"Védett madarak százai ugrálnak le a fészkeikről, ha elhúz felettük egy sárkányrepülő vagy paplanernyő, ugyanis a hatalmas szerkentyűket ragadozó madárnak vélik" - hangsúlyozta Kovács Béla, a nemzeti park igazgatója.
Hozzáfűzte: a féltett költőhelyeken - mivel azokat félelmükben a madarak elhagyják - felbecsülhetetlen károk keletkeznek. Ugyanakkor a paplanosok letapossák a hegyek védett növényritkaságait is.
Az igazgató szerint különösen a Csobáncot s a távolabbi Somló hegyet kedvelik a paplanosok, mivel hegy teteje kopár, s így alkalmas az elrugaszkodáshoz. A ritka madárfajok viszont a hegytetőhöz közeli sziklaormok, bazaltorgonák környékén fészkelnek.
A nemzeti park vezetése tavasz végétől augusztus elejéig megengedhetetlennek tartja a védett területek feletti zajos röpködést és ernyőzést.
Kovács Béla elmondta: a győri paplanernyős klub képviselőivel a napokban tárgyaltak, s velük lényegében nincsenek is gondjaik - tudomásul veszik a nyári tiltást, s csak augusztustól "szállják meg" a hegytetőket. Annál több bajt és kárt okoznak viszont az úgymond "kóbor" paplanosok.
"A sárkányrepülők ugyanakkor a vízpart közelében, többnyire a védett gyepes területeken, réteken telepszenek meg előszeretettel, s elképesztő zajt csapnak a motorjaikkal" - vélekedett az igazgató.
A nemzeti parkban, a tájvédelmi körzetekben csak engedéllyel szabadna repülni, ilyen hozzájárulást azonban az igazgatóság - tekintettel a különleges természeti értékekre, az állatvilág védelmére - a nyári időszakra nem ad ki.
Kovács igazgató megjegyezte, hogy a tiltást sajnos sokan megszegik, ám ha egy-egy paplanost vagy sárkányrepülőt sikerül elkapniuk, akkor nem ússza meg bírság nélkül, ami pedig 50 ezer forinttól 100 ezerig terjedhet. Ezen felül a paplanernyőt is lefoglalhatják.