A FOKOZÓDÓ ÜVEGHÁZHATÁS<br/>

Napjainkban az egyre nagyobb mértékű levegőszennyeződés hatására fokozódik a légköri üvegházhatás. A nagy mennyiségű szennyező anyag (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének, por, korom stb.), amelyet főképp az ipari tevékenység és a közlekedés juttat a levegőbe, csapdába ejti a hőhullámokat és visszasugározza a földfelszín felé. E növekvő ütemű üvegházhatás általános felmelegedést idézhet elő, ami globális éghajlatváltozáshoz és megoldhatatlan problémák egész sorához vezethet.

Olvadásnak indulhatnak a sarki hó és jégtakarók, így a tengerek szintje jelentős mértékben emelkedne. Ennek számos tengerparti ország és város eshet áldozatul, pl. Hollandia, Velence, vagy Banglades, ahol már napjainkban is gyakoriak a hatalmas árvizek.

A jégárak visszahúzódása is a globális felmelegedésnek tulajdonítható. 1905-ben még a kép jobb alsó részén látható kőnél volt e gleccser végződése.

Nagy területek sivatagosodnának el, ami a mezőgazdasági termelés visszaesését, s így még nagyobb élelmezési válságot okozna, mint amekkorát napjainkban tapasztalunk.
A légkör megnövekedett szén-dioxid szintje kedvezőtlenül érintené a legfontosabb gabonanövények fejlődését, a gyomnövények viszont világszerte elszaporodnának (ez biokémiai okokra vezethető vissza).
Csökkenne a hőmérsékleti különbség a sarkvidéki és az egyenlítői területek között. Ez a tengeráramlások és a nagy földi légkörzés lanyhulásához vezetne. Hogy ez milyen következményekkel járna, azt egyelőre felmérni sem tudjuk.
A felmelegedő vízfelszínek miatt hurrikánok keletkezhetnének a mai mérsékelt övezet területén.
Hogy lesz-e globális éghajlatváltozás, ma még senki nem tudja megmondani. Tény, hogy az utóbbi évtizedekben mind a légkör szén-dioxidszintje, mind a Föld globális hőmérséklete jelentős mértékben emelkedett.