallgat róla. Az utolsó évadra nemcsak Debra tud mindent, de Zach Hamilton, Dr. Evelyn Vogel, a már említett Hannah McKay is, és akkor még nem beszéltünk olyan szereplőkről, mint Lumen, vagy korábban Miguel Prado, akik szintén be voltak avatva.

A társaság

A Dexer sikere nem csak Michael C. Hallnak köszönhető természetesen, itt is igazolódni látszik az a tétel, miszerint a jó casting mindennek az alapja. Debra nagyjából főszereplővé nő fel a hetedik-nyolcadik évadra, és ugyan egy erőszakos, sokat káromkodó, közönséges nő, nem feltétlenül a férfiak álma, ragyogó és egyedi karaktert alakít ügyesen. Angel Batista egy szeretnivaló fazon, mindenki szeretne ilyen nagybácsit, akivel nyilván jól lehet sörözgetni (miközben azért ott a stukker a hóna alatt). Vince Masuka teljesen egyedi figura, érzéketlen, primitív viccekkel, perverziókkal, Maria LaGuerta megformálója (Lauren Vélez) pedig jól hozta a magas pozícióba jutó, szerelem és munka közt őrlődő asszonyt.

Joey Quinn korrupt volt, néha felrúgta a szabályokat, azaz nem volt mintarendőr, de ő is sokat tett a sztorihoz, Rita Bennett naivitása, tisztasága pedig remek kontrasztként működött az éjjeli, véres akciókra induló, hidegszívű gyilkos figurája mellett. Jamie Batista volt az egyik leghelyesebb, legszerethetőbb szereplő a sorozatban, szemben Miguel Pradóval, akinek nem is állt nagyon jól ez a kettős élet – legalábbis nem állt olyan jól, mint Dexternek.

A nézettség

Itthon ingadozó volt, de hányattatott sorsa is volta sorozatnak, hol adták egy darabig, hol eltűnt hosszabb időre, azaz tényleg türelemre és állandó készenlétre volt szükség a rajongók részéről. A Metacritic számai alapján a második volt a legjobb, a hatodik a legrosszabb évad. A Dexter első csúcsát 2008 végén érte el, a harmadik évad zárórésze a Showtime legjobb – akkori – eredménye volt, a saját gyártású sorozatokat tekintve.

A negyedik évad fináléja már 2,6 millió nézőt vonzott, ami csatornarekord volt (nem egy országos, nagy tévéről van szó), utána csökkent valamelyest a nézettség. A hetedik szezonra azonban feltámadt megint pár kisebb zsákutcába belefutó széria, a Dextert akkor 6,1 millióan nézték hetente az USA-ban (neten is, ismétlésben, több platformon), és a torrent-oldalakon is népszerű volt, bár ebből a reklámozók nem profitáltak.

Viszlát, és kösz a hullákat

Az utolsó rész előtt két nappal (a cikk pénteken készült a szerk-) annyi elmondható, hogy dinamikus, fordulatos sorozatot készítettek Jeff Lindsay regényei alapján, jól eltalált színészekkel. Mindezt Los Angelesben, miközben a nézők végig azt hihették, hogy Miamiban játszódik, amire ráerősített a karibi jelleg, a rengeteg kubai muzsika, a floridai hangulat.

Michael C. Hall korábban egy homoszexuális temetkezési vállalkozót alakított a Sírhant művekben, most egy szociopata sorozatgyilkost: nem állítható, hogy könnyű, felszínes karakterekkel találták volna meg a producerek. És talán a következő sorozatában végre nem kell halott apjával beszélgetni, ugyanis a Sírhant művekben öt évig lebegett köztük a fater szelleme, a Dexterben meg nyolc évig hallgatta elborult arccal az ifjabb Morgan az édesapa, Harry okoskodását, tanácsait.

A színész lehet, hogy fellélegzett az utolsó forgatási nap után, mert amióta sorozatgyilkost alakít, látja, mennyire másképp viszonyulnak hozzá az emberek: "Rettentő udvariasak lettek. Menjen csak, menjen, kerüljön elém, biztos vagyok benne, hogy siet - mondogatják előzékenyen. Ha viszont tényleg megijednek tőlem, akkor nem szólnak egy szót sem" – magyarázta.

Legközelebb egy jó komédiasorozatban szeretnénk látni, mondjuk sokgyerekes pilótaként: bár ha elmosolyodott, az semmi jót nem jelentett eddig, attól minden tévézőt kirázott a hideg.