Az első szuperhősök a harmincas években jelentek meg a képregények világában, majd 1940-ben megszületett az első női versenyző is, Fletcher Hanks tollából. Ő volt Fantomah, aki az ősi Egyiptomból érkezett a modern korba, hogy aztán más alakot öltve harcoljon a gonosz ellen. De kik jöttek utána?
Az ötvenes években vált divattá, hogy a szuperhősök női megfelelőjét is megrajzolják, így jött létre Superwoman és Supergirl is. Előbbit például a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai-ban láthattuk, utóbbi több rajzfilmben, többek között Az igazság ligájá-ban is megjelent, majd a Superman fiatalkorát megidéző Smallville-ben tűnt fel.
Ők azonban még a mostani Supergirl más változatai voltak, más háttértörténettel és más karakterrel, csupán ugyanazzal az alteregóval. A legújabb, Kara Zor-Elt, Superman unokatestvérét takaró Supergirl csak 2004-ben jelent meg, de a következő évben már saját képregénysorozatot is kapott.
Az idén induló tévés szériában Supergirlt Melissa Benoist játssza, akit leginkább a Glee-ből ismerhetnek a nézők.
Ha van Superwoman és Supergirl, természetesen van Batwoman és Batgirl is. A fiatalabb kiadás a kilencvenes években több animációs sorozatban megjelent, az érettebb köré pedig Batman: Mystery of the Batwoman címmel kerekítettek egy történetet. Igaz, ez is rajzfilm, de a hősnő legalább szexinek van megrajzolva.
Batgirl élőszereplős sorozatban is felbukkant, Yvonne Craig alakította a hatvanas években. A sztori szerint James Gordon rendőrtiszt lánya volt, aki nappal rendes lányként a tudást népszerűsítette a városi könyvtárban, éjjel viszont átalakult. Barbara lakása Gotham trendi részén, Park Ridge-ben volt, onnan egy titkos lift vezetett le egy még titkosabb pincébe, ahol a ruháit, fegyvereit tárolta, hogy azokban, azokkal harcolhasson a sötét alakok ellen.
Wonder Woman karaktere sem mostanában született meg, nem sokkal Fantomah után, már 1941-ben életre hívta a DC Comics. A hetvenes években tévésorozatban is megjelent: három évadon keresztült alakította Lynda Carter, aki gyakorlatilag a mai napig a szereppel szerzett népszerűségből él, még 2013-ban is parodizálta magát a Két pasi – meg egy kicsi egyik epizódjában.
2011-ben a Wonder Womant Adrianne Palickivel próbálták feltámasztani, de csak a pilotig jutottak.
Miután Gotham városa Batman nélkül maradt, jöttek a csajok, és mindent helyreraktak – legalábbis a Birds of Prey című, egy évadot megélt sorozatban, amely 2002–2003-ban ment az Egyesült Államokban. Az alábbi képen Dinah (Rachel Skarsten), Barbara (Dina Meyer) és Helena (Ashley Scott) látható.
Dinah egyébként A zöld íjász-ban is komoly szerepet játszó Fekete Kanári lánya volt, Barbara pedig maga volt Batgirl, mielőtt Joker miatt tolószékbe kényszerült – utána az Oracle alteregóját öltötte magára. A Huntress néven dolgozó Helena sem akárki, Batman és a Macskanő közös gyereke, jó házból való úrilány tehát.
A képregények világából ugyancsak többször átemelték a tévébe a bionikus nő, a Bionic Woman figuráját, aki amúgy egy átlagos nő volt, csak épp szuperharcost csinálnak belőle, mindenféle spéci alkatrész beültetésével. A hetvenes évekbeli szériában Lindsay Wagner személyesítette meg, a 2007-es próbálkozásban pedig Michelle Ryan, ő látható a szerepben az alábbi képen.
A végére hagytunk még egy szuperhősnőt, akinek – bionikus kolléganőjéhez hasonlóan – nincs kosztümös alteregója, ellenben irtja a gonoszokat rendesen. Ő Buffy, a rendíthetetlen vámpírvadász, aki tizenöt éves koráig az átlag tinédzserek életét élte, utána szembesült csak azzal, hogy ő a kiválasztott – vagyis az egyetlen ember, aki képes szembeszállni a vámpírokkal.
A sorozat alapötletét az 1992-ben bemutatott, azonos című film adta, amelyben még Kristy Swanson játszotta a főszerepet. Az öt évvel később indult sorozatban már Sarah Michelle Gellar alakította a Vadászt, aki egy átlagos gimnazista lányból lesz hőssé. A szériából végül 144 epizód – és egy Angel című spin-off, valamint számos könyv és képregény – készült, és olyan fiatal színészeknek szolgált ugródeszkaként, mint Alyson Hannigan, Eliza Dushku vagy Seth Green.
A Hősök című sorozat itthon is szépen ment, legalábbis az elején. Ebben Claire Bennet egy 16 éves gimnáziumi tanuló és pomponlány volt, a Union Wells Gimnázium tanulója. Nevelőszüleivel és fogadott öccsével a texasi Odessában élt, de élete igencsak megváltozott, amikor felfedezte, hogy a teste képes szinte bármilyen sérülés után azonnal regenerálódni.
Lezuhan, összetöri magát, meghal? Semmi gond, egy perc múlva feláll, összerakosgatja darabokra tört csontjait, és megy is vígan tovább. A szintén szépséges Hayden Panettiere alakította 2006 és 2010 között.
Lucy Lawless 1995-ben, a Xena címszerepében robbant be a köztudatba: karaktere eredetileg a Herkules-ben tűnt fel, ahol először még gonosz harcos volt. Saját sorozatát 1995-ben kapta meg, ez hat évadot ért meg: 2004-ben felkerült a TV Guide listájára mint a kilencedik legfontosabb kultsorozat, és itthon is igen népszerű volt. A színésznő később a Spartacus: Vér és homok-ban alakítja Lucretiát, egy gladiátoriskola vezetőjének feleségét, aki a férjéhez hasonlóan törtető és intrikus. Lawless-szel az Origo is interjúzott, a cikket itt találja.