Szabó László Zsolt: Kapós lett a közmédia

Dr Szabó László Zsolt, az MTVA elnöke ad interjút 2015.03.15.

Nem a Hír TV ellensúlyozására jött létre az M1 nemzeti hírtévé – állítja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója. Nézettségi elvárása csak portfóliószinten van, de annak örül Szabó László Zsolt, hogy sokan kopogtatnak állás reményében – és nem csak a Hír TV-től. Szerinte nem kormánypropagandát nyom a híradó, és Simicska Lajos cégének kiiktatása is véletlen. Exkluzív interjú.

• Számított arra, hogy mindenki velük foglalkozik majd.
• Nem gondolja, hogy a már nem baráti Hír TV ellensúlyozása lenne a cél.
• Ha kimaradnak hírek, azok szerinte nem fontosak, vagy nincsenek megerősítve.
• Nyolc tévécsatornája lesz a közmédiának 2015 végére.
• Rákay Philip motivációit nem ismerni, de Fábry fontos szerepet kap a Rádiókabaréban.
• Napi fikciós sorozat 2016-ban jöhet legkorábban, de heti már lesz nyár elején is.

Technikai hibákkal indult az M1 hírtévé első napja, egy adott ponton el is sötétedett a képernyő. Rendesen kipróbálták a rendszert?

Csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit. Fel voltam készülve arra, hogy apróbb hibáinkat felnagyítják majd, de ez azért van, mert súlya van annak, amit csinálunk, szem előtt vagyunk, néznek bennünket. Az egyik hírportál például perces bontásban értékelte a történteket. A kollégáim érzik is ennek a súlyát, és még jobban összpontosítanak majd. Az első nap számlájára lehet írni a hibákat, de ezek ugyanúgy megvannak az internetes portáloknál is, csak azok nem kapnak nagy publicitást. Talán lehet, hogy mi érdekesebbek vagyunk.

Kicsit esett az M1 vasárnapi nézettsége, a Duna TV-é viszont jócskán nőtt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Miért volt szükség a közmédia teljes átalakítására?

1993 óta dolgozom a közmédiában és annak környékén, így ki merem jelenteni, hogy most következett be – nem politikai értelemben – a közmédiában a rendszerváltás. Most érte utol magát, most ért oda, ahol a kor tart. Ez egy hosszú folyamat volt: az M2-vel kezdődött, amely gyerekcsatornává vált, és amelyet már az első évben Európa legjobb gyerekcsatornájává választottak. Ezután jött az M3, amely az archívumból építkezik, és nagyon hamar népszerű lett. 105 magyar nyelvű csatorna van, de ezek közül 20-nál is kevesebb, amely az egyszázalékos nézettséget eléri. Ezután jött a nagy ugrás: összeültünk a kollégákkal, megnéztük az európai mintákat, és úgy ítéltük meg, hogy egy közszolgálati hírcsatornának lenne helye.

Nem volt olyan ötlet, hogy az M1 marad, és más néven indítanak hírcsatornát?

Három általános csatornánk volt: az M1, a Duna és a Duna World. Úgy gondoljuk, hogy amennyiben vannak tematikus csatornáink, akkor elég egy fő csatorna. Én 1993-ban kezdtem dolgozni a Duna Televíziónál, amely azzal a céllal jött létre, hogy nemzeti főadó legyen, amely valamennyi magyarnak sugároz műsort, ezért is magától értetődő, ha a Duna Televízió marad az általános közszolgálati csatorna.

Szabó László Zsolt, az MTVA elnöke Fotó: Szabó Gábor - Origo

Általános vélekedés, hogy azért kell az M1 hírtévé, mert a Simicska-féle médiabirodalomhoz tartozó Hír TV már nem számít baráti médiumnak a kormány számára. Erről mit gondol?

Ez nem így van, hiszen a nemzeti hírcsatorna koncepciója előbb alakult ki, míg az ismert események csak később következtek be. Mi a döntést már sokkal hamarabb meghoztuk.

A felszínen csak pár hete látható, de Simicska Lajos és a kormány közti feszültség már tavaly is megvolt.

