Hermann Parzinger |
Nem egészen 6000 évvel ezelőtt nagy arányokban folyt itt a réz kohósítása. A régészek annyi kohót találtak ezen a vidéken, hogy történelem előtti "Rurh-vidékről" lehet beszélni.
Ráadásul Kum szent városától mintegy 100 kilométerre egy őskori rézbányát is felfedeztek. A geokémiai vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az itt bányászott rézércet nem az Arisman környéki kohókban dolgozták fel.
A német és iráni régészek most fel akarják deríteni az ősi Perzsia rézgazdaságának egész hálózatát. Remélik, hogy az Iráni-felföldön sikerül megtalálniuk a világ legrégibb kohóját. Bátorítja őket, hogy erről a vidékről származnak a világ legrégibb salakleletei.
Hermann Parzingert, az ásatás vezetőjét, az ősi iráni rézgazdaságnak a mezopotámiai magaskultúrákkal való kapcsolata is érdekli. Az arismani kohók működésének korában ugyanis Mezopotámiában ékszereket, fegyvereket és szerszámokat készítettek rézből.
Mivel a Tigris és Eufrátesz táján semmilyen rézelőfordulás nem létezett, indokolt a föltevés, hogy talán a perzsa "Rurh-vidék" rezét importálták és dolgozták fel.