"Megfogadtam, hogy ahol tudok, és ahogy tudok segítek. Ilyen nehéz időszakban nem foglalkozom a kiadásokkal, támogatom a körülöttem lévőket, a barátaimat, akik a családjukkal kilátástalan helyzetbe kerültek.
Bizony, mélyre kell nyúlni a zsebbe, de ez nem az a helyzet, amikor kérdéseket lehet feltenni.
Ha valaki igazán szereti a másikat, akkor nem gondolkozik, csak ad. Elengedtem azt is, hogy ez később hogy kerül majd vissza hozzám, az sem érdekel, ha sehogy. Bízom benne, hogy mások is így tesznek, mert most adakoznia kell mindenkinek, aki teheti. Szerencsére én megtehetem, nincsenek anyagi gondjaim, kertünk is van, szóval nincs okom panaszra, és az sem gond, hogy a négy fal közé szorultunk a gyerekekkel" - mesélte Pápai Joci a Borsnak.
Leginkább a szülei hiányoznak neki ebben a helyzetben, de megoldják, hogy lássák egymást. "Mi nap mint nap együtt vagyunk, szinte együtt élünk velük és a testvéreimmel, ezért nagyon hiányoznak. De, ha már nagyon nem bírjuk, azt csináljuk, hogy a kertben találkozunk, igaz, tartjuk egymástól a három méter távolságot. Eddig kétszer volt ilyen, így legalább kicsit összefutunk."