A kövérek, a szamarak és a lapátkezűek után érkezett az első magyar szépségkirálynő

Manapság már rengeteg szépségversenyt láthatunk a tévében, ha épp nincs járvány, egymást éri a Miss Universe, a Miss Earth, a Miss World, a Miss International, a Miss Nation, nem is beszélve kisebb versengésekről, mint a Miss Balaton. 1882-ben persze még nem így volt, tévé sem létezett, szépségkirálynő sem – egészen augusztus 20-ig. Székely Kornélia lett az első magyar szépségkirálynő, az akkor 16 éves lány élete ezután teljesen megváltozott. 

„A városi sétányokon korán virult az orgona, a ligeti platánok kizöldültek, a Várban a vadgesztenye fehérjés rózsaszín virága teremtett májusi hangulatot. Ezen a nyáron rendezte Szapáry Pál gróf az első szépségversenyt Budapesten. Szent István napján történt" – írta a 8 Órai Újság. „István-napkor délelőtt körülhordozták a Szent Jobbot a Várban, délután népünnepélyt rendeztek a ligetben. Tízezer ember szorongott a szépségversenyen. Jelentkező is volt vagy ötszáz. Az ország minden részéből feljöttek a szép lányok Pestre, szerencsét próbálni. Újházy Ede volt az első szépségverseny zsűrijének az elnöke. Természetesen benne volt a zsűriben Szapáry Pál gróf is; no meg Zichy Jenő, Feszty Árpád, Bartók Lajos, Salamon Ödön" – írták.

Újházy Ede, Székely Kornélia későbbi első férje

A Színházi élet című lap szerint is nagy mulatság volt a ligetben, a lacikonyha mellett volt ökörsütés, lepényevő verseny, zsákban futás, szamárverseny, póznamászás: a pózna tetején „tömött bugyelláris" várta a nyertest. Még a kövérek versenyét is megrendezték. A női győztes, Zorn Lujza 142 kilót nyomott, a férfi győztes csak 141 és felet, őt Schill Andrásnak hívták. „A Hattyú-szigettől jobbra elterülő pázsiton volt fölállítva négy oszlop a nagyfülűek, nagyfejűek, nagyorrúak, nagykezűek számára. Versenyző nem sok akadt, sőt a nagy orr pálmáját senki sem óhajtotta elnyerni, nem bízván senki sem szaglóérzékének localitásul szolgáló szervének elégséges terjedelmű voltában" – volt olvasható akkoriban a cikornyás megfogalmazás. Talán nem volt elég csábító a díj, mindenesetre a lapátkezűek többen voltak.

Idegesen rángó orrcimpák

Ennél azonban jobban érdekelte a népet a Nádor-szigeten a szépségverseny, ilyesmit addig még nem rendeztek. Ekkor – 1882. augusztus 20-án - nyert Székely Kornélia, aki egy lap szerint „hamiskás barnaszemű, kicsi piros szájú, sötétbarna hajú leány" volt. „Mintegy ötven nő vett részt a tulajdonképpeni versenyben. Minő látvány! Ötven nő, egyik szebb, mint a másik, ott állottak elöl, csábító sorfalat képezve. Teljes mértékben érezték a helyzet ünnepélyes nagyszerűségét, amelybe azonban jókora komikum is vegyült.

A versenynők hódító fegyvereiknek egész battériáját nekiszögezték a félelmes bíráknak.

(...) Látszott mindeniken, hogy milyen benső szorongást áll ki. Hevesen hullámzott a ruganyos kebel, s a finom orrczimpák olykor-olykor idegesen rángatóztak, s akadt olyan akinek hófehér kezei között remegett a hímzett legyező. A versenybírák körülbelül negyedóráig úgyszólván el voltak bűvölve; a sok szép nő, s különös helyzet sajátszerű hatással voltak" – írta egy kolozsvári lap helyi tudósítója.

Székely Kornélia

A jelentkezők száma sem egészen világos, írtak a hírlapok ötszázat, de százötvenet is, a lényeg, hogy előbb ötvenre szűkült a mezőny, majd tízre. A zsűri nem tudott dönteni, létrehozott egy albizottságot, hogy az rostáljon. A totojázás azonban idegessé tette a sok ezer érdeklődőt. „A tömeg már erősen nyugtalankodott, és látni akarta Miss 1882-t. A nagybizottság tehát haladék nélkül döntött.

