Nem pont ezekre az érzelgős vikingekre vártunk

Kép egy korábbi részből

Hosszú hónapok után visszatért a Vikingek, az utóbbi idők egyik legjobb történelmi-fikciós sorozata. Egyelőre csak a régen látott arcoknak örülhetünk, a cselekmény soványka volt.

Nincs kétség afelől, hogy a History nagy dobása a Vikingek című sorozat, amely hamar kedvence lett a történelmi alapokon nyugvó, de fikciós, kalandos szériákat kedvelő tévézőknek. Karakteres figurák forgatták bőszen a fejszéket, szakállas, torzonborz arcok indultak csatába állati hörgéseket hallatva, fröccsent a vér, de közben volt intrika, konspiráció, sok fordulat, érzelem, néha még valami szerelemféle is.

Kép egy korábbi részből Forrás: History

Nemcsak egy nyomorúságos, befagyott fjord mélyén játszódtak az események, bepillanthattunk abba, milyen lehetett akkortájt Northumbria, Wessex, Mercia, de eljutottak az északi harcosok az ibériai partokig, Párizsig, sőt, Afrikáig is. Nyilván sok eseményt kitaláltak az írók, de nagy vonalakban igyekeztek követni a történelmi tényeket.

10 hónap után jött vissza

A 2013-ban indult sorozat ötödik évadját tapossa, és bár a főhős kimúlt, a széria nem veszített erejéből: Ragnar fiainak nagy tetteiről amúgy is több emlék maradt a valóságban, mint a mitikus hősről. Januárban pihenőre ment a széria, és csak november végén tért vissza. Biztos sokan várták, de egyelőre csak annak örülhetünk, hogy újra látjuk a megkedvelt karaktereket, ugyanis a sztori csak lassan haladt előre, nagy csata sem volt, inkább az érzelgősség, a melodráma dominált, itt-ott olyan volt, mint egy picit igényesebb telenovella, amelyre költöttek is, hogy valahogy kinézzen.

Forrás: History

Ivar Kattegat egyértelmű ura lett, de Lagertha eltűnt, nem tud rajta bosszút állni. Felbukkan Rollo, aki – furcsamód - egymaga pillanatok alatt megtalálja a bujkálókat, úgy, hogy Ivar sok száz harcosa keresi őket napok óta. Ha Björnt fiának hiszi, és továbbra is epekedik Ragnar özvegye után, akkor miért állt a kegyetlen pszichopata Ivar mellé, kockáztatva, hogy meghal mindenki, aki számára fontos? A Rollo-Björn dialógus („Én vagyok az apád") pedig bármely latin-amerikai telenovellába behelyezhető lett volna.

Itt volt még egy furcsa döntés: nem bíztak logikusan abban a közeli rokonban, aki már kétszer átverte őket, de egy keresztény papban viszont igen, önként mentek a brit szigetekre, a nagy ellenséghez, gyakorlatilag leeresztett kardokkal (és fejekkel). Nem is csoda, hogy a díszes kompánia egy vasketrecben találta magát az epizód végére. Lagerthán az idő múlását parókával próbálták bemutatni: de attól, hogy egy fiatal és szép nőre ősz parókát adnak, attól nem lesz idős asszony, csak egy fiatal és szép nő, akin ősz paróka van épp. A sminkmester biztos épp sztrájkolt.

Flokival mi lesz?

Volt még ezen kívül némi szerencsétlenkedés Izlandon, a félőrültnek ábrázolt Floki bizalmi szavazást kért maga ellen, és majdnem az lett a vége, hogy feláldozza magát az isteneknek. Megúszta, de a néző az unalmat nem: ennyi történt, semmi több. Amúgy valóban volt egy Hrafna-Flóki Vilgeroarson a történelemben, nagy hajós volt, első vikingként hajózta körbe Izlandot.

Forrás: History

Alfred szembeszállt a papsággal, ő még komoly szerepet kap a sorozatban (miképp a történelemben is), de ezt a konfliktust is csak érintőlegesen kapta meg a néző. Ivart pedig egy nő próbálta becserkészni, kapott tehát egy érzelmesebb szálat is, de aztán tényleg ennyi: a visszatérő epizód inkább felhozó rész volt, jelentősebb fordulat, dráma, meglepetés nélkül. Kicsit lépegettek a bábuk a táblán, de nem láttunk heroikus küzdelmet, sem parádés alakítást ezúttal. Talán a folytatásban.