A világ normális embereihez hasonlóan, a 380-420 km magasan keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is megdöbbenéssel fogadták a hírt a New Yorkban lévő Világkereskedelmi Központ szeptember 11-i repülőgépes lerombolásáról. A három űrhajós, az amerikai parancsnok Frank Culbertson, az orosz Vlagyimir Gyerzsurov és Mihail Tyurin az űrállomás ablakaiból nézte és fotózta az óriási füst- és porfelhőt.
A Nemzetközi Űrállomás 2001 júliusában, pár nappal a Quest amerikai zsilipmodul felszerelése után. A modulok felülről lefelé: Destiny (a Canadarm 2 nevű robotkarral), Unity (és a balra kinyúló Quest), Zarja és Zvezda, a végén a Szojuz-mentőűrhajóval. Azóta nagyobb építési munka nem zajlott, kivéve, hogy szeptemberben a Pirsz nevű orosz kikötőmodult a Zvezda lakómodul kikötőkabinjához kapcsolták (fotó: NASA)
A NASA a rombolás után a Columbia, a Discovery és az Endeavour űrrepülőgépet a biztonságosan őrzött Cape Canaveral-i hangárokban helyezte el, az Atlantist pedig a nagy szerelőcsarnokban őriztette. A Cape Canaveral fokon lévő Kennedy Űrközpontban szeptemberre minden űrstartot leállítottak. (Szeptember 29-én egy indítást engedélyeztek az új alaszkai starthelyről, Kodiakról. Innen egy Athena hordozórakéta egy NASA- és három katonai holdat vitt Föld körüli pályára.) A New York-i és washingtoni terrorakciók miatti amerikai pénzügyi megszorítások jegyében november 29-ére halasztották a következő űrrepülőgépes utat (STS-108), amelyen a tervek szerint december 10-én visszahozzák az ISS harmadik állandó legénységét az Endeavour űrrepülőgéppel.
A Nemzetközi Űrállomás harmadik állandó legénysége a Zvezda modul belsejében. Középen Frank L. Culbertson amerikai parancsnok, tőle balra Mihail Tyurin, jobbra pedig Vlagyimir Gyerzsurov orosz űrhajósok (fotó: NASA)
Míg az amerikaiak leállították és lelassították távolabbi földi űrhajózási tevékenységüket, addig az oroszok - saját programjaiknak megfelelően - igen aktívak voltak. Szeptember 15-én Bajkonur űrrepülőtérről elindították a Progressz-M-Sz01 teherűrhajó-kikötőmodul űregyüttest. Két nappal később a teherűrhajó műszaki egysége automatikusan dokkolta a hozzákapcsolt Pirsz nevű kikötőmodult a Zvezda lakómodul kikötőkabinjához. Szeptember 26-án a Pirszről levált a Progressz-M szállítórésze, és belépve a sűrűbb légkörbe, terv szerint megsemmisült.
2001. szeptember 17.: a Pirsz kikötőmodul megközelíti az űrállomást, hogy aztán automata üzemmódban dokkoljon rajta (fotó: NASA)
A Pirsznek az ISS-hez való csatlakoztatásával egy újabb, immár a harmadik dokkolórendszer jött létre a Szojuz személy- és a Progressz teherűrhajók részére a kb. 150 tonnás ISS-en. Így lehetőség nyílt akár két Szojuz mentőűrhajó fogadására is, azaz a Nemzetközi Űrállomásra már 6 főnyi személyzetet is fel lehetne küldeni. Erre azonban a jelenlegi elképzelések szerint csak 2006 után kerül sor.
A Pirsz modulra áthelyezett Szojuz-TM-32 mentőűrhajó |
Az új Szojuzzal az orosz Viktor Afanaszjev és Szergej Kozejev, valamint a francia Claudie Haignere űrhajósnő indul 11-napos látogató űrrepülésre a Nemzetközi Űrállomásra. A Szojuz vasárnap (október 21-én) startol Bajkonurból, s kedden köt ki az ISS-en. Az újabb francia-orosz közös űrrepülés kutatóműszereit a Pirsz kabinjában juttatták az ISS-re. A látogató legénység a tervek szerint egy hetet tölt az űrállomás fedélzetén, majd a "régi" Szojuzzal október 30-án tér vissza a Földre.
2001. október 10. Az aktuális mentőűrhajó-csere ("taxirepülés") legénysége. Jobbra Claudie Haignere francia űrhajósnő, aki a Miren is járt, középen Viktor Afanaszjev és Szergej Kozejev. A Szojuz-TM-33 fedélzetén október 21-én (vasárnap) indulnak a Nemzetközi Űrállomásra (fotó: REUTERS/Mihail Gracsev)
A mentőűrhajó cseréje után, november elején Culbertson is végrehajt egy űrsétát az orosz Orlan-szkafanderben a Pirsz modulból egyik orosz társa kíséretében. A látványos építési munkák, valamint az űrhajók és űrrepülőgépek látogatása mellett, az űrállomás hétköznapjain az űrhajósok mintegy 50 amerikai, európai és orosz űrkísérlet lebonyolításában vesznek részt.
Dr. Horváth András