Új kémiai elemeket fedeztek fel<br/>

A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói az eddigi legnehezebb kémiai elemeket azonosították.

A Földön 92 kémiai elem fordul elő természetes állapotban, a hidrogéntől az uránig. Az uránnál nehezebb (úgynevezett transzurán, "uránon túli") elemek csak mesterségesen, atomreaktorokban vagy részecskegyorsítókban állíthatók elő. Rövid életük ellenére nagyszerű lehetőséget kínálnak a tudósok számára, hogy az atommag szerkezetét tanulmányozhassák.
Az atomfizikusok már évtizedek óta vadásznak a nehéz elemekre. Az 1970-es években a földkéreg mélyében keresték őket, abban bízva, hogy radioaktív sugárzásuk segítségével a nyomukra bukkanhatnak. Ezek a kutatások nem hoztak eredményt, így a tudósok megpróbálták mesterségesen előállítani a nagyobb rendszámú elemeket (a rendszám az atommagban lévő protonok számával egyenlő), ezek azonban nem stabilak, s igen rövid idő alatt elbomlanak. A részecskegyorsítókban nagy energiákra gyorsítanak fel a különböző anyagokat, majd ütköztetik őket. Az így létrejövő atomok gyors elbomlása során keletkező részecskékből tudnak következtetni arra, hogy valójában mi is történt. Ez történt a két újonnan felfedezett elemmel is, az egyelőre még el nem nevezett 116-ossal és 118-assal. A másodperc töredéke alatt szubatomi részecskékké és energiává alakultak át.
A jelenlegi felfedezést három egymást követő kísérlet eredményei alapján jelentették be. A kísérlet során 208-as tömegszámú ólomból álló célpontra nagy energiájú kripton-ionok intenzív nyalábját irányították. Ennek következtében - egy átmeneti alakon keresztül, amely egy neutront bocsátott ki - jött létre a 118-as elem. Születése után 1 ezredmásodperccel egy alfa-részecskét (tulajdonképpen hélium-atommag) kisugározva a 116-os elemmé bomlott, majd az egy hasonló bomláson ment keresztül, a 114-es elemet hozva létre. Az alfa-bomlásoknak ez a láncolata egészen a 106-os elemig folytatódott.
Bár a bomlás most is nagyon gyors volt, annak lefolyása megfelelt az elméletileg megjósolt modelleknek, amelyek egy "stabilitási szigetet" tételeznek fel olyan atommagok számára, amelyek megközelítőleg 114 protonból és 184 neutronból állnak. A kutatók egyelőre nem nyilatkoztak a gyakorlati hasznosítás lehetőségeiről.
A kutatók egy olyan reakció alkalmazásával hozták létre a két új elemet, amelyről egy pár héttel ezelőttig még senki nem gondolta, hogy működhet. A módszer új utat nyithat az atomfizikai kutatásokban: új korszak kezdődhet az új elemek és izotópok, az atommagok stabilitásának, a tömegmodellek és általában az atommag-reakciók vizsgálatában.
A 118-as elem tömegszáma 293, mivel a 118 protonon kívül 175 neutront is tartalmaz a magjában. (Összehasonlításképpen: a természetben előforduló legnehezebb elem, az urán leggyakoribb változatának tömegszáma 238 - 92 protonnal és 146 neutronnal.)

Ajánló:

A Berkeley Laboratóriumot a Kaliforniai Egyetem működteti, az Amerikai Energiahivatal nemzeti laboratórium-rendszerének részeként.