Magyarországon az érintettek körében mennyire elfogadott a meddőség kezelése?
Hazánkban úgy működik a dolog, hogy a pár akár évekig is próbálkozik a teherbe eséssel, és csak ezután megy el orvoshoz, nőgyógyászhoz, és jóval a probléma kialakulása után jut el szakspecialistához. Teljesen fölösleges évekig várni. Nyugat-Európában például bevett szokás, hogy amikor a házaspár elhatározza a családalapítást, nem vár éveket, hanem rögtön elvégeztetnek egy alapvető kivizsgálást. Ha itt mindent rendben találnak, akkor megkezdhetik a próbálkozást. Ha mondjuk egy évig nem sikerül, akkor érdemes ismét visszatérni az orvosához. Ez sajnos Magyarországon még nem gyakorlat.
Milyen gyakori a meddőség hazánkban?
Sajnos elég gyakori. A magyar népesség reproduktív korosztályának 20-22 százaléka meddő, tehát minden negyedik-ötödik házaspárnak a termékenységgel kapcsolatos problémája van. Jelenleg Magyarországon különböző intézetekben körülbelül 5500 lombikbébi kezelés folyik. De jóval nagyobb az igény.
Melyek a meddősség leggyakoribb okai?
Ma már a meddőség 80%-ában megállapítható a betegség oka, de az esetek 20 százalékában az ok ismeretlen. Sajnos még nem áll úgy a tudomány, hogy minden esetben, száz százalékos biztonsággal megállapítsa, hogy mi áll a terméketlenség hátterében.
Egyébként a meddő nők és férfiak aránya nagyjából megegyezik. Férfiaknál többnyire az ok az, hogy kevés a spermium vagy nem megfelelően funkcionálnak; például lassú mozgásúak, hibás szerkezetűek vagy enzimproblémáik vannak. De különböző fertőzések, például a mellékhere-gyulladás vagy a gyerekkori mumpsz is gyakran eredményez meddőséget, akárcsak a helytelen életmód: a szűk farmer, káros környezeti tényezők, gyakran váltott partnerkapcsolat, életmódbeli problémák.
Nők esetében a petefészek-gyulladások gyakori szövődménye a meddőség, illetve itt is beszélhetünk az ivarsejt, vagyis ebben az esetben a petesejt különféle hibáiról. Ilyen lehet az, ha a petesejtet védő burkok rendellenessége miatt a spermium képtelen áttörni azokat. A női meddőség oka lehet az is, hogy a petefészekből kilökődő érett petesejt nem találja meg az utat a petevezetékbe - ebben az esetben viszont méhen kívüli terhesség is kialakulhat. Gyakori a petevezetők elzáródása, vagy funkcionális hibája is. Az okok között szerepel még az úgynevezett endometriózis is, mely során a méhnyálkahártya bizonyos szövetelemei a normális helyükön kívül, rendellenesen helyezkednek el, pl. petevezetőn, petefészkeken, hasüregben stb. A megtámadott terület működését zavarják ezzel. Meddőséget okozhat még többek között műtét utáni állapot, immunológiai rendellenesség, különböző anatómiai elváltozások, fejlődési rendellenességek, sőt a petefészek működésének korai leállása is. Napjainkban már ígéretes kísérletek folynak a lefagyasztott petefészek-szövetek újbóli aktiválásával, amely például kemo- vagy sugárterápián áteső nők szempontjából fontos. Az intézet egyik legfontosabb feladata, hogy különféle technológiákkal segítsen a meddő párokon. Ezek közül is az egyik legfontosabb a lombikbébi-program.
Mi a lombikbébi eljárás lényege?
Bizonyos hormonális kezelést kap a hölgy, aminek következtében egy ciklusban nem csak egy, hanem több petesejt érik meg. Ezután egy altatásban elvégzett műtét során ezeket leszívjuk és laboratóriumi körülmények között megtermékenyítjük a hímivarsejtekkel. A laboratóriumi körülmények kifejezés azt jelenti, hogy vagy egy kis lombikban összekeverjük a petesejteket és a hímivarsejteket, és magától megtörténik a megtermékenyítés (ez a természetes IVF [in vitro fertilization]). A másik lehetőség, hogy az úgynevezett ICSI-módszert (ICSI: Intra Citoplazmatikus Sperma Injection) alkalmazzuk, ugyanis előfordulnak olyan elváltozások, amikor magától nem sikerül a megtermékenyítés - például a spermium fejében lévő enzimrendszer károsodott, és nem tudja átfúrni a fejét a petesejt sejthártyáján, vagy a petesejt külső sejthártyája vastagabb a normálisnál. Ebben az esetben a spermiumot beinjekciózzuk a petesejtbe.
Van a beavatkozásnak kockázata?
