Plútó nem, Mars minden mennyiségben - szigorúbb költségvetési feltételek a NASA-nak<br/>

A Bush-kormány költségvetési tervezete az űrkutatás támogatásának új szemléletét sugallja, amit sokan valóságos tragédiakén értékelnek. Valójában nem rossz a helyzet, bár néhány programot valóban karcsúsítottak, illetve töröltek.

A kormánytervezet az idén október 1-jén kezdődő 2002-es költségvetési évre 14,5 milliárd USD-t irányoz elő a NASA számára, ami a 2001-es 14,3 milliárd USD-hez képest kevesebb mint 1,5%-os növekedést jelent. A kormány egyik alapvető célkitűzése, hogy az egyes programokba - főleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésébe - fektetett pénzek az eddigieknél hatékonyabb használják, s ne legyen több költségtúllépés. A másik fontos cél, hogy az eddigieknél intenzívebben vonják be a magántőkét az űrkutatásba, akár egyes programok privatizációjával is.

Karcsúbb űrállomás

A Nemzetközi Űrállomásra fordítandó összeget ugyan növelni szándékozik a kormány, ennek biztosítását azonban bizonyos feltételekhez kötik. Az utóbbi időszakban megjelent vélemények alapján - melyek szerint az űrállomás építésében való amerikai részvételnél 4 milliárd USD többletköltséggel kell számolni a teljes befejezésig - komoly változtatásokat javasolnak a programban, s egy korábbi befejezés lehetőségét is felvetik. A jelentés szerint az űrállomás amerikai része ("magja") befejezettnek tekinthető, ha készen áll a nagy nemzetközi modulok fogadására. A 2003-ban indítandó Node 2 felszerelésével tehát (10A jelzésű művelet) az építkezés amerikai része akár befejezettnek is tekinthető (a Node 2 modulhoz csatlakoztatják az európai és a japán laboratóriumi modult).

A költségtúllépés elkerülése végett a kormány konkrétan javasolja az amerikai hajtómű- és egy lakómodul (Transhab) felszerelésének törlését, illetve az X-38-as mentő jármű fejlesztésének leállítását. A hajtóműmodul nélkül az űrállomás pályájának időnkénti megemelését továbbra is főképpen az orosz Progressz teherűrhajókra kellene bízni, az X-38-as törlése pedig azt jelenti, hogy hét helyett csak hat fő dolgozhat odafent, mivel ennyien férnek el két Szojuz űrhajóban (jelenleg azért vannak csak hárman, mert egy Szojuz kapcsolódik a szerkezethez).
A kormány tervezete komoly változtatásokat javasol a program irányításában és a beszerzési eljárásoknál is, s külső szakértőket szeretne alkalmazni a NASA-nál.

Nem megyünk a Plútóhoz

A hányatott sorsú Pluto-Kuiper Express sorsa végleg megpecsételődni látszik: a Naprendszer legkülső ismert bolygójának és a Neptunuszon túli kisbolygó-övezet kutatására szánt űrszonda a kormány tervezetében a "nulla finanszírozású" kategóriába került.

A NASA ennek hatására már múlt szerdán bejelentette, hogy visszavonja a szonda megmentésére tett korábbi ajánlatait (tavaly szeptemberben ugyanis maga a NASA állította le a munkát, majd a tudományos és laikus közvélemény nyomásának hatására külső ajánlatot kért egy alacsonyabb, maximum 500 millió USD költségvetésű programra). Mivel 2014 után a Plútó légköre visszafagy a felszínre (ahogy keringése során egyre távolabb kerül a Naptól), mostanában kellene űrszondát indítani hozzá, hogy még idejében megérkezzen. Ha erre nem kerül sor, akkor újabb 200 évet várhatunk arra, hogy érdemes legyen felkeresni a Naprendszer egyetlen olyan planétáját, amelynél még nem járt ember készítette szerkezet.

A Plútó-szondával hasonló sorsban osztozott a napkorona tanulmányozására szánt Solar Probe napkutató szonda is. A napkoronában lejátszódó folyamatok megértésének egyébként egyre nagyobb gyakorlati haszna is van, hiszen az egyre bonyolultabb és érzékenyebb elektronikus szerkezetek egyre komolyabb veszélynek vannak kitéve a naptevékenység hatásai miatt.

