Globális felmelegedés: módosíthatják Kiotót

A belga környezetvédelmi miniszter szerint elképzelhető az üvegházhatás következményeinek mérséklését célzó átfogó kiotói egyezség felülvizsgálata annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat vissza lehessen csábítani a megállapodást támogató országok közé.

A Kiotóban 154 ország által elfogadott jegyzőkönyv (1997) konkrét csökkentési kvótákat ír elő a 38 legfejlettebb ország számára, amelyeknek a 2008 és 2012 közötti időszakig átlagosan 5,2 százalékkal kellene csökkenteniük az üvegházhatást előidéző hat gáz, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását az 1990. évi szinthez képest.

Az Egyesült Államok márciusban gyakorlatilag hivatalosan is hátat fordított az 1997-ben kötött kiotói egyezménynek, amely a globális felmelegedést okozó ipari szennyezőanyag-kibocsátást lenne hivatva csökkenteni. A Fehér Ház akkori bejelentése szerint George W. Bush elnök "egyértelműen nem támogatja" a kiotói egyezséget. A hivatalos indoklás szerint a megállapodás egyik fő hibája az, hogy nem kötelezi a fejlődő országokat is a szennyezés-kibocsátás csökkentésére, a másik pedig az, hogy a végrehajtás költségei felülmúlnák a várható hasznot.

A világ lakosságának 5%-át kitevő USA a Föld szén-dioxid-kibocsátásának ötödéért felelős. Az Egyesült Államok ígéretet tett, hogy 2012-ig az 1990-es szint 7%-ával csökkenti azt. Ehhez képest 1990 és 2000 között kibocsátása egytizedével nőtt. Tavasszal az USA kilépett az éghajlatváltozással kapcsolatos kiotói protokollból.

A környezetvédő mozgalmak szerint azonban Bush valójában a költséges program ejtésével fizeti ki a választási kampányát támogató hazai energialobbyt. Az egyezséget Bush elődje, Bill Clinton 1998-ban aláírta ugyan, de a tervezet soha nem került a szenátus elé ratifikálásra.

Magda Aelvoet belga környezetvédelmi miniszter - akinek hazája az Európai Unió soros elnöke - a Nihon Keidzai Simbun japán gazdasági lap vasárnapi számának nyilatkozva azt mondta: az EU nem zár ki "kisebb módosításokat". A miniszter nem közölte, hogy ez magára a kiotói egyezségre, vagy annak alkalmazási szabályaira vonatkozik-e. Az EU eddigi álláspontja az, hogy az egyezséghez nem szabad hozzányúlni, az életbe léptetési szabályok főbb elemeit meg lehet vitatni az aláíró országok július 19-én kezdődő bonni értekezletén.

Közben brit tudósok újabb eredményei arra figyelmeztetnek, hogy egyes országok - például az USA és Japán - alaposan túlbecsülik az ún. szén-dioxid-kutak (vagy szén-dioxid-szivattyúk) várható hatásait. A szén-dioxid e süllyesztői azon az elven működnének, hogy a növények testük felépítéséhez kivonják a szén-dioxidot a légkörből, ezért például nagy erdőtelepítésekkel nagyban lehetne mérsékelni a gáz légköri koncentrációját. A kutatók szerint azonban csak a szennyezéssel kibocsátott mennyiség kisebb része lehetne "eltűntethető" ilyen módon (az eddigi mérések szerint a talaj és a szárazföldi növényzet az ember által kibocsátott mennyiség 40%-át köti le, ám kérdés, hogy mennyi időre).

A Royal Society, a brit tudományos akadémia által közzétett beszámoló arra hívja fel a figyelmet, hogy a bonni találkozón a politikusoknak éppen ezért nem szabad túlértékelni a szén-dioxid-kutak szerepét, amelyek már a korábbi, kudarcba fulladt hágai klíma-konferencián is az egyik legfőbb ütközőpontot jelentették az EU és az USA között.