Az Egyesült Államok és Kína kapcsolata

Vágólapra másolva!
Február 21-22-én Pekingbe látogat George W. Bush amerikai elnök, aki hivatalba lépése óta második alkalommal találkozik Csiang Cö-min kínai államfővel. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság eddigi kapcsolatai dióhéjban:
Vágólapra másolva!

Az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaságnak majd két évtizedig semmilyen kapcsolata nincs az Egyesült Államokkal. A két ország a koreai háborúban hadviselő félként áll szemben, a vietnami háború idején Kína Vietnamot támogatja. 1971-ben az ún. "pingpong-diplomácia" készíti elő a kapcsolatok felvételét.

1972. február 21-25. - Az első csúcstalálkozón Richard Nixon amerikai elnök Pekingben Mao Ce-tunggal, a Kínai KP elnökével és Csou En-laj miniszterelnökkel tárgyal. A közös nyilatkozatban, amely tartalmazza a normalizálás alapelveit, az Egyesült Államok elismeri, hogy Tajvan - "a Tajvani-szoros mindkét oldalán élő kínaiak szemében" - Kína részét képezi. A közeledést szolgálja Gerald Ford elnök 1975. decemberi pekingi látogatása is.

1979. január 1. - A két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, a nagykövetségek március 1-jén megnyílnak mindkét fővárosban. Január 29-én Teng Hsziao-ping, az első számú kínai vezető az Egyesült Államokba látogat és találkozik Jimmy Carter elnökkel. Az Egyesült Államok 1979-ben megszakítja hivatalos kapcsolatait Tajvannal, bár kapcsolatrendszerük gyakorlatilag érintetlen maradt.

1984. április 26.-május 1. - Ronald Reagan amerikai elnök öt gazdasági, műszaki és kulturális témájú egyezményt ír alá vendéglátóival Pekingben, köztük az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről.

1985. július 21-augusztus 1.- Li Hszien-nien kínai államfő hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban, és aláírja a két ország nukleáris együttműködési szerződését.

1989. február 25-27. - George Bush amerikai elnök (aki 1974-75-ben 14 hónapig vezette az Egyesült Államok pekingi összekötő irodáját) pekingi munkalátogatásán megerősíti, hogy az amerikai kormány kitart az "egy Kína" politika mellett.

Az 1989. júniusi Tienanmen téri véres események visszavetik a kapcsolatokat, a washingtoni kongresszus erőteljesen korlátozza az együttműködést, szankciókat vezet be. Az érdemi munka nem hivatalos csatornákba terelődik, volt államfők, külügyminiszterek (Nixon, Kissinger, Carter) közvetítenek.

1992. január 31. - 1989 óta először jön létre felső szintű találkozó New Yorkban, az ENSZ BT csúcsértekezletén. George Bush elnök az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartását sürgeti Kínában, Li Peng kínai kormányfő visszautasítja Bush észrevételeit.

1993. november 20. - Bill Clinton amerikai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum (APEC) seattle-i tanácskozásán Csiang Cö-min kínai államfő értésére adja, hogy Washington csak akkor hosszabbítja meg a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi (MFN) elbánást Kína számára, ha Peking javít az emberi szabadságjogok helyzetén. Washington azonban ettől kezdve a viszony sokoldalú szélesítésére törekszik, főleg gazdasági téren.

1994. május 26-án Clinton bejelenti: a kereskedelmi forgalomban Kínának biztosított legnagyobb kedvezmény elvét a jövőben nem kapcsolják össze az emberi jogok ügyével. Abban az évben a novemberi újabb APEC-csúcs alkalmával az indonéziai Bogorban tárgyal ismét a két államfő.

1995. október 25. - Clinton és Csiang Cö-min New Yorkban az ENSZ jubileumi ülésszakán találkozik. A nézeteltérések fennállnak, különösen az emberi jogok, a katonai célú nukleáris robbantások és Kína kereskedelmi gyakorlatát illetően. Peking nehezményezi, hogy Clinton 1995 májusában engedélyezte Li Teng-huj tajvani elnök magáncélú látogatását, feloldva ezzel a sziget vezetőit sújtó, 15 éve tartó amerikai vízumtilalmat.

1996. november 24. - Bill Clinton a fülöp-szigeteki APEC-csúcs alkalmából Manilában megállapodik Csiang Cö-minnel, hogy a következő két évben kölcsönösen ellátogatnak egymás országába.

1997. október 26.-november 3. - Csiang Cö-min kínai államfő személyében 12 év óta először látogat legfelső szintű kínai vezető az Egyesült Államokba. Bill Clintonnal megegyezik, hogy közvetlen telefonvonalat létesítenek hivatalaik között és több együttműködési szerződést is aláír. A két vezető november 24-én a vancouveri APEC-csúcs hivatalos megnyitója előtt is találkozik.

1998. június 25.-július 3. - Majd egy évtized után először látogat Pekingbe amerikai elnök. Bill Clinton és Csiang Cö-min negyvenhét pontos megállapodást fogad el, a többi között arról, hogy a két ország egyetlen hadászati atomrakétája sem irányul a jövőben egymás területén található célpontra.

1999. április 8. - Hivatalos amerikai látogatásán Csu Zsung-csi kínai kormányfő Washingtonban találkozik Bill Clinton elnökkel, aki megerősíti, hogy az Egyesült Államok stratégiai partneri viszonyt kíván kialakítani Kínával.

A viszony május 7-én ismét mélypontra jut, amikor a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapásokban Belgrádban bombatalálat éri a kínai nagykövetséget. Clinton és Csiang Cö-min ezután 1999 szeptemberében és 2000 szeptemberében találkozik.

2000. október 10-én Clinton aláírja az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodást, így ezután az amerikai kongresszus már nem dönt évente a "legnagyobb kedvezmény elve" érvényesítéséről. (Kína 2000-ben az Egyesült Államok negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, az amerikai kivitel azonban csak 16 milliárd dollárt, az import viszont 100 milliárdot tett ki, a hiány amerikai szempontból majdnem 84 milliárd dollár volt.)

A kétoldalú kapcsolatokat 2001 április elején újabb incidens zavarja meg: a kínai partoknál összeütközik egy amerikai felderítő repülőgép és egy kínai vadászgép, az amerikaiak kényszerleszállást hajtanak végre Kínában. Az amerikai legénységet csak hosszas diplomáciai huza-vona és amerikai bocsánatkérés után engedik szabadon.

A 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadás után a kétoldalú kapcsolatok új fordulatot vesznek, október 9-én Csiang Cö-min államfő Kína támogatásáról biztosítja a terrorizmus elleni harcban George W. Bush új amerikai elnököt - aki a januári hivatalba lépése utáni első hónapokban bizalmatlanabb hangot ütött meg Kínával szemben - és együttműködést ajánl.

2001. október 19. - A sanghaji APEC-csúcstalálkozón folytat először kétoldalú tárgyalást Csiang Cö-min és George W. Bush. Kína beleegyezik, hogy hírszerzési adatok átadásával és a terrorista csoportok bevételi forrásainak elrekesztésével segítse a terrorizmus elleni harcot.

Vladár Tamás

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!