Mars és politika

A kormány ugyanakkor az eddigieknél is több pénzt fordítana a Mars kutatására, s ez mindenképpen jó hírnek számít. A vörös bolygó az utóbbi években a szakmai és laikus közvélemény figyelmének középpontjába került, szinte hetente jelentenek be új felfedezéseket, s reális esély van arra, hogy a jövőbeni küldetések során az élet nyomaira bukkanunk bolygószomszédunkon.

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójának véleménye szerint is indokolt a Mars kutatására jelentős forrásokat összpontosítani, akár a Plútóhoz való küldetés rovására is. A szakmai szempontokon túl a szakember felhívta a figyelmet a politikai összefüggésekre is, miszerint a Plútó kutatása egyetlen kormányzatnak sem hozhat közvetlen sikert, hiszen mire a szonda megérkezik a fagyos planétához, Bush már rég letöltené esetleges második ciklusát is. A Mars kutatása azonban nem csupán szakmailag indokoltabb, hanem sokkal gyorsabb és látványosabb eredményeket is hoz. Ami a Nemzetközi Űrállomás programjában javasolt változtatásokat illeti, Both Előd szerint ezek nem túl jelentősek - főleg a korábbi kormányváltásoknál eszközölt módosításokkal összehasonlítva -, s alapjaiban nem érintik az ISS felépítését.

A részletes költségvetési adatok - amelyek a NASA egyes szervezetei közötti forráselosztást is tartalmazzák - április első felére várhatók.

Nagy változások az űrrepülőgépek utódai körül

A NASA két olyan fejlesztést is leállított, amely az új generációs űrrepülőgépek, pontosabban a többször felhasználható egyfokozatú űreszközök előállítását célozta.

Az X-33 jelzésű szállító jármű fejlesztését 1996-ban kezdte a NASA, a Lockheed Martin céggel közösen. A hivatal eddig 912 millió, a Lockheed 357 millió USD-t költött a programra, a gép azonban öt év alatt az első tesztrepülésig sem jutott el. A X-33-nak kellett volna felváltania az egyre jobban elöregedő, többfokozatú Space Shuttle rendszert, vagyis az űrrepülőgép-flottát. Lehetséges, hogy a Lockheed egyedül fogja befejezni a gép fejlesztését.

Folynak a tárgyalások az X-34, egy kisebb és alacsonyabb pályákon használatos, repülőgépről indítható szállítójármű fejlesztésének befejezéséről is az Orbital Sciences Corp. nevű céggel.

A NASA döntésének egyik alapvető oka, hogy bár nagyon sok tapasztalatot szereztek a fejlesztések során, de ezek nem elégségesek egy többször felhasználható, egyfokozatú űreszköz megalkotásához. Ez azt jelenti, hogy a NASA gyakorlatilag zsákutcának tekinti a két programot.

A NASA a többször felhasználható űreszközök fejlesztését egy új program, a Space Launch Initiative (SLI) keretei között folytatja, amely jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkezik. A NASA több céggel is tárgyal (a nyertes pályázók nevét legkorábban áprilisban hirdetik ki), de az eddigi eredmények alapján sem az X-33, sem az X-34 nem részesülhet az SLI anyagi erőforrásaiból, amit a fejlesztő cégek csalódottan vettek tudomásul.

Az SLI átfogó és hosszú távú fejlesztési program, amelynek keretei között legalább két, egymás vetélytársaiként szereplő új, többször felhasználható hordozóeszköz terve készülne el az évtized közepére. A győztes pedig már a jövő évtized elején rendszerbe állhatna.

Az SLI 2001-re 290 millió USD-t kapott, a kormány mostani költségvetési tervezete pedig 64%-os növekedést irányoz elő a következő évre (475 millió USD). A teljes programra öt év alatt 4,5 milliárd USD-t szándékoznak költeni.

S. T.

Ajánló:

A Mars kutatásával kapcsolatos cikkek és linkek gyűjteménye az [origo]-ban. A NASA Mars-oldalai.

Korábban:

2000. november 3. A NASA vezetői úgy döntöttek, elhalasztják a Pluto-Kuiper Express küldetést. A bejelentés váratlanul nagy visszhangot váltott ki. A bolygókutatók szerint legközelebb 2230 táján várható újra hasonló lehetőség a legkülső planéta tanulmányozására. 2000. november 4. Az elmúlt év két amerikai Mars-szondájának kudarca után a NASA alaposan átgondolta marskutatási programja koncepcióját. A legújabb terveket október végén hozták nyilvánosságra. A vörös bolygó kutatása keringő és leszálló egységekkel, marsjárókkal és mintavevő küldetésekkel folytatódik.