Megfúrják a gyilkos krátert

Remélhetőleg hamarosan sokkal többet tudunk a kréta végi becsapódásról és a tömeges kihalásról: most fúrják keresztül a becsapódási kráter rétegsorát.

Amerikai és mexikói geológusok jelenleg végzik az 1 mérföldesre tervezett fúrás lemélyítését a Yucatán-félszigeten lévő hatalmas, betemetett becsapódási kráterben. Ez a kráter akkor képződött, amikor egy óriási méretű aszteroida vagy üstökösmag becsapódott a Föld felszínébe 65 millió évvel ezelőtt. Széles körben elfogadott elmélet szerint ez az esemény vezetett többek között a dinoszauruszok kihalásához.

Mivel nem tudunk időgéppel 65 millió évet visszamenni a földtörténeti múltba, nincs más lehetőségünk, mint hogy lefúrunk a 65 millió évvel ezelőtt lerakódott rétegekig. A kutatók reményei szerint a fúrásból kiderül majd, hogy mi is történt pontosan, amikor a tüzes égi vándor számunkra elképzelhetetlen erővel befúródott a Föld kérgébe. Szeretnék jobban megérteni, hogy a becsapódás hogyan pusztította el globális méretekben az élővilágot, megtisztítva az utat az emlősök, köztük végső soron az emberek előtt. Az egykori katasztrófát átmenetnek tekinthetjük a hüllők kora és az emlősök kora között. Az emlősök azért tudtak előretörni, mert a becsapódás alapvető változásokat okozott a Föld életében.

A krátert Chicxulub-kráternek nevezik a középpontja fölött elhelyezkedő falu neve nyomán. A fúrással baseballütő vastagságú kőzetmintákat tudnak felhozni a mélyből, amelyek segítenek fényt deríteni az egykori katasztrófa pontosabb történetére. Első ízben lesz lehetőség a teljes geológiai szerkezet tanulmányozására, mivel a fúrást a már zavartalan kontinentális kéreg mélységéig tervezik. Az aljzat és az összetöredezett breccsa között a kutatók feltételezése szerint egy vastag vulkáni kőzetréteget találnak majd, ami a becsapódás intenzív hőhatása miatt megolvadt anyagból képződött. Az olvadt anyag mennyisége elérheti a 100 000 köbkilométert, ami elegendő lenne például a Kaliforniai-öböl teljes kitöltésére.

Az ütközés hatalmas ereje több millió tonna kőzetet mozgatott meg, egy részét akár 100 km távolságra juttatva. A becsapódás még a felszín alatt 30 kilométerrel is hatással volt a kőzetekre. A földkéreg nagy része kiemelkedett és meggyűrődött a robbanás hatására. Mérgező gázok, por és füst takarta el a napot, lecsökkent a hőmérséklet és a levegő hónapokra vagy akár évekre beszennyeződött. Ennek következtében az akkor élt állat- és növényfajok több mint 75%-a kihalt.

A fúrás révén talán el tudják dönteni azt a régóta vitatott kérdést is, hogy a becsapódó objektum üstökös volt, vagy aszteroida.

Dulai Alfréd

Chicxulub Scientific Drilling Project (CSDP)
A program hivatalos honlapja.