Magyar-amerikai űrkutatási megállapodás<br/>

Magyar-amerikai űrkutatási kormányközi megállapodást írt alá hétfőn Budapesten Manninger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára és Thomas Robertson, az USA Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

Manninger Jenő az aláírást követően elmondta: a megállapodás általános jogi keretet biztosít a további szakmai együttműködéshez, a világűr békés célú kutatásához, tudományos adatok és kutatók cseréjéhez. Hozzátette: űrkutatásra az idén a költségvetésből mintegy 450 millió forint jut, ami csaknem duplája a múlt évi összegnek.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KöVíM) fejezetében 225 millió forint található, amiből a Magyar Űrkutatási Iroda 80 millióval részesül, míg pályázati rendszerben 145 millió forintot osztanak szét a kutatók között. További 80 millió forint található az Oktatási Minisztérium (OM) fejezetében űrkutatási célokra, amit szintén pályázatok útján osztanak szét. Ezen kívül az Európai Űrügynökség (ESA) Prodax-programjában is részt vesz Magyarország, ahova tagi hozzájárulásként 150 millió forintot fizet be évente, és ennek 90 százalékát kapja vissza műszerbeszerzésekre és tudományos együttműködésekre.

Manninger Jenő kifejtette: elsődleges célkitűzés, hogy az OM és a KöVíM olyan projekteket finanszírozzon, amelyek a nemzetgazdaságnak a legtöbb hasznot hozzák. A közvetett úton megtérülő űrkutatási tevékenységek között az űrmeteorológiai és különböző űr-távérzékelési feladatokon túl említést érdemelnek az ár- és belvízi elöntésekről készült űrfelvételek. - A magyar űrkutatás további célkitűzése, hogy az emelkedő állami pénzügyi hozzájárulást és a jelenleg már meglévő nemzetközi kapcsolatokat kihasználva, a kutatók mielőbb bekapcsolódjanak az ESA szervezeteinek munkájába. Ezzel lehetne elérni ugyanis, hogy a magyarok jelentősebb projektek végrehajtásában is részt vegyenek - emelte ki az államtitkár.

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója elmondta, hogy ehhez még legalább 10 év és több milliárd forint szükséges. Egyelőre a cél a jelenleg főleg a környezetvédelem és a mezőgazdaság által hasznosított projektek magas szintű végrehajtása, és az űrkutatás eredményeit hasznosító szakterületek kibővítése. Az igazgató szólt arról is, hogy jelenleg Magyarországon mintegy 300 űrkutató dolgozik, s a '70-es évek óta csaknem 50 magyar űrberendezés járt a világűrben.

(MTI)

Előzmények

A NASA-val a hivatalos kapcsolatfelvétel - kölcsönös látogatások formájában - 1992-ben történt meg. Azóta két nagyobb és több kisebb témában alakult ki szakmai együttműködés. Ennek segítésére, illetve további közös kutatási, alkalmazási projektek lehetőségeinek feltárására további kölcsönös látogatások történtek. Ezek közül kiemelkedik 1997-ben Dr. Jeffrey Hoffmannak, a NASA európai képviselőjének magyarországi látogatása, valamint 1998-ban a NASA Központban egy magyar delegáció tárgyalása, melynek során Daniel Goldin, a NASA vezérigazgatója felajánlotta a NASA és a magyar Kormány közötti együttműködési
egyezmény megkötésének lehetőségét.

2000 júniusában a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) megkapta az amerikai részről már jóváhagyott szövegjavaslatot. Ekkor vált bizonyossá, hogy az eredeti elgondoláshoz képest amerikai részről magasabb szintre emelték az egyezmény megkötését. A szerződő felek eszerint az Egyesült Államok Kormánya, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya, míg az egyezmény végrehajtásáért a két ország részéről a NASA, illetve a MŰI felelős.

Ezután a magyar kormány jóváhagyását kellett megszerezni. 2000 nyarán elkészült az ehhez szükséges Kormány-előterjesztés. Végül a Kormány - az összes illetékes szerv egyetértő állásfoglalása nyomán - 2001/2001 (I.17.) sz. határozatában jóváhagyta az egyezmény megkötését. Erről a MŰI hivatalosan értesítette a NASA-t, egyúttal javasolta, hogy az egyezmény aláírása Budapesten legyen.

