"Rákszűrés" a dinoszauruszoknál

Két dinoszaurusz faj olyan maradványait találták meg a közelmúltban a paleontológusok a mongóliai Góbi-sivatagban és Kanadában, amelyek speciális táplálkozási módra utalnak. A leletek azt mutatják, hogy az egykori élőlények nem az áldozataik zsákmányul ejtésére használták a csőrüket, hanem kiszűrték a táplálékot a vízből és a mocsarakból, a ma élő kacsákhoz és flamingókhoz hasonlóan.

"Néhány jól ismert, nagy fogakkal rendelkező dinoszaurusz egyértelműen arra rendezkedett be, hogy vadásszon a viszonylag nagy termetű áldozataira. A csőrszerű képződménnyel rendelkező Theropodák azonban nagyon különböző módon táplálkoztak, és lehet, hogy apró gerincteleneket fogyasztottak, mint amilyenek a tengeri garnélarákok" - mondta Peter Makovicky, a chicagói múzeum munkatársa, aki a mongóliai maradványt találta.

A Theropodák két lábon járó dinoszauruszok voltak, melyeket nagyon gyakran rokonságba hoznak a madarakkal. A Nature-ben leírt ősmaradvány az Ornithomimidáknak nevezett struccszerű csoporthoz sorolható. A 4,5 méter hosszú és két méter magas állat a leggyorsabban futó dinoszauruszok közé tartozhatott.

A kanadai Ornithomimida maradványt Philip Currie, az albertai Royal Tyrrel Museum munkatársa és Mark Norell, a New York-i székhelyű Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója fedezte fel. A csőrnél egy fésűszerű, lágy szövetekből álló szerkezetet találtak, amihez hasonlót eddig még soha nem láttak a dinoszauruszoknál. Ez jól mutatja, hogyan táplálkoztak ezek az állatok, és milyen is volt a csőrük valójában. Mindkét maradvány keratinnyomokat is tartalmazott, ami az emberi hajban és körömben fordul elő. Az Ornithomimidákat olyan kőzetekben találták meg, amelyek nedves környezetre utalnak, így a táplálékellátás minden bizonnyal biztosított volt a különleges dínók számára.

Dulai Alfréd

Ajánlat:

Ornithomimidák

Ornithomimida a Royal Tyrrel Museum honlapján