1. Kovács Krisztián inkább Süle akart lenni. A Hahó, Öcsi és a Hahó, a tenger című filmekből már ismert volt, a gyermekszínész a felvételek szünetében a pasaréti füvön, hason fekve adott interjút. „Rece Pál, a Vadliba őrs, tagja vagyok a filmben. Inkább a kövérkés
Sülét szerettem volna játszani, mert sehogy sem tetszik a Rece név.
A Sülének viszont levágják a filmben a haját, úgyhogy most már örülök Rece Pál szerepének. A filmben a Vadliba őrsből megbetegszik egy kislány, Petra — mi Péternek becézzük —, gyakran meglátogatjuk, hogy felvidítsuk, cirkuszt játszunk neki. Én vagyok a bohóc. De lesz a filmben nyomozás is; a Vadliba őrs a Bumeráng kutyával próbálja leleplezni az álnok fagylaltos mesterkedéseit. Azért is tetszik ez a film, mert hasonlít egy korábbi kedvencemhez, Az öreg bánya titka című filmhez, ebben is sok szabadtéri felvétel van, hegyekben, állatkertben, játszótereken" – mondta majd' ötven évvel ezelőtt, 1973-ban.
2. Bácskai Lauró István rendezőnek ez volt az első gyereksorozata. „Nehéz, de nagyon érdekes feladat gyerekszínészekkel a legfiatalabb tévénézőknek filmet készíteni. Ennek a korosztálynak hat legjobb gyermekszínésze játszik a filmben, mindannyian szerepeltek már játék- vagy tévéfilmekben. A sokfilmes Kovács Krisztiánon kívül a nézők Kiss Gabit a Szerelem a ládában, Szűcs Gabit a Kincskereső kisködmön című filmből ismerik. Természetesen a rendezést és a színészvezetést gyakran össze kell kötni a gyermekneveléssel is. Csukás István könyve remek alapanyag" – nyilatkozta a forgatás idején.
3. Alfonzó ruhatára volt a legváltozatosabb. „Alfonzót öt szerepben láthatják majd a kicsi és a felnőtt tévénézők: ő az álnok fagylaltos, egy iker-gyerekkocsiban dán dogot sétakocsikáztató öregasszony, a fehér maszkot viselő műtős, a tűzoltó, a trópusi sisakos Afrika-vadász. A többi szerepet is sok neves művész játssza: Suka Sándor, Bánhidi László, Ráday Imre, Papp Erzsi, Páger Antal, Haumann Péter. A színes film sztárja Kockás Piton, egy óriáskígyó lesz, de szerepelnek még majmok és más állatok is. Az operatőr: Ráday Mihály" – így igyekezett kedvet csinálni az alkotáshoz a rendező.
4. Tudta, hogy hívták az állatokat? „A filmben szerepel még Bumeráng, a szálkás szőrű tacskó, Harry, a dán dog, Jocó, a vaddisznó, Krisztina, a szarvasünő, továbbá három csimpánz, egy óriáskígyó, egy holló és sok galamb és nyúl" – állt a Hétfői hírek 1973. július 23-án megjelent cikkében, akkor fejeződtek be a forgatások.
5. Külföldi díjakat kapott a produkció. 1974 júniusában a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy „a Müncheni Prix Jeunesse fesztiválon a Magyar Televízió nemrég bemutatott gyermekfilmje, a Keménykalap és krumpliorr című film kapta a zsűri dicsérő oklevelét."
6. Más lett volna Bagaméri. 1975-ben az Ország-Világnak Alfonzó elmondta, hogy másé lett volna eredetileg a fagylaltos karaktere. „Hiszek a véletlenben, így kerültem a Keménykalap és krumpliorr című tévéfilmbe, melyen négy hónapig dolgoztunk Bácskai Lauró rendezővel. Eredetileg másé lett volna a főszerep, de az illető visszalépett. Beszélgetve a rendezővel, megállapodtunk, hogy beépítek a történetbe egy-két csattanót, ötletet. Szerencsém, hogy
hosszú külföldi útjaim alatt, mint artista, sok nyelvet megtanultam, ismerem a kinti emberek ízlését, humorát.
Ennek birtokában született — Bednai Nándor rendezésében — az Alfonzó-cirkusz. A két tévéprodukció közös vonása az internacionális humor: váratlanul, számomra legalábbis váratlanul, nemzetközi sikert hozott. A Keménykalap Hollywoodban az első díjat nyerte a gyermekfilmek kategóriájában, az Alfonzó-cirkusz Montreux-ben a zsűri különdíját kapta, mint a legjobb szórakoztató film. Huszonnégy ország azonnal megvette a filmet, nekem pedig szerződésem van a bécsi és a londoni tévével" – újságolta Alfonzó.