Ne haragudjon, nem tudom ezt hova tenni. Én nem voltam ott ilyen megbeszéléseken, nem is feladatom. Ami biztos, hogy a nemzeti hírcsatorna gondolata nem mai. Tavaly, sőt már nyár előtt kitaláltuk.

A Simicska-érdekeltségű cég, a Hung-Ister szerződéseit felbontotta az MTVA. Ez is véletlenül alakult volna így?

A külső gyártókkal mi féléves opciókkal szerződünk. Ősszel kellett nyilatkoznunk arról, szeretnénk-e folytatni a közös munkát, és 2014 novemberében úgy döntöttünk, hogy nem élünk ezzel a joggal. A Dal-t még ők gyártották 2015-ben, arra volt érvényes szerződés.

A Simicska-féle szerződések felbontásáról tavaly novemberben döntöttek Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az, hogy a szerződések megszűntek, független attól, hogy megromlott a kapcsolat Orbán Viktor és Simicska Lajos között?

Nem mondanám, hogy köze van hozzá, amúgy pedig nem ismeretségek alapján szerződünk. Ismétlem, ezt a döntést mi már meghoztuk tavaly ősszel. A céghez köthető Maradj talpon! című vetélkedőnk pihentetését is akkor határoztuk el, mert minden műsorformátumra ráfér egy-egy leállás. Mint ahogy korábban is pihentettük. A másik műsor, amire gondolhat, az a Magyarország szeretlek!, amelyet nem külső beszállító készít a jövőben. Vagyunk már olyan állapotban szervezetileg és technikailag, hogy egy ilyen volumenű vetélkedőt legyártsunk. A díszlet itt van az egyes stúdióban, az első felvétel megvolt a múlt héten.

Olcsóbb így?

Egy kicsikét igen.

Mennyivel?

Három százalékkal. (Korábbi adatok szerint a produkcióért adásonként áfával 24,1 millió forintot fizetett a Hung-Isternek a közmédia – a szerk.)

Hamarosan újabb bejelentések lesznek, "sztár" is érkezhet Fotó: Szabó Gábor - Origo

A felmondott Hír TV-seket, mint mondjuk a Célpont stábját, megkereste az MTVA, vagy ők jelentkeztek be?

Az utóbbi időben elég sokan kopogtatnak az ajtónkon. Sokakat közülük láthat a néző a képernyőn, sokakat viszont nem, mert ők a háttérben dolgoznak. Jönnek kereskedelmi tévéktől is, szerencsére kapós lett a közmédia. Nem csak a stabilitásról van szó: mi távlatokat adunk, és minden újban szeretnek rész venni az emberek.

Tud Hír TV-s emberről, aki átjött a napokban?

Valószínűleg jönnek majd onnan is, ahogy kerültek ide volt TV2-s vagy RTL-es dolgozók is.

Úgynevezett sztárok átigazolására gondolnak?

Ott már többen ültek ilyenek (mutat egy fotelre), lehet, hogy feltűnik majd közülük valaki. A nevüket viszont nem mondom meg, mert nem akarom, hogy bajba kerüljön, aki mégsem kerül hozzánk. A lényeg, hogy lesz, akinek a személye meglepést fog jelenteni a nézőknek. Saját arcaink vagy inkább személyiségeink is vannak bőven. Gundel Takács Gábor, Szujó Zoli, Borbás Marcsi pedig járt kereskedelmi tévénél is, de visszajöttek hozzánk.

Volt olyan ismert tévés, akivel mostanában megegyeztek, de még nem publikus?

Lesz ilyen, majd be is jelentjük, ha eljön az ideje.

Egy március 15-i napon meg lehet tölteni egy hírtévét, de mi lesz egy nyári, uborkaszezonnak számító, átlagos kedden?

