Az elmúlt években a 18 óra után sugárzott hírműsorok a kereskedelmi tévéken – pár kivételnek tekinthető híranyagtól eltekintve – nem foglalkoztak túlzottan oknyomozással, politikusokhoz köthető botrányokkal vagy megkérdőjelezhető közbeszerzésekkel, a nézőnek inkább olyan érzése alakult ki, hogy a régi Kékfény tért vissza az „elrabolta, kirabolta, agyonverte, rágyújtotta a házat" kezdetű hírekkel.
A reklámadó törvénytervezetének benyújtása után, június 2-án az RTL először csak magával a tervezett adóval és ennek a csatorna műsoraira gyakorolt hatásával riogatta nézőit (mondván, akár megszűnhet az X-Faktor és a Barátok közt), majd amikor egyértelmű lett, hogy az egységes médiapiaci összefogás és tiltakozás ellenére a kormány nem adja fel az új adónem bevezetésének tervét, az RTL Klub híradóiba egyre több, a kormánnyal szemben kritikus hangvételű híranyag, riport került be.
A legutóbbi RTL-Híradó, június 17-én hosszan foglalkozott Orbán Viktor lányának esküvőjén eltűnt mobilokkal, bizonygatván, a költséges DNS-minták vizsgálatával mennyi pénz ment el a semmire, boncolgatta és támadta a reklámadót, az Omega-koncert előtti kifütyült Orbán-beszéd is szóba került, akárcsak a növekvő adóterhek, illetve az ÁFA, amely a világon nálunk a legmagasabb.
Növelte ez az ellenállás a nézettséget? Egyáltalán, mi volt a hatása az RTL Klub májusi lépésének, amikor a rivális TV2 Tényekhez hasonlóan 18.30 helyett 18 órakor kezdték az RTL Híradót?
Ha csak az elmúlt pár napot nézzük, akkor már tapasztalható némi változás a két csatorna közönségében. AZ RTL Híradója erősödni kezdett június 5. után, de pár napnyi eltéréssel a TV2-nél is nőtt azok aránya, akik az éppen tévét nézők közül a Tényeket választották. Az esti hírműsorok esetében általánosságban kijelenthető, hogy a hétvégi adások kevesebb nézőt érdekelnek, és a keddi és csütörtöki adások a legnépszerűbbek, a péntek-szombatiak a legkevésbé azok, így az adatok csak annyiban meglepőek, hogy éppen a pünkösdi munkaszüneti napok alatt emelkedtek meg jobban az RTL Híradóhoz tartozó oszlopok a grafikonon. Azokon a napokon, amikor a legrámenősebb RTL-riportok adásba kerültek (június 11.: Mészáros Lőrinc meggazdagodása, június 13.: Orbán Győző bányái), a TV2-n a Tények éppen a saját átlaga felett teljesített, péntek-szombatra pedig az RTL Híradó közönségaránya a saját átlaga alá esett vissza, pedig szombat este interjút láthattunk L. Simon Lászlóval, a reklámadó törvénytervezetét benyújtó képviselővel.
Június 12. után mindkét hírműsor közönségaránya csökkent, ez persze a futball-vb, a hatos meccsek hatása.
Természetesen az elmúlt másfél-két hét kevés ahhoz, hogy a leginkább megszokáson alapuló esti médiafogyasztási szokások megváltozzanak. Hosszabb távra visszatekintve azt látjuk, hogy a két híradó az elmúlt négy évet tekintve teljesen kiegyenlített versenyt futott, közönségarányuk sokéves átlaga pár tizedes eltéréssel megegyezik (26%) a 18–49-es kereskedelmi célcsoportban – ám a nézettségek szélső értékei 2010-ben még 25–35% között mozogtak, de ez mostanra lecsökkent 15–27% között változó értékekre. Ezen belül a verseny vesztese az RTL Híradója, hiszen a 2012. novemberi csúcsértékek (adásonként 33-35%) óta folyamatosan esik a közönségaránya – a tendencia megfordulhat, ha a tévézők vevők az ellenzékibb hangnemre. A TV2 Tények 2011 nyarán volt a csúcson 40% körüli eredményekkel, utána ősszel eléggé visszaesett, viszont az akkori szintet azóta tartja, az elpártolási trend lényegesen kisebb mértékű vagy nem jelentős.
Egy korábbi nyáron az RTL Klub tette az esti híradóját hétre (borítva ezzel a magyarországi kereskedelmi televíziók indulása óta kőbe vésettnek tekinthető 18.30-as időpont hagyományát), 2013 nyarán a TV2 viszont épp az ellenkezőjét lépte meg, hatos kezdéssel adta. Eztán az RTL Híradója esni kezdett, a TV2 pedig stagnált, majd kismértékben emelkedett a közönségarányt tekintve. Egyelőre nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket az RTL májusi lépése, amikor előbbre hozta a Híradó kezdését 18 órára, noha a közönségvesztés megállt.
Az RTL minden korcsoportban vesztett nézőket, a TV2-től csak a 40 év alattiak pártoltak el, a hosszú és főleg bűnügyi hírekből álló összeállítás az 50 év felettieknél egyre növekvő népszerűségnek örvendett, ezt a tendenciát az elmúlt napok RTL-es, kormánykritikus híradói sem törték meg.
Ami történt, az nagy részben azzal a szegmentálódási folyamattal magyarázható, amelynek során amúgy a két nagy csatorna egész napi átlagos közönségaránya is sokat csökkent. A nézőknél már nem annyira kőbe vésett program hazaérkezés után a Híradó vagy a Tények megnézése az esti sorozatok előtt, a számos választható csatornán találnak más néznivalót, ami esetleg érdekesebb. Mindkét nagy csatorna indított kábeltévéket, némelyiken szintén van hírműsor – ráadásul a SuperTV2-n nem sokkal a TV2 Tények előtt, így ezek a korábban vagy később sugárzott összefoglalók is elszipkáztak nézőket a 18 óra utáni adásoktól.
Az elmúlt években volt tapasztalható az esti hírműsorok elbulvárosodása és hosszabbra nyúlása is, ami szintén sokak kedvét elvette attól, hogy a híreket a tévében kövessék, és pártpreferenciától függően valamelyik hírcsatornán néznek már híradókat, vagy webes hírportálokról tájékozódnak. Az is erősen különválik, hogy lakóhely szerint melyik hírműsort választjuk: kisebb városokban, falvakban a TV2 Tények magasan vezet, míg Budapesten az RTL áll nyerésre, de már sokkal szorosabb küzdelemben. Iskolázottság szempontjából a Tények az alap- és a középfokú végzettségűek körében népszerű, a felsőfokon kvalifikáltak az RTL összeállítását szívesebben nézik.
Számok, adatok: Nielsen Közönségmérés