AZ ÜVEGHÁZHATÁS<br/>

A Napból érkező rövidebb hullámhosszú sugarakat a légköri részecskék kis sűrűségük miatt kevéssé képesek elnyelni, így azok egy része a felszínig juthat és ott nyelődik el (a felszín anyagai nagyobb sűrűségük miatt képesek rövidhullámú sugárzás megkötésére). A földfelszín az elnyelt rövidhullámú napsugarakat hosszúhullámú hőhullámok formájában veri vissza. A hosszúhullámú sugárzást már a levegőrészecskék is képesek elnyelni. A levegő ezért "alulról" melegszik fel.

Az ún. üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid, vízgőz, metán, nitrogén-oxidok stb. nem csupán elnyelik, hanem vissza is sugározzák a hosszúhullámú hőhullámokat a földfelszín felé. Ez az ún. üvegházhatás jelenség (az üveg is átengedi a rövidhullámú sugarakat, de visszatartja a hosszúhullámúakat). Az üvegházhatás nélkül a levegő átlagos felszínközeli hőmérséklete jóval alacsonyabb (kb. -18 °C) lenne, a jelenlegi +15 °C helyett. A természetes üvegházhatás tehát önmagában nem minősül problémának, hiszen 33 Celsius-fokkal megemelve a globális hőmérsékletet, lakhatóvá teszi a bolygót! A gond a fokozódó üvegházhatással van, amely az emberi tevékenység miatt indult meg.