Fontosabb közös témák

1. Pille sugárdózismérő (KFKI Atomenergiakutató Intézet)

A Pille sugárdózismérő különböző változatai már több alkalommal jártak a világűrben (Interkozmosz-, NASA- és ESA-programok keretében). Magyarország 1995-ben ajánlotta fel az eszközt a Nemzetközi Űrállomáson történő használatra. A NASA-val kötött szerződés értelmében - az űrkutatásban bevett nemzetközi gyakorlat szerint - a műszer fejlesztését és építését Magyarország finanszírozza, a felbocsátást pedig a NASA. A tudományos eredményeket közösen hasznosítjuk. A Pille első példányát a Nemzetközi Űrállomásra 2001. március 8-án a Discovery űrrepülőgép felvitte. A műszer a következő években fontos alapfeladatot lát el az űrállomáson dolgozó űrhajósok mindennapi életében, rendszeresen mérve az őket érő sugárterhelést az állomáson belül, illetve a világűrben történő szerelőmunkák során.

Az ISS-re készített Pille kiolvasó, a memóriakártya és egy dózismérő fényképe (Apáthy István szívességéből)

2. Űrkemence (Miskolci Egyetem)

Az 1980-ban súlytalanságban végzett magyar űr-anyagtechnológiai kísérletek tapasztalatai alapján fejlesztették ki a Miskolci Egyetem mérnökei az új rendszerű (mozgó alkatrész nélküli) kemencét (Univerzális Sokzónás Kristályosító). A NASA a 90-es évek elején figyelt fel a magyar kemencére, és megkötöttük a szerződést a magyar fejlesztésre és a NASA saját laboratóriumában (a Marshall Űrközpontban) történő tesztelésre. Az éveket igénybe vevő tesztelés eredményei alapján a berendezés kedvező minősítést kapott, és a NASA 1998 decemberében közzétett anyagtudományi kutatási felhívásában már az űrállomáson várhatóan rendelkezésre álló kísérleti berendezések között sorolja fel a magyar kemencét.

3. Egyéb programok

A Szaturnusz kutatására 1997-ben indított Cassini űrszondához a KFKI RMKI-ban földi ellenőrző egységek és számítógépes programok készültek. A szonda jelenleg úton van a Szaturnusz felé, 2004-ben érkezik oda. Addig időszakonként a bolygóközi térben végez méréseket. Ezekhez és a majdani szaturnuszi eredményekhez a magyar részvétel fejében hozzájutunk.

Az MTA Csillagászati Kutatóintézetében 1992 óta működik a NASA kis égitestek (elsősorban üstökösök és kisbolygók) adatbázisának európai alközpontja. A magyar oktatási miniszter USA-beli látogatása során elhangzott felkérés szellemében, speciális egyezmény alapján a NASA hozzájárult, hogy a Glenn Űrközpont egyik - magyar származású - főmérnöke a 2000/2001-es tanévben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanítson.

A NASA több alkalommal bocsátotta az ELTE Természettudományi Karának rendelkezésére (1-1 éves időszakokra) oktatási célú holdkőzet-mintakollekcióját. 2000-től a kollekció tartósan az ELTE-n marad, csak a kölcsönzési szerződést kell évről évre megújítani.

A NASA meghívása alapján 1992 óta minden nyáron két középiskolás diák vehet részt a Huntsville-i (Alabama) Nemzetközi Űrtábor 10 napos programján. A kiutazók kiválogatása pályázati úton történik.

Megtörtént a szerződéskötés a NASA-val a STEREO nevű, tervezett napfizikai kutató űrszonda elkészítésében a magyar közreműködésről.

(Magyar Űrkutatási Iroda)

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

2001. március 8. Az igen nagy költséggel kiképzett űrhajósok aktív pályafutásának egyre inkább csak sugárzási dózisterhelésük korlátja szab határt. Az asztronauták űrállomáson kívüli tevékenysége egyre gyakoribb és hosszabb idejű, ahol fokozottan vannak sugárterhelésnek kitéve. Sugárvédelmi szempontból a jövőbeli bolygóközi utazások még kritikusabbak. Mindebből nyilvánvaló, hogy az űrhajósok személyi dózisának pontos és naprakész mérése milyen fontosságú.