Koós Réka, Kökény Attila, Pál Dénes és Dukai Regina próbálkozott elsőként hatástalanítani a bombákat, ami nyilván jó keresztpromoció a Sztárban sztár-nak, a kvízműsornak azonban nem sokat hozott. Egyedül Réka tudott igazán felszabadultan játszani, pedig ennek a műsornak pont az lenne a lényege, hogy a rendelkezésre álló hatvan másodpercben a kvíz-tűzszerészek viccesek legyenek, aktívan fogadják a műsorvezetők poénjait, és izgalmukat meg tudják osztani a nézőkkel. Ezzel ellentétben rajta kívül talán csak Kökény Attilán látszott, hogy élvezi a színes drótok vagdosását, és tényleg igyekszik megúszni a robbanást. A TV2 olyan játékot ígért a hétköznap estékre, ami "az akciófilmek feszültségével, izgalmával és a videojátékok szórakoztató erejével" ötvözi a hagyományos kvízeket. Ebből az első, bemutatkozó adásban semmi nem valósult meg, gyorsan unalmassá váltak a semmitmondó magyarázatok és drótvágások.
A játék lényege röviden az, hogy négy játékos küzd a nyereményért, a nyolcmillió forintos összegért. Nyolc bomba van elhelyezve a stúdióban, amiket egyesével kell hatástalanítani, ehhez egy kérdést és négy, majd a játékmenetben előre haladva, több lehetséges választ kapnak. Minden válaszhoz tartozik egy drót, amit a kézbe kapott csipesszel kell elvágni, arra ügyelve, hogy a helyes válaszhoz tartozó darab sértetlen maradjon. Ha lejár a rendelkezésre álló egy perc, vagy a jó drótot vágja el valaki, akkor a bomba óriásit robban, belőle pedig színes festékporra emlékeztető anyag roppan a játékos arcába, amelyet csak egy kis műanyag szemüveg véd. A csapattagok egyesével állnak a bomba elé, csak az utolsó, a nyolcadik bombát hatástalaníthatják többen, már amennyiben eljutnak a játék végéig.
A Bumm! menete nem bonyolult, és a kérdések megválaszolásáért sem kell lexikonokat vagy ismeretterjesztő könyveket bújni, ennek a kvízműsornak pont az lenne a lényege és sajátossága, hogy vicces, feszültséget kiváltó legyen. Ezzel ellentétben az első adás túlságosan lassan haladt, kevés volt a jó poén, sőt szinte nem hangzott el semmi vicces a kérdések kapcsán, még a felkészültnek tűnő műsorvezetőktől sem. Pedig mindketten rutinosak a pályán, így remélhetőleg hamar kialakul köztük az összhang, mert egyelőre csak magukkal voltak elfoglalva, egymásra nem nagyon reflektáltak.
A formátumból talán ennél többet is ki lehetne hozni, az például nem túl érdekes, és nem is vicces magyarázat, hogy valaki azért vágja el a kék drótot, mert nem passzol a szín egy másikhoz, ami még bent van. Nyilván nem az okoskodás a cél, nem esti agytornát kínál a csatorna, pont emiatt kellene jobban ráállni a poénokra és a feszültségkeltésre. Az első adásból sok következtetést nem lehet levonni, de tény, hogy a beígért nagy robbanás nem történt meg.