Meddig maradhat a tévé napjaink mozija?

Az utóbbi másfél évtizedben számos író és rendező nyilatkozott úgy, hogy a tévé mostanában izgalmasabb, mint a mozi, és több olyan sztár is kipróbálta magát a kis képernyőn, akiket azelőtt csak a nagy vásznon lehetett látni. Eljött azonban az idő, amikor a korszakváltó sorozatok kezdenek kikopni, az érdeklődés fenntartásához talán újabb minőségi ugrásra lenne szükség. 

A rendszeres tévésugárzás és a sorozatgyártás elindulásához képest a televízió viszonylag későn vált a mozival egyenrangú műfajjá. A nyolcvanas években például még alig volt átjárás a mozi és a tévé világa között: a pályakezdő filmesek ugyan rendre a tévénél kaptak bizonyítási lehetőséget, de aztán az első adandó alkalommal dobbantottak is a vászon felé, és önmaguktól már nem is nagyon tértek vissza a képernyőre.

Spielberg és Lucas kezdte

Elsőként talán a két nagy szórakoztatóipari mágus, Steven Spielberg és George Lucas ismerte fel az átjárás lehetőségét, ők már a kilencvenes években a mozihoz hasonló platformnak tekintették a tévét. Lucas jól bejáratott márkáit vitte át a televízióra, már jóval a Star Wars-univerzum hézagait betömködő rajzfilmsorozat, a Klónok háborúja előtt - Az ifjú Indiana Jones kalandjai például már 1992-ben képernyőre került.

SeaQuest - A mélység birodalma Forrás: NBC

Spielberg saját cégén, az Amblin Entertainmenten keresztül kezdett el kifejezetten tévés tartalmakat is gyártani, amelyekhez jobbára már csak a nevét adta, a napi folyamatokban nemigen vett részt. Ilyen volt többek között az 1993-ban indult SeaQuest - A mélység birodalma, amely nemcsak a nézők körében vált sikeressé, de a mozisztárok között is elindíthatott egy folyamatot. A Cápa sztárja, Roy Scheider a SeaQuest-ben, 61 évesen vállalt először komolyabb sorozatszerepet, ezután annyira talán már másoknak sem derogált.

A kétezres években valami megváltozott

A kilencvenes évek közepén már nem számított szentségtörésnek, ha egy ismert filmrendező besegített egy tévésorozatba - emlékezetes volt például Quentin Tarantino epizódja a Vészhelyzet-ben -, a kétezres évek fordulóján pedig több minőségi sorozat is indult, amelyek már történetvezetésükben és látványvilágukban is inkább a mozifilmekre emlékeztettek.

Az új platformok is kellettek a változáshoz

Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy a kilencvenes években rengeteg amerikai sorozat készült, ami egyfajta csömörhöz vezetett, az alkotóknak egy idő után jóval magasabbra kellett tenniük a lécet - egyszerűen már nem volt elég többé, ha csupán a bevált eszközökkel, korrekt módon elkészítenek egy sorozatot.

Kiefer Sutherland a 24-ben Forrás: FOX

Másrészt ekkortájt terjedt el szélesebb körben az alternatív média, vagyis az internet és a mobiltelefon, ami afelé vihette a nézőket, hogy a tévében csak az igazán kiemelkedő sorozatokat kövessék figyelemmel. Elkezdtek készülni tehát filmszerű sorozatok, amelyek kiváló karakterábrázolással és cselekményvezetéssel, látványos akciókkal vagy épp egy-egy nagy névvel próbálták magukhoz csábítani a nézőket.

Emelkedtek a fizetések is

1999-ben aztán elindult a Maffiózók, két évre rá pedig a 24 is - amelyben az addig csak a moziból ismert Kiefer Sutherland vállalta a főszerepet -, majd jött a Drót, a Született feleségek, a Lost. Innentől kezdve a filmsztárok is egyre szívesebben mozdultak a tévé irányába, amiben a produkciók igényessége mellett nyilván szerepet játszott, hogy a sorozatgyártásban is egyre emelkedtek a fizetések. (2003/2004-re esett például a Jóbarátok utolsó évadja is, amelyre a színészek már egymillió dollár per epizódos gázsit alkudtak ki fejenként.)