7. Pár év alatt végül 37 ország vette meg a vetítési jogokat. "Ezt a sorozatot Csukás István íróval a gyerekek szórakoztatására készítettük. Magunk lepődtünk meg legjobban a film rendkívüli sikerén. A városi gyerekekről szóló mai mese nemcsak itthon aratott sikert. Díjakat nyert külföldön is. Harminchét ország vette meg. Egy nyugatnémet cég hanglemezen is ki akarta adni a film szövegét, de ez adminisztrációs hibák miatt, sajnos, meghiúsult" - nyilatkozta Bácskai Lauró rendező.
8. Sokan nem tudják, de van egy Keménykalap-sorozat, és van egy film is. „Az eredeti kétszázhúsz perces szalagból száz perc maradt. Szerencsére sikerült úgy tömörítenünk a filmet, hogy a történet nem csonkult, a kihagyott részek nem keltenek hiányérzetet. De a változtatások fő oka elsősorban technikai. A tévében használatos keskeny kópiáról a filmet át kellett játszani normál kópiára.
Ezt a munkát egy svájci cégre bíztuk,
mert nálunk még csak fekete-fehér keskeny kópiáról készítenek normál változatot. Színesnél ez sokkal nehezebb, mert vigyázni kell, hogy a színminőség meg ne sérüljön. Aldobolyi Nagy György új zenét írt a filmhez a régi konzervzene helyett, és így új szinkront is kellett készíteni, mivel az eredetin csak kevert hangunk van. A felnőtt színészek hangja kevés kivétellel ugyanaz marad, de a gyerekeké más lesz, hiszen az eredeti szereplők azóta öt évet öregedtek" - mondta a rendező 1978-ban.
Alfonzó amúgy felettébb ideges volt, mert a sorozat ugyan nagy siker volt, de nem reklámozták a filmet a moziba kerülés előtt. „Elkészült. Izgultam, féltem, elkeseredtem, hogy vajon mit hagynak ki. Nem is mentem el a próbavetítésekre. Vártam a plakátokat. Közeledik a bemutató, már csak egy hét és sehol semmi. Fölmentem a FÖMO-ba panaszkodni. Mire azt mondták: Annyira hiú a művész elvtárs? Nem, de a jó árunak is kell reklám, feleltem, s elmondtam egy viccet. (...)
Na, így aztán sikerült elérnem, hogy az előadás előtt négy nappal már kinn voltak a plakátok.
Végül is eljött a bemutató. Beültem a Csokonai filmszínház nézőterének egyik sarkába és izgultam. Vajon hogyan sikerül? Dinamikus lett, gyorsabbá vált, könnyebben érthető lett a film. Az óriási kacagás végleg megnyugtatott. Ezt akartam, ezt akartuk - és sikerült. A szerepem is furcsa. Se nem bohóc, se nem színész - talán a régi burleszk filmek figurájához hasonló."
9. Major Tamás adta vissza a Bagaméri-szerepet, ezt már Csukás István mesélte az Origónak adott interjúban. „A Keménykalap és krumpliorrnál volt, hogy a rendező először nagy színészben gondolkodott, Major Tamást akarta megnyerni a fagylaltos, Bagaméri szerepére. Szerencsére - ma már azt kell mondanom, hogy szerencsére - őt nem nagyon érdekelte ez az egész, azt hiszem, kicsit le is nézte ezt a gyerekműfajt. Úgyhogy
kényszerből támadt valakinek az a zseniális ötlete, hogy nézzük meg ezt a bohócot, Alfonzót,
aki a szónak a klasszikus értelmében nem volt színész, de attól még zseniális volt. A sorozatnak a negyedik részében van egy cirkuszi előadás, ahol gyakorlatilag az egész repertoárját végigjátszotta, több órányi anyagot vettünk fel vele, bár az operatőrnek végig remegett a keze, úgy rázta a röhögés. Alfonzóval végül is óriási szerencséje lett a filmnek."
10. Szilágyi István 2004-ben a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy soha nem bánta, hogy ráragadt a Lópici Gáspár név. "Miért bántana, hogy egy fantasztikusan sikerült film, a Keménykalap és krumpliorr egyik legérdekesebb figurájával azonosítanak? Arról nem is beszélve, hogy annak idején én védtem meg a Lópici Gáspár nevet, mert a rendező meg akarta változtatni. Bizonyára akadnak, akik a mellékszerepeket nem tekintik nagybetűs művészetnek. És az is igaz, hogy amikor a színészpalánta kilép a főiskola kapuján zsebében a friss diplomájával, nem arról ábrándozik, hogy micsoda mellékszereplő lesz majd.
Természetesen nekem is voltak terveim,
de inkább csak azt gondoltam, hogy egyik-másik szerepet örömmel eljátszanám, ha rám osztanák. Soha nem kapálództam úgynevezett szerepálmokért. Ezért is gondolhatok a pályafutásom egészére tiszta lelkiismerettel. Úgy érzem, hogy mindegyik szerepemért tisztességgel megdolgoztam, és amit játszottam, abban mindig megtaláltam a színészi kíváncsiságomat kielégítő örömet."