Ilyenkor persze könnyebb a dolgunk, mert témabőség van, de biztos vagyok abban, hogy ugyanannyi történés van egy szélcsendes hétköznapon vagy egy tunya nyári napon. Nemcsak Magyarországra, hanem a Kárpát-medencére, sőt, az egész világra kell gondolni. Ahogy a tévében is láthatta mindenki, hetvenhat tudósítói pontunk van, és a világban is még jó néhány. Mindig lesz elég történés, amiről be lehet számolni. A híradókat meg fogjuk tudni tölteni tartalommal, és mellettük ott van 18 heti magazin, különféle tematikával. Lesznek csendesebb napok, de sokkal színesebbek is.

Nem érzi annak versenytorzító hatását, hogy a szolgáltatóknak a hat közmédia-csatornát előre kell venniük a kiosztásnál Fotó: Szabó Gábor - Origo

A váltás előtti héten 6-7 százalékos volt az M1 nézettsége a teljes lakosságnál. Számol azzal az MTVA, hogy a nézők egy része lemorzsolódik, és nem megy automatikusan a Duna TV-re?

Mi portfólióban gondolkodunk. Az öt csatornánkat egyben kezeljük, a portfólió pedig nem fog csökkenni a következő időszakban. Ha esetleg eltávoznak páran az M1-ről, akkor ők megtalálják majd a Duna televíziót. Nézettségi elvárás nincs felénk, helyette azt várják tőlünk, hogy mindannak megfeleljünk, ami a médiatörvényben szerepel. Ez nemcsak a közszolgálati testület elvárása, hanem a társadalomé is, amelyet ez a testület képvisel. Szeretnénk minél több nézőt megtartani, és újakat megnyerni.

Egy-két százalékot visznek el a hírtévék átlagosan világszerte. Ha tartósan beáll 2 százalékra az M1, azzal elégedett lesz?

Minek a két százaléka? A kereskedelmi tévéket érdeklő korosztály vagy a teljes népesség? Amúgy most dolgozunk – európai mintára – egy közszolgálati értékmérő rendszeren, ami az unió számos országában már működik.

Amikor a Híradóban nem mondanak be fontos híreket, nem keres felelőst? Például az Európai Tanács Pakssal kapcsolatos döntése vagy Patyi Gergely államtitkár lemondása egyáltalán nem volt hír, vagy csak nagy késéssel.

Mindennek van felelőse. Amúgy az RTL Klub reggeli híradójában benne volt?

Azt nem tudom, de úgy tűnik, hogy az M1-en a rossz híreket nem mondják be, csak a jót.

Válasszuk szét egy kicsit! Az MTVA-nak négy lába van: a tévé, a rádió, az online és a hírügynökség. Nem akarok belemenni a konkrét példába, de jó, mégis tegyük meg: lehet, hogy a paksi vétó az említett híradóban nem volt benne, de a déliben igen, és közben a hírügynökség is feldolgozta. A tények gyakorta mások, mint amit néhány portál láttatni szeretne.

Akkor került a híradóba, amikor már reagált rá egy kormánytag.

A BBC-t ismerem: nekem ott azt tanították, hogy hírt csak akkor adunk ki, ha az megerősített hír. Nem az a dolga a BBC-nek, hogy első, hanem az, hogy megbízható hírforrás legyen. Ezzel a paksi vétóval kapcsolatban nem volt minden tiszta, mint ahogyan be is bizonyosodott. Amikor mi kijöttünk vele, akkor már a hiteles információkat adtuk ki. Én arra törekszem, hogy az MTVA legyen a hiteles hírforrás.

Bajnokok Ligája, Forma-1 – kapós tartalmak miatt lesz nézett az M4 Fotó: Szabó Gábor - Origo

És a lemondott államtitkár nem ért meg egy kis színest?

Lehet, hogy megért volna, de az MTI hírt adott róla, lehet, hogy online-ban is megjelent. Általános igazság nálunk, hogy létezik szerkesztői szabadság. Nem az a nagy kérdés, hogy mit teszünk be a hírműsorba, hanem az, mi maradjon ki. Általában sok hír van, és én hiszek abban, hogy megfelelünk az igényeknek.

Ön tehát nem úgy látja, hogy a kormánynak jó hírek megjelennek, miközben a rosszak nem?

Ezt ön látja így. Ez is egy vélemény, de nem tény. Sokan másképp látják.

Jó, váltsunk. Rákay Philip maga mondott fel?

