Akárcsak északi "testvérét" (aurora borealis), a déli sarki fényt is a Föld felső légkörébe behatoló napszél alakítja ki. A napszél elektromosan töltött részecskéi ütköznek a légköri atomokkal és molekulákkal, és gerjesztik azokat. A felgerjesztett anyagok a fölös energiamennyiséget fény (fotonok) formájában adják le.
A déli sarki fényt ritkábban észlelik az északinál, aminek egyszerű oka az, hogy az Antarktisz gyakorlatilag lakatlan. Jonathan Berry, az Amundsen-Scott állomás kutatója azonban most lencsevégre kapta a lenyűgöző természeti jelenséget, s csodás felvételeket készített róla.
Az aurora név a hajnal római istenségétől, Aurorától ered. Őseink ugyanis azt gondolták, hogy a sarki fény egy "félresikerült hajnalodás" lehet.
Az utóbbi napokban erőteljes aktivitás tapasztalható a Napon. Legutóbb, május 23-án egy hatalmas koronakitörésből származó lökéshullám érte el bolygónk környezetét, és közepes erősségű geomágneses vihart váltott ki. A geomágneses aktivitás azóta csökkent, de a napszél sebessége igen gyors maradt. Ezért ma éjjel a magas földrajzi szélességeken várható a sarki fény megjelenése, hazánkban azonban ennek minimális az esélye.
Ajánlat: