Kutatók azt állítják, hogy egyik ősünk, a Homo erectus fejlődése inkább a mai majmokéhoz hasonlított, amennyiben a kamaszkor életszakasza egyszerűen kimaradt számára.
A Homo erectus Afrikában jelent meg, mintegy 2 millió évvel ezelőtt. Számos tulajdonsága hasonlított a mai emberéhez, például viszonylag rövid karjai voltak. A tudósok korábban úgy vélték, hogy ezek a vonások párhuzamosan fejlődtek, és - számos átmeneti alakon keresztül - belőlük fejlődött ki a modern ember.
A Homo erectus fogazatának vizsgálata alapján most kiderült: korai ősünk sohasem volt tipikus tinédzser.A fogak vizsgálata rendkívül sokat elárul az életkorról, míg a fogazat növekedési sebessége arra is fényt vet, milyen gyorsan éri el valaki a felnőttkort.
A Homo erectus megkövesedett fogazatának vékony metszeteit nagy teljesítményű mikroszkóp alatt vizsgálva a kutatók számba vehették a fogzománc mintázatait, ami megmutatja, mennyi ideig növekedtek a fogak.
A fogzománc mintázatai a fák évgyűrűire hasonlítanak annyiban, hogy nagyon pontosan mutatják az egyedek életkorát. A jelek szerint korai őseink fejlődése a mai majmokéhoz hasonlított, és körülbelül 12 esztendőre volt szükségük a felnőtté váláshoz. (A mai embernek ugyanez a folyamat jó húsz évbe telik.)
Kései kamaszkor
A időkülönbözet valószínűleg arra szolgál, hogy megtanuljuk használni nagyobb agyunkat.
A megkövesedett fogazatok vizsgálata arra utal, hogy az általunk ismert kamaszkor csak mintegy félmillió évvel ezelőtt fejlődött ki.
A kutatók szerint a Homo erectus életéből azért maradt ki a kamaszkor, mert kisebb agya miatt nem volt szüksége a miénkhez hasonló meghosszabbított tanulóidőre.
Korábban az [origo]-ban