Mérföldkő az emberi terápiás klónozásban

Az Advanced Cell Technology nevű amerikai cég közölte az utóbbi évek azon kutatási eredményeit, amelyek segítségével nagy hatékonysággal válhat lehetővé az emberi embrionális őssejtek klónozással történő előállítása.

A főleg őssejt-kutatással foglalkozó Massachusetts állambeli biotechnológiai vállalat a Journal of Regenerative Medicine c. szaklap november 25-ei számában az első bizonyítékokat vonultatta fel arra vonatkozóan, hogy emberi sejtek újraprogramozásával lehetővé válhat a sejtterápiás eljárásokhoz szükséges őssejtek előállítása.

Az újraprogramozás ebben az esetben emberi testi sejtek genetikai anyagának felhasználásával történő klónozást, illetve szűznemzést jelent. A cég hangsúlyozza, hogy gyógyászati célú, azaz terápiás klónozásról van szó, nem pedig a teljes emberi szervezet létrehozását célzó ún. reproduktív klónozásról, amelyet még állatok esetében is igen kis hatékonysággal sikerült megvalósítani.

Hogy megértsük az eredmény jelentőségét, egy rövid kitérőt kell tennünk az őssejtek és a terápiás klónozás területére.

Őssejtek előállítása klónozással

Rovatunkban folyamatosan beszámoltunk az őssejtek kutatásával kapcsolatos eredményekről. Az őssejtek olyan sejtek, amelyek még nem, vagy csak kis mértékben elkötelezettek bizonyos fejlődési irányokba (ez konkrét típusuktól függ), ezért megfelelő tenyésztési eljárással többféle sejttípus létrehozható belőlük. E sejtek megfelelő felhasználásával a jövőben lehetővé válhat olyan betegségek kezelése (gyógyítása), amelyek egy adott sejttípus hiányára vagy meghibásodására vezethetők vissza (pl. Alzheimer- és Parkinson-kór, cukorbetegség, szívbetegségek stb.). Ez az ún. sejtterápiás eljárás a jövő gyógyászatának egyik nagy ígérete.

A legjobban felhasználható őssejtek az embrionális (ún. pluripotens) őssejtek, amelyek kinyerése azonban - mesterséges megtermékenyítési eljárásokból származó "maradék" embriókból vagy magzatok ivarszerv-telepeiből - számos etikai problémát és vitát vetett fel az utóbbi időszakban.

Valójában minden olyan módszer szolgáltathat pluripotens őssejt-forrásokat, amely hólyagcsírát (ember esetében 7-12 napos, néhány száz sejtből álló "sejtcsomót") hoz létre. Éppen ezért a nukleáris transzfert (maganyag-átvitelt) alkalmazó, "klasszikus" klónozási technológia is szóba jöhet megoldásként. Ez esetben egy petesejtet megfosztanak sejtmagjától (ezáltal genetikai anyagától), majd az üres peteburkot egyesítik egy komplett testi sejttel, vagy annak genetikai anyagával. Az így létrejövő sejt képes egy új egyeddé fejlődni, vagyis totipotens. (Ma még nem ismert, milyen módon állítódik vissza a testi sejt genetikai órája, azaz miért veszti el specializáltságát a genetikai anyag.) E klónozással létrehozott totipotens sejt osztódása tehát kialakítja a hólyagcsíra állapotot is, amelyből pluripotens őssejtek nyerhetők.

Az eljárásnak immunológiai szempontból óriási előnye, hogy az őssejtek genetikai anyaga a kezelni kívánt szervezetből származna, így a kilökődés esélye gyakorlatilag nem állna fenn.

Nagy áttörés - apró lépések

Az Advanced Cell Technology beszámolója hangsúlyozza, hogy előzetes eredményekről van szó, amelyek azt az elképzelést támasztják alá, hogy a fent említett újraprogramozás valóban lehetséges. Az "Emberi embriót klónoztak" jellegű szalagcímek mögött valóban egy igen előzetes, de biotechnológiai szempontból fontos eredmény húzódik: a klónozással létrehozott embriók mindössze a hat sejtes állapotig fejlődtek. Jose B. Cibelli, a cég alelnöke szerint csupán azért közölték e korai eredményeket, mert a gyógyászat egyik legígéretesebb területéről van szó. A cikkben arról számolnak be, hogy a magjától megfosztott petesejtbe beültetett testi sejt magja az újraprogramozódás jeleit mutatta (olyan formává alakult, amelyeket csak megtermékenyített petesejtekben lehet megfigyelni).

A cég arról is beszámol, hogy a szűznemzés folyamatával is próbáltak embriót létrehozni: egy petesejtet megtermékenyítés nélkül aktiváltak osztódásra. Ebben az esetben olyan sejtcsomó keletkezett, amely "egy hólyagcsírára emlékeztetett".

Az Advanced Cell Technology egyelőre nem közölte, hogy a klónozással létrehozott embriókból sikerült-e kinyerni a pluripotens őssejteket.

Hol kezdődik az élet?

Az MTI szerint Michael West, az Advanced Cell Technology (ACT) igazgatója az NBC tévének adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a most végrehajtott kísérlet során tudományos, biológiai értelemben nem egyedi emberi életet reprodukáltak a klónozással, csupán élő sejtek csoportját hozták létre. "Nem emberi élet, hanem csupán sejtélet keletkezett."

Persze kérdés, hogy ki mit tekint emberi életnek. Normális körülmények között a méhbe történő beágyazódás az éppen most létrehozott hólyagcsíra állapotban történik, s ettől fogva jöhetnek csupán számításba az egyre fontosabbnak tartott anyai hatások. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az élet a megtermékenyítés pillanatával kezdődik. Bár megtermékenyítésről most nem volt szó (éppen ez a klónozás és a szűznemzés lényege), mégis egy osztódó, a teljes szervezet létrehozását célzó petesejtről volt szó, amelyet azonban megállt a fejlődésében. Akik a hat sejtes állapotot vagy a hólyagcsírát már emberi lénynek tekintik, most joggal háboroghatnak. Tény azonban, hogy az egész világon mindössze vagy 60 emberi őssejt-vonal áll a kutatók rendelkezésére (amelyek nagy része egérsejtekkel szennyezett), ez pedig kevés a sejtterápiás eljárások megfelelő ütemű kifejlesztéséhez. Korábban George Bush amerikai elnök szövetségi finanszírozási tilalmat mondott ki az olyan kutatásokra, amelyek további embrionális őssejtek előállítására irányulnak.

Nem könnyű helyzet: embriókat kell létrehozni és elpusztítani, hogy segíthessünk a sok millió szenvedő betegen. Ön mit választana?

Ajánlat

• Az [origo] Klón-dosszéja

S. T.