Megtalálták a "barlangrajzok Picassóját" <br/>

A világ legősibb asszonyára bukkantak a franciaországi Chauvet-barlangban. A meglehetősen naturalista jellegű barlangrajz egy több mint 30 ezer évvel ezelőtt élt "művész" alkotása.

A barlang bejárata

Nem ismeretlenek a különböző női alakokat ábrázoló ősi festmények és szobrok, amelyek kifejezetten a női termékenységet szimbolizáló testrészekre összpontosítanak, de ez az ábrázolás minden kétséget kizáróan a legrégibb, amit eddig valaha találtak.

A "Picasso-asszonyt" oly nagy becsben tartják, hogy egyelőre a kutatók is csak különleges lencsével készített fényképeken tanulmányozhatják.

A barlang

A festmények a becslések szerint több mint harmincezer évesek, így mintegy 15 ezer évvel előzik meg a híres Lascaux-i barlangrajzokat.

A barlang többi festménye kizárólag állatokat, a "művész" korának legfélelmetesebb és legveszélyesebb állatait ábrázolja: mamutot, rinocéroszt, különböző nagymacskákat, medvéket stb. A rajzok eloszlása elég rendszertelen: egyes képeket jól látható helyre, másokat pedig kifejezetten eldugott résekbe, árnyékosabb beugrásokba festettek.

A barlangban egy feltehetőleg kamaszkorú férfi lábnyomaira bukkantak, de több jelből is emberi tevékenységre következtethetünk: pattintott kő, tűzrakás nyomai, mamutcsont-nyílhegyek, kidolgozott medvecsontok; a barlang egyik repedésébe pedig szándékosan csontokat rejtettek.

Több jel arra mutat továbbá arra, hogy a barlang lakói folyamatosan cserélődtek. Valószínű, hogy az első lakók medvék lehettek, akiket a "művészek" követtek. Azt ugyan nem sikerült pontosan megállapítani, hogy miért hagyták el "galériájukat", de az biztos, hogy utánuk ismét medvék rendezkedtek be az impozáns méretű barlangba. A későbbi, körülbelül 26 ezer éves fáklyanyomok ismét emberi lakókra utalnak.

A festmények

Valószínűnek tűnik, hogy a festmények kevés számú mester munkáit dicsérik, sőt több képről biztosan megállapítható, hogy egyazon kéz alkotása.

De vajon mi célt szolgáltak ezek a rajzok és jelek? És vajon miért festettek ilyen gonddal, és ilyen nagy mennyiségű képeket?

A kutatók ezekre a kérdésekre egyelőre még nem tudnak pontos választ adni. A kutatás jelenlegi szintjén nem kizárt, hogy barlang szentély lehetett, és a képek vallási szertartásokhoz kapcsolódtak, esetleg azok "kellékei" lehettek. Jean Clottes, a kutatások vezetője dél-afrikai kollégájával, David Lewis-Williams-szel, a Rock Art Research Institute of Johannesburg igazgatójával a sámánizmus-hipotézis mellett tör lándzsát.

A Les Chamanes de la préhistoire (A őstörténet sámánjai) című közös könyvükben meggyőzően érvelnek elképzelésük mellett, miszerint a barlangművészet egy speciális vallási hiedelemrendszerből, a sámánizmusból ered.

Mint köztudott, a sámánizmus középpontjában a megváltozott tudatállapot áll. A böjt, tánc, fájdalom vagy különböző hallucinogén anyagok hatására a sámán transzba esik, és így létesít kapcsolatot a szellemekkel. A szellemvilágból - azaz a transzból - visszatért varázsló természetfölötti képességekkel felruházva képes gyógyítani, jósolni, az időjárást megváltoztatni vagy a vadászat eredményét befolyásolni. Számos primitív társadalom gyakorolta, és gyakorolja még ma is e vallás különböző formáit. A szerzőpáros szerint a festmények a sámánizmus egy korai formájára utalnak.

Más kutatók azonban ezt az elképzelést erősen kétségbe vonják. A vita annál hevesebb, minél nehezebb végső megdönthetetlen, bizonyítékot találni az elméletre. Yves Taborin őstörténész szerint "csupán annyit állíthatunk, hogy a barlang művészete elmesél egy mitológiai történetet. A többi már az emberi képzelet műve."

BK.

Ajánló:

Eredeti sajtóanyag, további információkkal

Korábban:

Az Észak-Olaszországban felfedezett festett kövek az eddig ismert legkorábbi barlangrajzok lehetnek. A kutatók jégkorszaki csillagtérképeket találtak egy francia és egy spanyol barlangban.