Én az MTVA-t vezetem, Rákay Philip az MTV-nél van, tehát nem tudok erről többet mondani.

Elképzelhető, hogy műsorbeszállító lesz?

Július 1-jéig vezérigazgató-helyettes az MTV-nél, csak utána fog kiderülni, van-e ilyen szándéka, van-e erre alkalmas cége.

Fábryval mindenről megegyeztek, de egyelőre a rádiós munkáról nincs szerződés Fotó: Szabó Gábor - Origo

Egészen közeli forrásból tudom, hogy Fábry megkapta a Rádiókabaré-t, és ez több mint médiapletyka. Kimondható, hogy ő lesz ott a főnök?

Jól tudja. Fábry Sándorral hosszan egyeztettünk, sikerült vele megállapodni a tévéműsoráról. A Rádiókabaré pedig olyan érték, amely megérdemli, hogy a legjobbak jelenjenek meg ott. Van olyan opció, hogy Sándor részt vesz ebben. Hogy milyen formában, az még alakul. Maradjunk abban, Sándor benne lesz az új Rádiókabaré-ban.

Amikor a Marslakók indult, a köztévé vezetői közölték, hogy kell a napi, fikciós sorozat, anélkül nincs jó közszolgálat. Az a sorozat elbukott, de lesz-e másik helyette?

Én továbbra is úgy gondolom, hogy kell napi sorozat, de nem tudom, mikor találjuk meg a megfelelő formátumot. Idén biztosan nem tervezünk ilyet, a nagy átalakítások közepette.

Két szituációs komédia is készül a közmédiára, ami dicséretes, de csak Kálomista Gábor cége gyártja ezeket. Korábban a Hacktion-t krimi műfajban, most a Munkaügyek-et és a Fapad-ot. Más nem gyárthat sorozatot a közmédiára?

Fontos, hogy a közmédia felkarolta a szituációs komédia műfaját. Ez egy bizonyos réteget szolgál ki, de ők is megérdemlik, hogy magyar szitkomot kapjanak. Hogy más is gyárt-e ilyet a Duna TV-re, az a jövő zenéje.

Tűzvonalban-szerű krimi vagy Átok-féle családi drámai sorozat várható?

Arra törekszünk, hogy a nemzeti főadón mindennap, főműsoridőben legyen egy Magyarországon gyártott műsor, fikció vagy valami más. Jó úton vagyunk, már sok napot meg tudunk tölteni. Most jön a Kossuthkifli, utána az Egy nyári kaland. Hatszor ötvenkét perc, késő tavasszal, nyáron adjuk le. Ha ezt tudnánk folytatni, boldog lennék. De mellette készültek jó tévéjátékok is.

Blogok is vannak, készülnek ilyenek a közmédia megrendelésére, de az MTVA honlapján csak keretszerződéseket találtam, összegek nélkül.

Pedig közzétettük a számokat, megtalálhatók.

Van olvasottsági elvárás ezekkel szemben?

Nem értem, hogy miért baj, hogy bloggerek vannak a közmédián. Beleléptünk volna egy olyan piaci szegmensbe, amely a vetélytársainkat zavarja?

Az is sokakat zavar, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében Papp Dániel, az MTVA tartalomigazgatója nevezhető hírhamisítónak, mégis igazgató az MTVA-nál. Ön szerint ez rendben van?

A bíróság nem azt mondta, hogy hírhamisító, hanem azt, hogy lehet annak nevezni. Nekem megvan a bizalmam benne, nem tapasztaltam olyat, hogy ő hírt hamisított volna. Tényleg. Frei Tamástól is megkérdezik minden interjúban, hogy is volt azzal a hamis bérgyilkosos interjúval, amit az RTL-nek csinált. Akkor hamisított az RTL is?

Bele is bukott az akkori RTL-vezetés. De nézzük a folytatást: lesz még pár újabb közmédia-csatorna. Az M4 állami sporttévé júliusban elindul?