Kiefer Sutherlandtől Robin Williamsig

Kiefer Sutherland után rengeteg addig csak vásznon látott sztár elindult hát a tévé felé: Charlie Sheen a Két pasi - meg egy kicsi-vel kötötte le magát évekre, Glenn Close A hatalom hálójában főszerepét vállalta el. Donald Sutherland hetvenévesen tűnt fel első rendszeres sorozatszerepében Az elnöknő-ben, majd játszott az Édes, drága titkaink-ban és A katedrális-ban is.

Robin Williams és Sarah Michelle Gellar az Eszementekben Forrás: CBS

Őket követte többek között Patricia Arquette (A médium), James Woods (Shark - Törvényszéki ragadozó) és Jeff Goldblum (Áldott jó nyomozó), később pedig Dustin Hoffman vagy Robin Williams is csatlakozott az egyre bővülő csapathoz. Előbbi a HBO rövid életű lóversenyes sorozatában, a Befutó-ban parádézott, utóbbi az Egy úr az űrből után több mint harminc évvel vágott bele az Eszementek című vígjátéksorozatba.

Korszakváltás zajlik

A kétezres, kétezer-tízes években egyre-másra készültek a minőségi, filmszerű sorozatok, ezek többsége azonban mára véget ért vagy kifulladóban van. Az HBO-nál épp korszakváltás zajlik, a napokban ért véget a True Blood - Inni és élni hagyni, októberben pedig a Boardwalk Empire - Gengszterkorzó is búcsúzik a nézőtől, a klasszikus húzósorozatok közül csupán a Trónok harca megy tovább.

Véget ért a True Blood - Inni és élni hagyni Forrás: HBO

A Showtime-nál is kifutott a régi nagyok közül a Dexter és a Kaliforgia, az AMC sorsával pedig több portál is foglalkozott - a csatorna sikersorozatai közül a következő évadra már csak a Walking Dead marad versenyben, és a producereknek nagyon igyekezniük kell, ha pótolni akarják a már lezárult Totál szívás-t és a jövőre kifutó Mad Men - Reklámőrültek-et.

Sikerül-e az újabb ugrás?

Az AMC-nél egyelőre zajlik az ötletelés, hogy mivel pótolhatnák a kiesett sorozatokat, míg a Showtime már pár éve elindította a Homeland-et, amely aztán be is zsebelt jó pár Emmyt és Golden Globe-ot. Náluk megy többek között a Masters of Sex, a Ray Donovan és a Penny Dreadful is, amelyekről hiába jelentek meg többségében jó kritikák, világviszonylatban korántsem keltettek akkora figyelmet.

Matthew McConaughey és Woody Harrelson, A törvény nevében HBO

Egyelőre úgy néz ki, a korszakváltásban az HBO-nak lesz nagyobb szerepe, amely A Törvény nevében című sorozattal szép kis hullámot gerjesztett - igaz, ehhez a két főszereplő, Matthew McConaughey és Woody Harrelson is jócskán hozzájárult. Az ínyencek kedvence lehet továbbá a Cinemaxtól a Steven Soderbergh rendezte A sebész, amelyben pedig Clive Owen játssza a központi karaktert.

Mit várunk még ezután?

Az HBO következő nagy dobása kétségkívül a Show Me a Hero lesz, amelyet a Drót alkotója, David Simon készít a csatornának, és olyan nevek merültek már fel a produkcióval kapcsolatban, mint Oscar Isaac, James Belushi, Alfred Molina vagy Winona Ryder. A történet középpontjában az Egyesült Államok valaha volt legfiatalabb polgármestere, Nicholas Wasicsko fog állni, aki a nyolcvanas-kilencvenes években egy rasszista felhangokkal teli botrányra futott rá.

Itthon a Társas játékkal kezdett az HBO Forrás: HBO

Mi történik eközben itthon?

Ami a minőséget illeti, a magyar sorozatgyártást is az HBO húzza, olyan saját produkciókkal, mint a Társas játék vagy a Terápia. A Barátok közt-Jóban Rosszban tengelyét már korábban próbálta megtörni például a Tűzvonalban vagy a Hacktion, de a köztévés produkciók közül is inkább a kevésbé reklámozott projektek, mondjuk, a Géniusz, az alkimista vagy az Átok közelítettek ahhoz a minőséghez, amit sorozatnézőként látni szeretnénk.