Viharzó éljenzés mellett hirdette ki az ítéletet,

amely szerint a nagybizottság Székely Kornélia kisasszonyt, Székely Nándor királyi táblai hivatalnok leányát nyilvánította a legszebb magyar leánynak. Második lett Toronyi Ida, harmadik Kalóczi Katica, tehát az 1882-es szépségverseny-rendező nagybizottság már akkor megkreálta az udvarhölgyi méltóságokat" – írta a lap. Itt egy leírás egy másik hírlapból:

A szépségkirálynő jussa egy arany karperec volt. „Arcát nem annyira a vonások klasszikus szabályossága, hanem a fiatal kellem összhangja lette megvesztegetővé. Szép, fehér arcszín, hamiskás barna szem, kicsi piros száj, gazdag, sötétbarna haj" – így írtak róla akkoriban. Egy másik leírás szerint a szája nem volt túl szép, és az arcvonások sem szabályosak, de alapvetően „kedves volt a fejecske" és szeretetreméltó jelenség volt.

Egy másik leírás szerint: „16 éves, középnagyságú, arányos termetű, barna nő. Arczának igen finom vonásai vannak, szép fényteljes barna szemeit, keskeny fekete szemöldök köríti, ajkai igen szabályosak, s üde pirosak, finom áttetsző arczbőre alól kilátszanak halántékainak kékes erei. Haja finom, sötét gesztenyeszínű. Az egész tojásdad arcz rendkívül kedves benyomást gyakorol. Nem hódító, nem csábító, hanem inkább elragadó. Még valamit — ezzel is számolnunk kell. A legszebb nő szabályos alakú orrának baloldalán egy kicsike lencse."

Az egyik újság meglátogatta a nyertest két nappal a diadal után, érdemes beleolvasni az akkori cikkbe:

Színésznő lett, színészhez ment feleségül

Székely Kornélia nyerte tehát az első magyar szépségversenyt, róla beszélt napokig a város, azt találgatták, színésznő lesz-e. Az lett persze: a pletykák szerint Újházy Ede, a zsűrielnök már a verseny napján belebolondult, szerelmet vallott neki. Híradások szerint a saját konflisán vitte be aznap a városba, együtt vacsoráztak a Pannoniában, ennek ellentmond, hogy Újházy akkor még nős volt.

Újházynak a második felesége lett Székely Kornélia, Witty (helyenként Vitty) Sándor és Uhrick Amália lánya, aki a felvidéki Lőcsén született, 1865-ben (Kornélia a nevelőapja, Székely Nándor után vette fel a Székely nevet 1891-ben). 1891 januárjában írta meg a Pesti Hírlap, hogy Újházy eljegyezte a színésznőt, június 17-én Budapesten volt az esküvő.

Egy különös történet a nászútról

A 8 Órai Újság szerint nászútra Ischlbe utazott a páros (Bad Ischl osztrák város Felső-Ausztriában, a gyógyfürdőjéről is ismert üdülőváros Ferenc József kedvelt tartózkodási helye volt). Állítólag azért választották, mert csendes, szép hely, és abban bíztak, nem találkoznak majd ismerőssel. A történet szerint, ami akár városi legenda is lehet, kettecskén sétálgattak épp, a gróf meg a fiatal felesége, amikor szembetalálkoztak Ferenc Józseffel, aki egy bécsi színésznővel enyelgett épp. A gróf félrenézett és magyarázni kezdett valamit ifjú nejének, elment mellettük az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, és halkan odaszólt a grófnak, akit ismert: „Köszönöm, alkalomadtán én is ilyen diszkrét leszek."

Középen Székely Kornélia

A hírek szerint Kornélia hamar megunta a dicsőséget, nem is tudott nagyon hozzászokni ahhoz, hogy Újházi Edénének szólítsák, de nem is nagyon akarta. „Az ő lelke elvágyódott innen. Neki nem volt mulatság az, hogy Edus kikocsizzék vele a Ligetbe, lucullusi ebédet szolgáltasson fel a Wampeticsnél, hogy este kihajókázzék vele a Margitszigetre és éjszaka a kis Sándor-utcai lakásnak legyen a királynője, ő másra született.

Szép volt, ragyogó, kedves és elegáns,

a szépségkirálynői cím sem elégítette ki. Igazi királynő akart lenni, uralkodni szíveken és országokon" – írta róla a Színházi élet.

Kornélia nem hagyott fel a színészettel, sőt tartósan Bécsbe ment játszani, de fellépett Berlinben is. Külön éltek az 1907-ben történt válásukig, második férje dr. Harter Gusztáv orvos volt.