Statisztikai adatok igazolják, hogy - miután nem nyúlunk a genetikai állományhoz - nincs kockázata. Ugyanolyan egészséges lesz az utód, mintha természetes körülmények között fogant volna.
De azt a betegséget, amely miatt szülei képtelenek voltak a természetes megtermékenyítésre, örökli az utód?
A férfi meddőség bizonyos típusa amely az Y-kromoszóma mutációja miatt lép fel, továbböröklődik, ha az utód fiú lesz. Így ő is rendelkezni fog ezzel a mutációval, és ő is meddő lesz. De hát a kezelés az utód számára is ugyanúgy elérhető lesz. Az úgynevezett preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) segítségével, amely az intézetnek is egyik specialitása lesz, ezt ki tudjuk szűrni. Az eljárás lényege, hogy megtermékenyítjük a petesejteket a spermiumokkal, hagyjuk őket osztódni, majd a 8-sejtes stádiumban kiveszünk egy un. blasztocisztát, s megvizsgáljuk a genetikai állományát. Ha rendellenességet találunk, akkor nem ültetjük be az anyaméhbe. Ezzel a módszerrel bizonyos genetikai rendellenességek kiszűrése már az embriók felhelyezése előtt lehetséges lesz.
A Humán Reprodukciós Intézet
Dr. Vereczkey Attila az [origo]-nak elmondta, hogy nemzetközi szakmai hátterű intézetet terveznek létrehozni budapesti székhellyel. Az intézet tudományos tanácsadó testülete kitűnő nemzetközi és hazai szakemberekből áll. A részleg hivatalosan október 2-án nyílik meg.
Az intézetben öt gyógyászati centrum működ majd, öt külön teammel. Az első, az IVF-centrum a női meddőség mesterséges megtermékenyítéssel történő kezelésével foglalkozik, ennek a munkáját Dr. Vereczkey Attila irányítja.
A második feladata egy andrológiára szakosodott urológus kolléga vezetésével a férfi meddőség kivizsgálása és kezelése lesz. Itt műtéti eljárásokat is végeznek (ennek része például a SMART-technológia, amikor mintát vesznek olyan férfiak hereszövetéből, akiknek az ondóváladékában nincs egyetlen élő spermium sem, majd a mintában lévő ősivarsejtekből spermiumokat tenyésztenek ki).
Az endoszkópos sebészeti centrumban folyik a meddőség kezelése sebészeti beavatkozással. Ez egy teljesen önálló gyógyászati centrum lesz, amely a maga nemében egyedülálló az országban. Modern és kiterjedt műszerparkkal, egy külföldi orvosi műszergyár referenciaközpontjaként működik.
A prenatális genetikai centrum a terhességek méhen belüli genetikai szűrésére szolgál. Itt az ultrahangos vizsgálatok mellett Magyarországon még nem alkalmazott biokémiai vizsgálatokat is terveznek. Hazánkban jelenleg két vizsgálati módszert alkalmaznak, melyekkel kb. 98%-os szűrési biztonság érhető el. Létezik azonban még 2-3 olyan "genetikai jelzőmolekula" (marker), amelyet nálunk nem vizsgálnak. Ezekkel együtt 99,5%-os szűrési hatékonyság érhető el. Az intézet szeretné az összes markert bevezetni, és ezzel a ma lehetséges legbiztosabb genetikai szűrést biztosítani.
Végül lesz egy pszichológus team is. Köztudott, hogy az egész női hormonális ciklust végső soron az agy irányítja. A közvetlen szabályozást végző hipotalamusz-hipofízis rendszert olyan agyi utasítások érhetik, amelyek teljes gátlást okozhatnak. "Érdekes, hogy a házaspároknál lehet érezni, valóban egyformán akarnak-e gyereket, és nagyon gyakran előfordul, hogy esetleg a hölgy nem szeretne annyira. Kiemelkedő jelentősége van a stressz állapotnak, melyben a házaspár van. A stressz olyan hormonális változásokat idéz elő, melynek következtében a megtermékenyülés nem jön létre. Ilyen stressz helyzet kialakulhat haláleset miatt a családban, munkahelyi, fizikai stressz, vagy egyéb pszichológiai elváltozások következtében is. Az ilyen párnak nem fog sikerülni a teherbeesés, mert nagyon erős a nőben a belső kontroll. Hazánkban elsők között alkalmazunk pszichológust az orvosi teamben. A meddőségi specialistához a beteg nem közvetlenül jut el - amikor hozzákerül, az orvos kezében már olyan dosszié van róla, amely alapján előre tudja, milyen stressz állapottal találkozik az adott pár esetében . A kezelés módjának megválasztása és időzítése is ez alapján fog történni." - mondta Vereczkey Attila.
BK.