Eredetileg balett-táncosnak készült, három éven át az Állami Balettintézet növendéke volt, Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, de egy betegség megakadályozta táncművész karrierjét. Középiskolás évei alatt alapította első zenekarát, és bár az előadóművészet sok ága érdekelte, végül a zenét választotta hivatásának.
Anyámnak köszönhetem, hogy elkezdtem balettozni. A tánctanulás mellett szolfézsra jártam, zongoráztam, majd később trombitáltam. A tanáraim látták, hogy jó érzékem van a zenéhez, de a színészet is érdekelt.
A Színművészetire végül nem felvételiztem, mert akkor már volt egy balatoni koncertünk, és inkább odamentem. Zenészként egy kegyetlen rohanás volt az életem. A kisfiam és a család megsínylette ezt, visszatekintve úgy érzem, nem kellett volna ennyi időt töltenem külföldön. De kétségtelen, hogy a karrieremnek jót tett, hogy világot láttam" – mondta a Duna délutáni magazinműsorának vendégeként Horváth Charlie, akit fia, Ákos is követett a pályán.
„Katikám, a feleségem hiába dugott el otthon minden hangszert, a fiunk mégis zenész lett. 14 éves volt, amikor elkezdett gitározni, majd énekelni is megtanult. Akkoriban sokat zenéltünk együtt, de most, hogy felnőtt, a saját útját járja. Nem akar duettezni az apukájával, de előzenekarként olykor ott van velem a koncerteken is" – tette hozzá Charlie, aki úgy nyilatkozott, jelenleg jó egészségnek örvend és nagy életműkoncertre is készül zenekarával. A teljes beszélgetés újranézhető az Almárium Médiaklikk-oldalán, ahol 60 napig elérhetők a korábbi adások is.