A kábelszolgáltatók már az M4 Sport indulása előtt is nyolc sportcsatornát kínáltak a nézőknek, az állami adó azonban az egyetlen, amely mindegyik szolgáltató alapcsomagjában megtalálható – ha kérjük, ha nem, ott van tehát a tévénken.
A sportrajongók persze biztosan nem panaszkodnak emiatt, hisz
szinte az összes jelentős világversenyt itt nézhetik
majd, az olimpián és a futball-világbajnokságon kívül többek között a Forma-1-es futamokat is. A labdarúgó Bajnokok Ligája szintén szerepel a műsorkínálatban, NB I-es meccsek pedig kizárólag az M4 Sporton láthatók.
A sportközvetítési jogok persze nem olcsók, az MTVA ötmillió forintot meghaladó szerződéseit listázó dokumentumból kiderül például, hogy a szervezet 10 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Labdarúgó-szövetség által szervezett mérkőzések közvetítési és sugárzási jogait a 2012-től 2016-ig terjedő évadokra.
Ehhez képest
egy futball-világbajnokság nem is olyan drága,
a 2018-as és 2022-es mérkőzések közvetítési jogáért 2 milliárd 318 millió forintot fizetett az MTVA az EBU-nak, az európai műsorszolgáltatók szövetségének.
A Forma-1-es nagydíjak közvetítési joga a 2012–2016-os időszakra hasonló nagyságrendű összegbe, 2 milliárd 767 millióba került, ehhez azonban más költségek is kapcsolódnak. 2014 és 2016 között az MTVA például további 654 millió 800 ezer forintot költ a nagydíjak és időmérők ismétlési jogáért, a nagydíjak előtti szabadedzések rögzítési jogáért, valamint a Paddock Club bokszlátogatás és a versenyzői parádé közvetítési jogáért.
Emellett a kisebb horderejű sportesemények külön-külön már nem számítanak olyan nagy tételnek, de ha összeadjuk őket, azok is komoly összeget elvisznek.
A túraató-világbajnokság (WTCC) közvetítési joga például 27 és fél millió forint,
a Red Bull Air Race világbajnokságé 95 millió 700 ezer a 2015 és 2017 közötti időszakra.
Az MTVA összesen 5,4 milliárdot irányzott elő az M4 Sportra csak erre az évre, úgy, hogy a csatorna év közepén, július 18-án indult – teljes évre vetítve 9-11 milliárd forinttal lehet számolni, ami nem kis összeg, még úgy sem, hogy az MTVA összesen 80 milliárdból gazdálkodik egy évben.
Szerettük volna megtudni, milyen a hirdetői környezet, van-e fokozott reklámozói érdeklődés. Az eddigi eredménnyel elégedett az MTVA: "Az M4 Sport csatorna alig töltötte be az egy hónapos születésnapját, de nézettségi mutatói így is kiválóak. Kijelenthetjük, hogy a magyar sporttelevíziók közül kiemelkedően teljesít.
A bevezetés alatt álló új, M4 Sport közszolgálati csatornán megjelennek a hirdetők,
érdeklődnek utána, de az indulástól eltelt rövid időszak nem alkalmas arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az eddig ismert adatokból" – írta megkeresésünkre az MTVA sajtóosztálya.
Az M4 Sport indulása előtt a Duna TV nézettségét is jócskán meg tudta húzni egy-egy jelentős sportesemény, még júniusban és júliusban is ilyen jellegű közvetítés lett a csatorna legnézettebb műsora:
a június 21-i Forma-1-es futamra a teljes lakosságból 723 ezren voltak kíváncsiak,
július 5-én pedig 771 ezren ültek a képernyő előtt, ugyancsak a Forma-1 miatt.
Augusztusban már csak a tűzijáték ért el kiemelkedő nézettséget a Duna TV-n, az M4 Sport viszont minden más sportcsatornát messze megelőzött – ehhez azonban kellhetett az is, amit már említettünk, hogy minden háztartásban ingyen elérhető.
Az M4 Sport elindulása talán a Sport1-Sport2 párosának ártott a leginkább,
ezek közönségaránya megfeleződött júniusról júliusra – hozzá kell azonban tenni, hogy itt egy százalék alatti értékekről van szó, vagyis az eltérés is csak néhány tizedben mérhető.
Az M4 Sport első havi nézettségén jól látszik, hogy egy-egy kiemelt eseménytől mennyire megugrik a közönségarány, a 30. Magyar Nagydíj idején például nem akadt ellenfele a csatornának:
A 30. Magyar Nagydíj közvetítése volt eddig az M4 Sport legnézettebb műsorszáma – a teljes lakosságból 962 ezren követték –, a csatorna pedig a futam napján, július 26-án érte el az eddigi legmagasabb napi átlagos közönségarányt, a teljes lakosságban 10,5 százalékot, a 18–49-es célcsoportban pedig 10,2-t. Csak összehasonlításképp,
az indulás napján, vagyis július 18-án a teljes lakosságban 3,1 százalékkal zárt az M4 Sport,
augusztus 3-án pedig – amikor Hosszú Katinka világcsúcsot úszott a kazanyi vizes vb-n – 4,7 százalék volt a napi átlagos közönségarány. Mutatjuk a július 18. és augusztus 23. közötti időszakot grafikonon is:
A Forma-1-es futamokon kívül hagyományosan a labdarúgó-mérkőzéseket nézik a legtöbben, a júliusi toplistán tízből hét helyen ez a sportág szerepel. Augusztusban a vizes vb műsorszámai már több helyet követeltek maguknak, de még így is öt pozíciót a focimeccsek foglalnak el. Itt vannak a havi toplisták:
Nem meglepő, hogy az M4 Sportot inkább férfiak nézik, a közönségarány náluk több mint kétszerese a nők körében mértnél, legalábbis az általunk vizsgált, július 18. és augusztus 23. közötti időszakban így alakult – az átlag 5,6 százalék lett 2,3 ellenében.
A lakóhely szerinti eloszlás nagyjából egyenletes, nincsenek nagy különbségek,
a legmagasabb közönségarányt – szintén a vizsgált időszakban – Budapest produkálta, ahol 4,3 százalék volt az átlag. Végzettséget tekintve a főiskolát vagy egyetemet végzettek kapcsoltak a csatornára a legnagyobb arányban, 6 százalékban.
A nézettségi mérésből az még megállapítható, hogy
a korosztályos adatok nagyjából megfelelnek az általános tévénézési szokásoknak,
50–60 év felett amúgy is nagyon megugrik a tévézéssel töltött idő. Ugyanakkor a 18 és 29 év közöttiek aktivitása a sportcsatorna esetében valamivel nagyobb, mint az általános, szórakoztató jellegű adóknál – ott a közönségarány csökkenése jellemzően egyenletesebb, mint itt:
Ha kíváncsi arra, hogy a Nielsen hogyan méri a tévétársaságok nézettségét, akkor kattintson ide.