Igen, sokan várják már, viszont jó lenne ezt az állami szót passzolni, mert Magyarországon nem állami, hanem közszolgálati média van. Július 5-én rajtol, akkor tér vissza Magyarországra a Red Bull Air Race. Utána kezdődik a magyar futballbajnokság, jönnek a BL- és EL-selejtezők a magyar klubcsapatok számára, tehát igazából akkor tudunk éles tartalommal indulni. Lehet, hogy jobb lett volna most kezdeni, de meg kellett szereznünk a közvetítési jogokat, tárgyalni, megállapodni a szövetségekkel. És ezek, a sportok jellegéből fakadóan, leginkább az őszi-tavaszi idényekre szólnak. Három hónapig még a Duna TV-n lesz sok sportesemény, de júliustól már több más értékes tartalom kerülhet rá.

Napi sorozat legfeljebb jövőre, heti már nyáron is jön Fotó: Szabó Gábor - Origo

Így is legalább hét sporttévé van itthon, tényleg kell egy nyolcadik?

Egyrészt az a hét valójában nem annyi, mert azt érdemes számolni, hány sporttelevíziós intézmény van. Ezeknek lehet több csatornájuk, de ez leginkább azért van, hogy ha párhuzamos események, meccsek vannak, akkor a jogokat maximálisan ki tudják használni. És valljuk be, ezen csatornák egy része magyar szempontból nem teljes értékű sporttévé. A lényeg, hogy mi mások akarunk lenni. Nem akarunk a kereskedelmi sporttelevíziók piacán felbukkanni, nekünk a legfőbb feladatunk a magyar sport képernyőn tartása, képernyőre kerülése. Célunk bemutatni a magyarokat a világ nagy sporteseményein, a hazai sportversenyeket, a magyar bajnokságokat, már amennyi jogot meg tudunk vásárolni. A sport nemcsak széltében, hanem hosszában is fontos nekünk, benne az utánpótlás, a szabadidősport.

Külföldi sport nem is lesz?

De igen. A Bajnokok Ligája és a Forma-1 mellett lesz, ám nem akarjuk külföldi bajnokságokkal vagy amerikai sportágakkal kitölteni a műsoridőt. A Forma-1-ben is van magyar elem, ez a hazai futam a Hungaroringről. A BL három év szünet után tér vissza a közmédiára. Heti négy meccs lesz nálunk, kettő élőben, kettő felvételről. Mivel olyan csomagot nyertünk meg, amelyben ott az első választás joga, kedden és szerdán is kiváló mérkőzéseket adunk majd. Ráadásul mindezt az alapcsomag részeként, tehát senkinek nem kell fizetnie érte.

Ha már az M4-nél járunk, menjünk sorra. Mi lesz az M5 regionális csatornával?

Rendelkezésünkre áll egy budapesti, földi digitális frekvencia, amelyet kísérleti, 3D-sugárzásra használtunk a futball-Európa-bajnokság és az olimpia idején. Nyártól lesz lehetőségünk ezen is műsort adni.

De mi lesz rajta? Regionális hírek?

Még gondolkodunk, a közeljövőben el fog dőlni.

És a 2015 decemberére várható M6-ról mit lehet tudni?

Megvan az engedélyünk egy tematikus csatornához. Két koncepció van, még gondolkodunk, melyik induljon előbb.

Mi az a két koncepció?

Nem árulom el most. De később nagyon szívesen beszélek majd róla.

Szerinte nem sok a nyolc közszolgálati tévé Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ezzel már nyolc közmédia-csatorna lesz Magyarországon. Nem érzi annak versenytorzító hatását, hogy a szolgáltatóknak ezeket előre kell venniük a csatornakiosztásnál?

Én ebben semmilyen versenytorzító hatást nem látok. Furcsa, de azok beszélnek erről, akik folyamatosan a nézettséggel támadnak bennünket. Amúgy pedig minden magyarnak joga van az információhoz. Ezt kell nekünk szem előtt tartanunk. Az esélyegyenlőség biztosítását, az információs esélyegyenlőség biztosítását. Ha ez adott, akkor pedig mindenki maga dönt, hogy melyik csatornát választja.

Az új M1 és az új Duna TV első napjának nézettségéről itt olvashat.