Kamarás Iván: Nem nézegetem magam, teszem a dolgom

Évente hat hónapot tölt kinn az USA-ban, és úgy látja, Los Angelesben szinte mindenki színész: igazi pincér sincs, csak színész, aki épp pincért játszik. Ha megfelelő színészi munkára felkérik, akkor szívesen hazajön, nem szeretné, ha a hazai szakma elfelejtené. A hosszú párkapcsolatokban hisz, a két fiával jó kapcsolatban van, és már messze nem bulizik annyit, mint régen, mert a castingokon nem lehet szétszórt, másnapos az ember. Kamarás ma, április 12-én este a Készhelyzet című műsorban lesz látható a Comedy Centralon.

Sok szakmabeli barátja van itthon?

Szerintem igen, mert nem szeretek rosszban lenni senkivel, és próbálok korrekt lenni. Paczolay Bélával húsz éve nagyon jóban vagyok, Böhm Gyurival, Szabó Győzővel, Seres Tomival is, a minap Tordy Gézával futottam össze. Sok barátom van, rendezők, nem csak színészek.

Sértődős, mint a legtöbb művész?

Érzékenyebbek vagyunk az átlagnál, és igyekszem úgy viselkedni, ahogy szeretném, hogy bánjanak velem. A másik színész munkáját nem lehet elintézni azzal, hogy „szar volt", mert inkább segíteni kell. Minden ember munkája ez élete, ezt pedig tisztelni kell. Ha premier van, a színészek azért gratulálnak a kollégának, mert az olyan ünnep, mint egy születésnap.

Mindent csak segítő szándékkal mondunk.

Nálunk sokan a lelkükre vesznek, és hetekig emésztenek egy kritikát. Sokszor gondoljuk sajnos, hogy nem vagyunk elég jók, miközben ahhoz, hogy eljussunk oda, ahová szeretnénk, azt kell hinnünk, hogy pont a legjobbak vagyunk. A finomhangolás nehéz, a rendezőknek is nagy a felelősségük.

Fotó: Mudra László - Origo

Két fia van. Mekkorák, gyakran látja őket?

Tizennégy, tizenhat évesek. Mint minden apa, én is büszke vagyok rájuk. Mindennap beszélünk, ha épp nem vagyok Magyarországon persze akkor is, de ez természetes. Elég sokat lógnak a haverokkal, kamaszodnak, én meg féltem őket.

Egyedül él kinn?

Általában kapcsolatban élek, és nem rövid ideig. Nem vagyok a rövid kapcsolatok híve. Ennyi. Nem szeretném a magánéletemet kiteregetni.

Fotó: Mudra László - Origo

A bulvár sokat írt egy időben önről. Most béke van?

Azt már nem írták meg, hogy minden pert megnyertem... de nem hiszem, hogy most fel kéne tépni ezeket a régi sebeket. Hagyjuk ezt a témát: egy szakmában dolgozunk, nincs értelme a sárdobálásnak. Akik ott hibáztak, azokat elővették. Ha nyilatkozom, akkor írnak, de azt már szerencsére nem írják meg, ha fodrásznál voltam, vagy ha ízlett az ebéd.

Nem panaszkodom, most jó a kapcsolatom a sajtóval.

De már tudják a lapok, hogy mi az én területem, abban kérdeznek. Én meg nem szeretem nézni magam, olvasni magamról... inkább teszem a dolgom.